A költségvetési hiány és az államadósság csökkentével a kormány fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot, amely a nemzetközi előrejelzések szerint már jövőre dobogós lehet az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán.
Az Európai Unión belül 2010 óta Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22-ről 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40-ről 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk EU-elnökségi ciklusának fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Véget ért a többhetes logisztikai hadművelet, az indiai választás. A várakozásoknak megfelelően a 10 éve kormányzó Narendra Modi pártja és szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, de koalíciós kormányzásra kényszerül. Ez nem jelenti azt, hogy India külpolitikai magatartása változna, , épp ellenkezőleg: Újdelhi továbbra is marad a pragmatikus és patrióta úton, tartva magát a stratégiai autonómia elvéhez.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a 910 milliárdos GINOP Plusz program lehetőségeiről egyeztetett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ). A programmal a minisztérium célja, hogy a vállalkozásfejlesztési és munkaerőpiaci aktivitást növelő források helyreállítsák a gazdasági növekedést.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország egyik kiemelt célkitűzése, hogy felvegye a lépést a fejlett nyugati országokkal. Ez a cikk azt elemzi, hogy mikor sikerült közelebb kerülnünk ehhez a célhoz, és mikor távolodtunk el tőle még inkább.
A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
November 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciát szervezett Ébredés az inflációs sokkból címmel, amelyen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. A tárcavezető beszédében érintette a minimálbér-emelést, a reálbér és a jövedelem kérdését, valamint természetesen az inflációcsökkentést is.
A kormány által elfogadott 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében Magyarország kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a kabinet nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a társaság részéről pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program második felhívását szeptember 28-án hirdették meg, a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 6 milliárd forintot ér el. A támogatás összege 300-500 millió forintot érhet el, az intenzitása pedig legfeljebb 70 százalékos lehet.
Az 1990-es évektől a neoliberális gazdaságpolitika sikere láttán a kisebb-nagyobb gazdaságok másolni akarták ezt a modellt. Mint hamar kiderült, a neoliberális gazdaságpolitika nem hozza el a kánaánt. Ennek az egyik legkézzelfoghatóbb példája India: elég csak a társadalmi egyenlőtlenségekre, a korrupcióra és a nepotizmusra utalni.
A Nézőpont Intézet friss Fogyasztói Barométer kutatásából többek között kiderült, hogy egy átlagos háztartásban havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg. A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium legfrissebb sajtóközleménye szerint a Kormány kamatstoppal védi a lakosságot és a kkv-szektort is.
Immár több mint egy hónapja működik hazánkban az online árfigyelő rendszer. Ebből a távlatból már vonhatók le kellő tapasztalatok a hatékony működést illetően. Egy hónap működés után biztosan állíthatjuk, hogy az árfigyelő olyan árversenyt generált, amely jelentősen ellensúlyozta az élelmiszerárstop kivezetésének hatásait.
Egy nehéz időszak után a monetáris kondíciók lazítása a piaci kölcsönök kamatában csak fokozatosan jelenhet meg.
A kiskereskedelem forgalmának a volumene 8,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, viszont a májusi adathoz viszonyítva a KSH adatai 0,7 százalékos növekedésről számolnak be.
A Makronóm Intézet öt területet vizsgált meg a legfrissebb Gazdasági Monitor elemzésében. A magyar gazdaság exportképessége és összetettsége kimagasló, és nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyet foglal el. A hazai vállalkozásoknak továbbra is lesz teendője az ipari digitalizációs szint területén, amelynek javításában kiemelt szerepet kaphatnak a képzések és a gyakorlati tudás megszerzése.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mondott az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán, ahol többek között kitért arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások adják a magyar gazdaság motorját, biztos megélhetést nyújtva több millió család számára.
A legfrissebb adatok szerint tavaly májushoz képest átlagosan 11,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak, miközben az előző hónaphoz viszonyítva 1,6 százalékkal mérséklődtek.
A Financial Times rövid írásában frissítést ajánl. Az oroszokkal való üzletelés komoly versenyelőnyt adott a németeknek, és ennek felrúgásához azért az angolszászok is hozzátették a magukét.
Tegnap este a Fitch Ratings hitelminősítő nem változtatott Magyarország eddigi BBB osztályzatán. A magyar külső pozíció jelentősen javult a világpiaci gázárak esése miatt.
Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
