Donald Trump újraválasztásával megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Egy európai elemzőcsoport próbálta megbecsülni az elnöknek az EU gazdaságpolitikájára gyakorolt hatását, illetve kereste a legjobb válaszlépéseket.
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
A közszolgáltatások finanszírozása egyre nehezebbé válik a fejlett gazdaságokban. A gazdaságpolitikának az állami bevételek növelése mellett oda kell figyelnie arra, hogy az adók ne menjenek a vállalkozói és munkavállalói kedv rovására. A skandináv modell megoldást kínálhat?
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás. Bár a korábban vártnál lassabb lesz a folyamat, amelyben az állami támogatások kivezetésének, illetve a geopolitikai konfliktusoknak van nagy szerepe, azonban vitathatatlan, hogy az elektromos autók (EV) jelentik a járműipar hosszú távú jövőjét. Magyarország pedig adottságai, valamint az ágazatban tett korai lépései nyomán ki tudja használni ezt a trendet. A Makronóm Intézet elemzésében azt vizsgálta, hogy mekkora növekedési többletet adhat az elektromobilitást fókuszba helyező, proaktív gazdaságpolitika hazánk számára.
A költségvetési hiány és az államadósság csökkentével a kormány fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot, amely a nemzetközi előrejelzések szerint már jövőre dobogós lehet az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán.
Az Európai Unión belül 2010 óta Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22-ről 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40-ről 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk EU-elnökségi ciklusának fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Véget ért a többhetes logisztikai hadművelet, az indiai választás. A várakozásoknak megfelelően a 10 éve kormányzó Narendra Modi pártja és szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, de koalíciós kormányzásra kényszerül. Ez nem jelenti azt, hogy India külpolitikai magatartása változna, , épp ellenkezőleg: Újdelhi továbbra is marad a pragmatikus és patrióta úton, tartva magát a stratégiai autonómia elvéhez.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a 910 milliárdos GINOP Plusz program lehetőségeiről egyeztetett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ). A programmal a minisztérium célja, hogy a vállalkozásfejlesztési és munkaerőpiaci aktivitást növelő források helyreállítsák a gazdasági növekedést.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország egyik kiemelt célkitűzése, hogy felvegye a lépést a fejlett nyugati országokkal. Ez a cikk azt elemzi, hogy mikor sikerült közelebb kerülnünk ehhez a célhoz, és mikor távolodtunk el tőle még inkább.
A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
November 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciát szervezett Ébredés az inflációs sokkból címmel, amelyen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. A tárcavezető beszédében érintette a minimálbér-emelést, a reálbér és a jövedelem kérdését, valamint természetesen az inflációcsökkentést is.
A kormány által elfogadott 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében Magyarország kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a kabinet nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a társaság részéről pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program második felhívását szeptember 28-án hirdették meg, a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 6 milliárd forintot ér el. A támogatás összege 300-500 millió forintot érhet el, az intenzitása pedig legfeljebb 70 százalékos lehet.
Az 1990-es évektől a neoliberális gazdaságpolitika sikere láttán a kisebb-nagyobb gazdaságok másolni akarták ezt a modellt. Mint hamar kiderült, a neoliberális gazdaságpolitika nem hozza el a kánaánt. Ennek az egyik legkézzelfoghatóbb példája India: elég csak a társadalmi egyenlőtlenségekre, a korrupcióra és a nepotizmusra utalni.
A Nézőpont Intézet friss Fogyasztói Barométer kutatásából többek között kiderült, hogy egy átlagos háztartásban havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg. A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium legfrissebb sajtóközleménye szerint a Kormány kamatstoppal védi a lakosságot és a kkv-szektort is.
Immár több mint egy hónapja működik hazánkban az online árfigyelő rendszer. Ebből a távlatból már vonhatók le kellő tapasztalatok a hatékony működést illetően. Egy hónap működés után biztosan állíthatjuk, hogy az árfigyelő olyan árversenyt generált, amely jelentősen ellensúlyozta az élelmiszerárstop kivezetésének hatásait.
Egy nehéz időszak után a monetáris kondíciók lazítása a piaci kölcsönök kamatában csak fokozatosan jelenhet meg.
A kiskereskedelem forgalmának a volumene 8,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, viszont a májusi adathoz viszonyítva a KSH adatai 0,7 százalékos növekedésről számolnak be.
A Makronóm Intézet öt területet vizsgált meg a legfrissebb Gazdasági Monitor elemzésében. A magyar gazdaság exportképessége és összetettsége kimagasló, és nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyet foglal el. A hazai vállalkozásoknak továbbra is lesz teendője az ipari digitalizációs szint területén, amelynek javításában kiemelt szerepet kaphatnak a képzések és a gyakorlati tudás megszerzése.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mondott az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán, ahol többek között kitért arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások adják a magyar gazdaság motorját, biztos megélhetést nyújtva több millió család számára.
