A statisztikai hivatal friss adatai szerint 2023 májusában a vendégek száma 7,1, a vendégéjszakáké 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, főként a külföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően. Megjelentek továbbá a kormányzati szektor költésének friss adatai is.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A turizmus friss adatai ígéretesek. A szálláshelyek forgalma májusban összességében kedvezően alakult, a vendégéjszakák száma 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vendégek száma 7,1 százalékkal nőtt. Ebből az látható, hogy az utazások átlagos időtartama rövidült, a magasabb árak miatt a vendégek kevesebb időt töltenek a szálláshelyeken.
Trendek belföldön
Az előző hónapokhoz hasonlóan a belföldi vendégéjszakák száma csökkent, ám most a mérséklődés üteme a korábbinál kisebb volt, 4,1 százalék. Ez utóbbi két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a magas infláció miatt csökkenő vásárlóerőre, másrészt pedig a nemzetközi turizmus újraindulására, azaz arra, hogy a magyarok is egyre többet utaznak külföldre és így kevesebbet belföldre.
Fokozatosan visszatérnek a külföldiek
Ezzel párhuzamosan a külföldi vendégéjszakák száma jelentősen, 13,3 százalékkal emelkedett, azaz itt is egyre inkább újraindul a forgalom, a turisztikai kereslet fokozatosan visszatér a koronavírus előtti szintre. Ez azért is különösen fontos, mert a koronavírust megelőzően a turizmus hazánkban jelentős mértékben hozzájárult a szolgáltatás-külkereskedelem pozitív egyenlegéhez, azaz a nemzetközi turizmus az országnak fontos bevételi forrása volt – ez tér most fokozatosan vissza.
Előnyben az olcsóbb szálláshelyek
Az olcsóbb szálláshelyek iránti kereslet egyértelműen növekedett az árak emelkedése miatt: leginkább a magánszálláshelyek (27,8 százalék) és a kempingek (22,3 százalék) forgalma nőtt, a kempingek esetében a növekedés egyaránt jellemző volt a külföldi és a belföldi turistákra, míg a magánszálláshelyek esetében inkább csak a külföldiekre. A panziókban eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor közel a tizedével csökkent, ebben szintén egyaránt szerepe volt a külföldi és a belföldi vendégeknek.
Eltérő folyamatok látszódnak a szállodáknál: míg az összes vendégéjszaka 2,6 százalékkal emelkedett, addig a belföldi vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal mérséklődött, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 10,8 százalékkal nőtt. Bár elsőre úgy tűnne, hogy a belföldi vendégéjszakák számánál a növekvő árérzékenység játszik szerepet, azonban vélhetően inkább az lehet az ok, hogy a többet költő, magasabb komfortfokozatú szálláshelyet keresők nagyobb arányban kezdtek el külföldre utazni.
Kilátások a közeljövőre
A mai adatok alapján tehát a turizmus pozitívan járulhat hozzá a második negyedéves GDP alakulásához. Ami ennél is fontosabb lesz, az a nyári forgalom, hiszen ekkor jelenik meg a kereslet zöme. Várakozásaink szerint a külföldi vendégek száma nyáron is kedvezően alakulhat, míg a belföldi vendégek esetében a belföldi desztinációk árazása határozhatja meg leginkább, hogy a vendégéjszakák száma emelkedik vagy csökken, azaz inkább itthon vagy inkább külföldön pihennek többet a magyar családok.
A kormányzati szektor friss adatainak értékelése
A kormányzati szektor az első negyedévben jelentős, a GDP 9,8 százalékát elérő hiányt halmozott fel. Az első negyedéves deficitből ugyanakkor az éves hiányra még nem sok következtetést lehet levonni, hiszen az elmúlt 3 évben a deficit mértéke az első negyedévben a GDP 0,8, 6,7, illetve 3 százaléka volt, tehát bár az első negyedéves hiány általában jóval kisebb az évesnél, de van, amikor megközelíti azt.
Ellenben most megjelent egy olyan tényező, ami a korábbi években kevésbé volt jelentős, ez pedig a megugró rezsiköltségek: a rezsikiadások legnagyobb része az első két hónapban történik, tehát az ezzel kapcsolatos állami támogatások is ekkor merülnek fel. A kiadási oldalt növelik a kamatkiadások is, amelyek a növekvő kamatkörnyezet miatt több mint duplájukra emelkedtek. A magas infláció miatti pótlólagos nyugdíjemelések nyomán a kifizetett nyugdíjak összege is jelentősen nőtt. Ugyanakkor az állami beruházások visszafogása számottevő, közel 10 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett, ami, figyelembe véve az inflációt is, jelentős volumencsökkenést jelent.
A bevételi oldalon az áfabevétel-bővülés mindössze 8,8 százalék volt, ami a 25 százalék körüli infláció mellett csekély növekedést jelent. Ebből az a következtetés is levonható, hogy ekkora infláció már kifejezetten káros, hiszen a fogyasztást visszafogja, míg a kiadási oldalon több tényezőnél (nyugdíjak, kamatok) jelentős növekedést okoz. Így viszont bevételi oldalon igen nagy szükség volt a különadókra. A személyi jövedelemadóból származó bevételek 16,4 százalékos emelkedése összhangban van az érdemi, de az inflációnál kisebb béremelésekkel és a stabil foglalkoztatottsági szinttel.
A mai adatok alapján – összhangban a Pénzügyminisztérium havi adataival – a kormányzatnak figyelnie kell a költségvetési egyenleg alakulására, hogy az éves hiánycél tartható legyen. Ezt elősegítik a gazdasági folyamatok is: az infláció mérséklődése hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez és támogatja a kiadási oldalt; a mérsékeltebb energiaárak és a melegebb időjárás pedig csökkentik a szükséges rezsitámogatást. A csökkenő kamatok nem emelik tovább a finanszírozási terheket, a gazdasági növekedés újbóli beindulása pedig a bevételi oldal javulását segíti elő.
A KSH turisztikai adatai részletesen
– 2023 májusában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,3 millió vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 7,1, a vendégéjszakáké 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál a külföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően.
– A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,1 százalékkal visszaesett. 2023. január–májusban a belföldi vendégek 7,3 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.
– A belföldi vendégek száma 3,1, a vendégéjszakáké 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 721 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,6 millió volt a turisztikai szálláshelyeken; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 523 ezer vendéget és 1,1 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 68 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
– A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 2,1 százalékkal nőtt 2022 májusához viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Balatonon és a Budapest–Közép-Duna-vidéken a belföldivendég-éjszakák 22, illetve 19 százalékát regisztrálták.
– A külföldi vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 573 ezer vendég közel 1,6 millió vendégéjszakát töltött el, amelyek közül 431 ezer vendéget és 1,1 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák számában 19 százalékos bővülés történt 2022 májusához viszonyítva. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 64 százalékát regisztrálták.
– Összesen 22 533 turisztikai szálláshely, ezen belül 2614 kereskedelmi, illetve 19 919 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 954 szálloda és 1079 panzió volt nyitva május egy részében vagy egészében.
– A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel közel 49 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 31 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
– Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken folyó áron 38 százalékkal többet, 3,2 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.
Kapcsolódó:
