A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint márciusban is folytatódott a hazai fizetések lendületes és dinamikus emelkedése. Az adatokból jól látszik, hogy a mérsékelt infláció és a kibővített adókedvezmények komoly lökést adtak a lakosság vásárlóerejének.
Pozitív korrekciót mutatnak az építőipar frissen közölt, márciusi KSH-mutatói, ám az első negyedéves teljesítmény így is elmarad a tavalyi szinttől. A háttérben komoly szerkezeti átrendeződés zajlik, hiszen amíg a magasépítés és a magánberuházások lassulnak, addig a szektort a mélyépítési és infrastrukturális megrendelések tartják mozgásban.
A gyógyszergyártás világában a kudarc a fejlesztési folyamat elválaszthatatlan része. A patikáig eljutó készítményeknek viszont így nemcsak a saját fejlesztésüket, hanem a félbemaradt kutatások korábbi költségeit is ki kell termelniük.
Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.
A KSH adatai alapján érezhetően felpörgött a hazai kiskereskedelem. A vásárlók egyre bátrabban költenek az alapvető élelmiszereken túl is, a növekedés motorját pedig egyértelműen az utazás és a tartós cikkek adják.
A várakozásokat jelentősen meghaladó, 6,7 százalékos növekedést produkált a magyar ipar márciusban. A KSH adatai alapján úgy tűnik, az ágazat nemcsak túljutott a mélyponton, de a széles bázisú bővülésnek és az új autóipari kapacitások beindulásának köszönhetően a gazdasági növekedés egyik motorjává válhat az év hátralévő részében.
A KSH friss adatai szerint az év első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma jelentős, több mint egy évtizede nem látott ugrást mutatott, ahogy az átadott új lakások száma is lassú növekedésnek indult. Bár a valós építőipari robbanásra még várni kell, az alapok jórészt a korábbi állami ösztönzők hatására stabilizálódni látszanak.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlése alapján márciusban a hazai turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 0,6, míg a vendégéjszakáké 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az első negyedévben mérsékelt bővülés figyelhető meg a szektorban.
A magyar gazdaság az előre jelzettnél jóval dinamikusabban nőtt, a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 0,8 százalékkal bővült az előző év utolsó három hónapjához képest.
A magyar munkaerőpiac ez év tavaszán vegyes képet mutat: a foglalkoztatottság magas szintje mellett megjelenő lassulási jelek és a munkanélküliségi adatok szerkezeti módosulása óvatosságra inti a piaci szereplőket.
A friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt.
Februárban az építőipar termelési volumene éves bázison 0,4 százalékos mérséklődést, az előző hónaphoz viszonyítva viszont 4,9 százalékos növekedést mutatott a szezonálisan kiigazított friss statisztikai adatok alapján. Ám akadnak kedvezőtlen jelek.
A vártnál kedvezőbb, mindössze 1,8 százalékos lett a márciusi infláció. Bár a közel-keleti konfliktus komoly fenyegetést jelent, a magyar gazdaság egyelőre jól hárította a külső ársokkot, ami a fegyelmezett gazdaságpolitika eredménye.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az év elején dinamikusan, 26,3 százalékkal emelkedtek a hazai fizetések.
A hazai munkaerőpiac a változó gazdasági környezetben is megőrizte a stabilitását, a foglalkoztatottság továbbra is kiemelkedően magas. Bár az álláskeresési idő kitolódott, a nyilvántartott munkakeresők számának mérséklődése a rendszer belső alkalmazkodóképességét jelzi.
A legfrissebb KSH-adatok és a Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése alapján stabil növekedési pályán maradt a magyar turisztikai szektor. Februárban a vendégek és a vendégéjszakák száma is érezhetően meghaladta az egy évvel korábbit. A terület teljesítményét a növekvő belföldi és külföldi érdeklődés mellett a folyamatban lévő célzott ágazati támogatások is segítik.
A KSH adatai szerint januárban éves és havi alapon is bővült a hazai ipar. A kormány célzott gazdaságfejlesztési programokkal védi a magyar vállalkozásokat.
A legfrissebb statisztikai adatok alapján a kiskereskedelem év elején stabil, enyhén növekvő tendenciát mutat, ami bizakodásra adhat okot az év egészére előretekintve.
Továbbra is az európai élmezőnybe tartozik a magyar foglalkoztatottság a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint. A kormány új támogatási programokkal, valamint adócsökkentésekkel küzd azért, hogy a minimálbér elérje az ezer eurót, az átlagbér pedig az egymillió forintot.
Emelkedő pályán maradt a hazai turizmus: tavaly csúcsot döntött a vendég- és vendégéjszakaszám, januárban pedig tovább bővült a forgalom és a bevétel. A trendet a belföldi és a külföldi kereslet egyaránt húzza, a kedvezményes hitelek és vendéglátóipari intézkedések által pedig gyorsulnak a kapacitás- és minőségfejlesztések.
Kedvező képet festett év végén a hazai bérszint: a közel 790 ezer forintos bruttó átlagbér mutatja, hogy a keresetek növekedési üteme stabil maradt. Mi több, az alacsonyabb inflációs környezetnek és a célzott kormányzati lépéseknek köszönhetően a fizetések vásárlóereje, azaz reálértéke is emelkedett a KSH friss adatai szerint.
A hazai lakásépítési piac tavaly egy sajátos, kettős dinamika mentén mozgott: amíg a korábbi beruházási kedv gyengébben alakult, addig az új kormányzati támogatások hatására az építési hajlandóság 2025 végén számottevő növekedésnek indult.
Decemberben nagyon jól teljesített a hazai építőipar: a termelés 6,7 százalékkal volt nagyobb a novemberinél. Az ágazatot az út- és vasútépítés hajtotta, de a szerződésállomány növekedésén a kormányzati ösztönzők miatt várható lakásépítési boom is tükröződik.
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A friss KSH-adatok szerint tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ami azt mutatja, hogy beértek a kormányzat belső fogyasztást ösztönző intézkedései.
A turisztikai szektor 2025 decemberében kimagasló eredményeket ért el a KSH friss adatai szerint. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében jelentősen emelkedett a fizetések szintje. A bruttó bér 756 ezer forint felett, a nettó pedig 525 ezret meghaladó volt, de a csökkenő infláció és a bővülő adókedvezmények okán a reálkeresetek is 6 százalék feletti mértékben nőttek.
Rekordközeli foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és jelentős bérnövekedés jellemzi a magyar munkaerőpiacot.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
