A számos megpróbáltatás ellenére haladnunk kell a kitűzött cél felé, amiben segítségünkre van a magyar gazdaságstratégia: el kell érnünk a harmonikus gazdasági növekedést, amely 10 pilléren nyugszik.

György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos korábban megjelent esszéje a harmonikus gazdasági növekedés eléréséről a magyar gazdaságpolitika jövőjének 10 pilléréről mind a mai napig aktuális. A gazdaságstratégia mindezek nélkül nem működhet.

A kormány célként határozta meg, hogy 2030-ra Magyarország azon 5 európai állam egyike lesz, ahol a legjobb élni és dolgozni is. A kihívás megvalósítható, de közel sem egyszerű, a kabinet már korábban bizonyította, hogy elsőre lehetetlennek tűnő célokat is képes megvalósítani – itt említhető, hogy 2010-ben a kormány vállalta, hogy 1 millió új munkahelyet fog létrehozni, ami mára teljesült is: az eddigi pragmatikus, nemzeti érdekeket prioritásként kezelő politikával úgynevezett harmonikus gazdasági növekedést biztosítva. Ez utóbbi ebben a vonatkozásban lényegében azt jelenti, hogy fenntartható módon segíti a növekedést.

A gazdaságstratégia és a harmonikus gazdasági növekedés

Harmonikusnak nevezhetjük, mert minden magyar azt látja, lakóhelytől függetlenül, hogy a környezete leépülés helyett megszépül.

Harmonikus, mert a természeti értékeket annak esztétikájával megőrzi, valamint a közösség által fenntartott, épített környezete rendre fejlődik, akár utcáról, kerékpárútról, iskoláról, utak, vasút-, közlekedési hálózat fejlesztéséről legyen szó, amivel szerettei közelebb kerülnek és a munkahelye gyorsabban, biztonságosabban megközelíthető lesz.

Harmonikus, mert mindenki, minden társadalmi réteg részesül a növekedésből származó haszonból, a keresőképtelenektől kezdve a legmagasabb jövedelműekig, egyúttal mindenki úgy érezheti visszatekintve, hogy tudott legalább egyet előrelépni. Ezt különösen fontos hangsúlyozni a nyugati világból származó tapasztalatok miatt, hiszen ezt a feltételt lassan ötven éve nem tudják teljesíteni. Azt kár lenne tagadni, hogy a nyugati gazdaságok növekedtek, de ezt úgy tették, hogy esetenként a munka és a tudás becsülete elveszett. Ez azt jelentette, hogy a munkájukból és a tudásukból élők az előállított, megduplázódott teljesítményből egyáltalán nem részesültek. Ezt szeretnénk itthon mindenképp elkerülni. Erre a globális problémára a 2010-es évtizedben adott magyar válasz mára tankönyvi példává vált, hisz az unortodoxia igazolta a sikerességét.

A harmonikus gazdasági növekedéshez elengedhetetlen, hogy az előrelépés hossza szinkronban legyen a befektetett teljesítménnyel, ami a munkát, a tudást és a vállalkozószellemet egyaránt jelenti. Mindezeket figyelembe véve harmonikus a gazdasági növekedés, amennyiben honfitársaink képesek előrébb lépni az iskolában, ha dolgozóként, vállalkozóként, családfőként, a hátukon a felnövekvő és az őket felnevelő generációk terhét cipelőként (édesanyaként és édesapaként) többet költhetnek szeretteikre, többet fordíthatnak lelki és szellemi fejlődésükre, szépíthetik az otthonaikat, valamint a saját környezetüket.

Harmonikus gazdasági növekedésről beszélhetünk, ha a növekedés elismeri az utódokról való gondoskodást, támogatja a nemzet újabb és újabb „őrhelyeinek” megszületését. A tömeges migráció nyugat-európai többség általi bátorítása helyett a gyermekvállalás ösztönzésében hisz. Ennek markáns példája az, hogy Magyarország tartja fenn GDP-arányosan a legnagyobb családtámogatási rendszert az egész világon, amit számos fejlett gazdaság is dicsért.

Harmonikusnak mondható a gazdasági növekedés, mert nyugdíjasaink a nyugdíjas éveik alatt is aktív tagjai maradnak a közösségnek, a segítségükre, tudásukra számítanak a fiatal generációk is. Harmonikus gazdasági növekedésről beszélhetünk, mert közpénzügyi szempontból egy stabil rendszert hoz létre, ami nem a jövő generációk terhére gyarapszik. Eladósodás helyett visszatörleszti a korábbi nemzedékek által felhalmozott adósságot, amivel növeli a közpénzügyi mozgásteret. A harmonikus növekedés a pénzügyi stabilitáson keresztül biztosítja a vállalkozószellem kibontakozásához szükséges biztonságos kereteket. Harmonikus a növekedés, mert Magyarországot a munkaerőt kiváltani hivatott technológiák robbanásszerű térhódítása idején is önfenntartóvá teszi, egyúttal az önfenntartáshoz szükséges tudáshoz és technológiához való hozzáférést biztosítja.

Összességében tehát a harmóniát a gazdasági növekedés vonatkozásában a teremtett és épített környezet, a munka, a tudás, a vállalkozószellem, a felnövekvő generációk, valamint a végigdolgozott élet tisztelete és elismerése jelenti, erre épül a jövő Magyarországa.

A gazdaságstratégia 10 pillére

Ez a gazdaságstratégia 10 pilléren nyugszik.

1. A gazdaságstratégia első pillére: ütésállóság és szuverenitás: rendben tartjuk pénzügyeinket

Szükségünk van az ütésállóságunk és a szuverenitásunk megőrzésére, azaz a pénzügyek rendben tartására. Ennek gyakorlati példája a pandémia megjelenéséig a folyamatos államadósság-csökkentés, majd azt követően ennek folytatása. Magyarországon kívül 2011 óta csak Málta államadóssága csökkent folyamatosan az EU-ban 2019-ig. Hazánk mellett szól továbbá, hogy a járvány alatt is az EU-s és az euróövezeti átlagnál kisebb államadósság-növekedést produkált. Ez az első pillér a 2010 óta folytatott pénzpolitikával a jelenlegi feszült világgazdasági környezetben felértékelődni látszik. Jelenleg az elmúlt 40 év legnehezebb tele elé kell néznünk. A kormány álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciós csomagok – amelyekből már kilenc is született – nem érték el a céljaikat, ezek az intézkedések inkább kontraproduktívak. A magyar álláspontot immár a The Economist is alátámasztja, amely hagyományosan a nyugati világ neoliberális gazdasági hetilapja, azaz jobboldalisággal nem vádolható. A szankciós csomagok végeredményben energiaválságot okoztak, ami egy finanszírozási krízist is magával hozott. Ez problémás, hiszen az állami költségvetésen túl a családi büdzséket is érinti. De az ilyen válsághelyzetekben is kulcskérdés a devizakitettség mértéke, a tartozások devizaaránya, a forint értékállósága, valamint a külföld felé való tartozások.

2. A gazdaságstratégia második pillére: kiárusítás helyett veszünk: erősítjük és védjük a hazait

Nagyon fontos, hogy kiárusítás helyett venni kell, ergo erősíteni és védeni a hazait. Szemben a korábbi, 2002 és 2010 közötti szociálliberális kormányzatok politikájával, amelyek lényegében kiárusították a nemzeti vagyont. Az elmúlt 12 évben viszont számos szektorban sikerült növelni a magyar tulajdon arányát, ennek legújabb példája a Vodafone.

3. A gazdaságstratégia harmadik pillére: a munkát és tudást adó cégeket bevonzzuk, a járadékvadászokat megadóztatjuk

Prioritás a munkát és tudást adó cégek bevonzása, valamint a járadékvadászok megadóztatása. Ennek gyakorlati példája az extraprofitadó bevezetése a nyerészkedő piaci szereplőkkel szemben. A munka-, illetve a tudásintenzív cégek számára a megújított vállalkozásfejlesztési intézményrendszeren keresztül több lehetőség kínálkozik. Ezen túl a világgazdaság réspiacait ki kell használni versenyképes magyar vállalkozásokon keresztül, hogy legalább annyi pénzt hozhassanak haza külföldről, amennyit a multik kivisznek Magyarországról.

4. A gazdaságstratégia negyedik pillére: megerősítjük a magyar vállalatokat és a kiemelt ágazatainkat

Kulcskérdés a jövő szempontjából a hazai vállalatok és kiemelt ágazataik megerősítése. Erre a VALI különböző programokat kínál.

5.   A gazdaságstratégia ötödik pillére: munka- és tudásalapú társadalmat építünk

A munka- és tudásalapú társadalom építése, illetve a mögöttes gazdaságfilozófia megtartása létfontosságú a fenntartható jövő szempontjából. Mára Magyarország elmondhatja, hogy 12 év alatt teljesítette a közel 1 millió új munkahely létrehozására tett vállalást, és eljutottunk oda, hogy ma már munkanélküliség helyett sokkal inkább munkaerőhiányról beszélhetünk. A háború és a gazdasági krízis hatásait a kormány igyekszik tompítani. Ezt a célt szolgálja, hogy két szakma és egy szakképesítés megszerzése ezentúl ingyenes lesz, idetartozik az egyetemek költségvetésének megduplázása is a 70 milliárdos felnőttképzési programmal együtt. Mindezek segítik a magyar családok nehéz helyzethez való alkalmazkodását, valamint azt, hogy az átalakuló munkaerőpiaci környezetben gyorsan megszerezhető hasznos tudást szerezhessenek.

6. A gazdaságstratégia hatodik pillére: olcsó és tiszta energiával teremtünk energiafüggetlenséget

A jelenlegi hektikus és ingatag energiahelyzetben szükséges, hogy olcsó és tiszta energiával teremthesse meg Magyarország az energiafüggetlensége alapjait. Ezért fog megépülni Paks II., minden kritika ellenére.

7. A gazdaságstratégia hetedik pillére: tiszta országot építünk: megszabadulunk az illegálisan lerakott hulladéktól, és amit csak lehet, újrahasznosítunk

Mindenképpen szükséges a zöldfordulat, ami egyet jelent egy ökológiai értelemben vett tiszta ország építésével. Meg kell szabadulni az illegálisan lerakott hulladéktól, és amit csak lehet, újra kell hasznosítani.

8. A gazdaságstratégia nyolcadik pillére: az innováció- és tudástermelő rendszereinket a legjobb nemzetközi példák alapján újítjuk meg

A jelenlegi innováció- és tudástermelő rendszereket adott esetben a legjobb nemzetközi példák alapján kell megújítani. Nem szabad elutasítani a külföldi jó gyakorlatokat.

9. A gazdaságstratégia kilencedik pillére: átvezetjük a magyarokat a digitális jólét korába

A digitalizáció egyúttal felzárkózást is jelent, vagyis át kell vezetni a társadalom egészét a digitális jólét korába. Többek között ebből a felzárkózásból, edukációból kell versenyelőnyt kiépítenünk. A digitalizáció jelenti a jövőt, nem véletlen, hogy számos pályázat digitális fejlesztéseket is előír az egyes vállalkozások számára.

10.  A gazdaságstratégia tizedik pillére: mindenki elérheti a célját a gyors, biztonságos közlekedési rendszerben

Végül, de nem utolsósorban az infrastruktúra és annak megújítása, illetve korszerűsítése is kulcsfontosságú. Meg kell teremtenünk 2030-ra a gyors, biztonságos közlekedési rendszer alapjait. 

Ezeket a célokat erősítette meg közösségimédia-bejegyzésében ismét György László.

Korábban megjelent a makronom.mandiner.hu oldalán.