A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb volt az átlagos benzinár, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.
A kiskereskedelem után az ipar is erőteljesen kezdte a negyedik negyedévet, és bár éves bázison 3,1 százalékkal csökkent a termelés volumene, ami a kilátások kapcsán fontosabb, hogy havi alapon jelentős, 2 százalékos növekedést ért el az ágazat, ami óvatos bizakodásra adhat okot.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülésére számítunk, amit a javuló jövedelmi helyzet is támogat. Jövőre a 10 százalék körüli bérnövekedés és az alacsony infláció együtt érdemben erősítheti a fogyasztást. A KSH vegyes szeptemberi kiskereskedelmi adatai részben az akkori árvízhelyzet számlájára írhatók.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
A lakásépítések terén jövőre várható fordulatot az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfakulcs és a kamatplafon bevezetése – támogathatják. A harmadik negyedévben a kiadott építési engedélyek száma közel 40 százalékkal nőtt, amit a vidéki települések húztak – derül ki a KSH friss adataiból. Az új lakáshitel-szerződések értéke duplájára emelkedett. Igaz az ingatlanátadások száma egyelőre csökkent.
A gazdaság teljesítménye úgy negyedéves, mint éves alapon zsugorodott, egyaránt 0,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott, frissen közzétett KSH-adatok szerint.
Közel 3,6 millió vendégéjszakát töltött el 1,5 millió vendég 2024 szeptemberében turisztikai szálláshelyeken, a vendégek száma 2,0, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek köszönhetően a reálbérek augusztusban is 9 százalék feletti ütemben emelkedtek.
A friss KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalmat az élelmiszer- és vegyes élelmiszer-kereskedelem húzta, ahol éves szinten 7,5, havi alapon pedig 2,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. A bővülést a reálbérek emelkedése támogatja, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít, a fogyasztás bővülése pedig változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat.
Kedvezően alakult a nyári hónapokban a hazai munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,752 millió főt, ami 31 ezres bővülés egy év alatt. A foglalkoztatás az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat. A gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Az elemzői várakozásoknál is jobban lassult az infláció augusztusban. Havi alapon az árak stagnáltak, így az éves ráta is visszatért a jegybanki toleranciasávba, az infláció pedig 3,4 százalékot tett ki. Az áremelkedés üteme 2021 februárja óta nem volt ilyen közel a jegybanki célhoz.
A hétfői külkereskedelmi adatok már előrevetítették, hogy éves bázison visszaesett az ipari termelés volumene júniusban, ugyanakkor ebben közrejátszott a naptárhatás is, a megelőző évinél kettővel kevesebb munkanap. Kedvező viszont, hogy havi alapon kismértékben, 0,5 százalékkal, de emelkedett az ágazat termelése.
A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a kiadott építési engedélyek száma is 24,5 százalékkal zsugorodott. Bár a kamatok mérséklődése serkenti a lakáscélú hitelezést, az új lakások piacán ennek hatása egyelőre kevésbé érzékelhető, igaz, az ingatlanárak is tovább növekedtek.
Kedvezően alakultak a második negyedévben a munkaerőpiaci folyamatok. Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
A kiskereskedelmi forgalom áprilisi, összességében 3,2 százalékos növekedését főként a nem élelmiszer-kiskereskedelem hajtotta, amely 4,3 százalékkal bővült, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem 3,6 százalékkal nőtt. A nem élelmiszer-kategória gyorsabb növekedésében szerepet játszhatott az óvatosság oldódása. A forgalom várhatóan tovább bővül a következő hónapokban a bérek növekedése és az alacsonyabb infláció miatt.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Amíg a külföldi vendégforgalom alig csökkent, addig az idén márciusra eső húsvét és a változékony időjárás miatt a belföldi vendégéjszakák száma érdemben, 8,9 százalékkal mérséklődött a KSH friss adatai szerint. Egyhavi adatból amúgy sem szabad messzemenő következtetést levonni: várakozásaink szerint ez az év a turizmus szempontjából is rendkívül kedvező lehet.
Éves összevetésben 41 ezer fős növekedést jelent, hogy február és április között a 15–74 éves korosztály foglalkoztatotti létszáma közel 4,74 millió fő volt. E növekedés szinte kizárólag a hazai elsődleges munkaerőpiacra vezethető vissza, ami nagyon jó hír. Hosszabb távon, 2015 óta pedig igen jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma.
A friss adatok szerint az év elején a vártnál nagyobb mértékben nőhettek a bérek, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények növekedése miatt. A költségvetési szférában év/év alapon 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a pedagógusok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Idén márciusban a kiskereskedelemben már érdemben kedvezőbb folyamatokat mutatnak a frissen közzétett KSH-adatok. A múlt héten közölt első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-számokban is a fogyasztás növekedése játszhatott jelentős szerepet.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A foglalkoztatottak száma mellett nőtt az aktivitás is: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezerrel többen jelennek meg most a munkaerőpiacon. A munkaerő-kereslet élénkülése nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet a foglalkoztatás.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
