Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Idén márciusban a kiskereskedelemben már érdemben kedvezőbb folyamatokat mutatnak a frissen közzétett KSH-adatok. A múlt héten közölt első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-számokban is a fogyasztás növekedése játszhatott jelentős szerepet.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A foglalkoztatottak száma mellett nőtt az aktivitás is: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezerrel többen jelennek meg most a munkaerőpiacon. A munkaerő-kereslet élénkülése nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet a foglalkoztatás.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
Éves alapon a kiskereskedelmi forgalom februárban 1,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor kellemetlen meglepetést okozott, hogy havi alapon a várt bővülés helyett egyelőre csökkent a forgalom volumene. A havi alapú visszaesés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemhez, illetve az üzemanyag-forgalomhoz kötődött, miközben az élelmiszer-forgalom havi bázison 0,7 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
Éves alapon februárban is csökkenés volt tapasztalható az ipari termelői árak tekintetében. Ehhez hozzájárult az energiaárak normalizálódása, valamint a kereslet külföldi és belföldi alakulása. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A KSH ma reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is mérséklődő hiánnyal és államadóssággal számol.
Januárban 14,6 százalékkal, tehát mintegy 77 ezer forinttal, 605,1 ezerre emelkedett a bruttó átlagkereset, miközben a nettó értéke 400 ezer forint felett alakult. A KSH friss adataiból az is kiderült, hogy a januári 3,8 százalékos infláció mellett a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt.
Az év második hónapjában is szépen teljesített a turizmus, tavalyhoz képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a magyar szálláshelyeken. Mindebben szerepet játszott hazánk kedvező nemzetközi megítélése, amelynek köszönhetően az Európából érkezők száma 28,3 százalékkal bővült és az Észak- és Dél-Amerikából érkezők száma is növekedett.
A foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, februárban 4,723 millió főt tett ki, míg a magasabb megbízhatóságú háromhavi mozgóátlag a téli hónapokban 4,721 millió fő volt – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentését kommentálva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője.
Éves alapon 17, havi alapon több mint 10 százalékkal bővült idén januárban az építőipar. A friss KSH-adatok szerint ráadásul januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Várhatóan a kamatok további csökkenése, az érkező uniós források, továbbá a CSOK Plusz is támogatják majd az ágazat idei mutatóit.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
A német gazdaság nehézségei 2023 végén begyűrűztek a magyar gazdaságba az exportra termelő ágazatokon keresztül, amit nem enyhítettek a januári németországi gazda- és vasutassztrájkok sem. Jó hír viszont, hogy a termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel zárt. Az év további részében oldódhat a lakossági és vállalati óvatossági motívum, amit széles körű kormányzati támogató intézkedések is segítenek.
Kedvező, hogy éves alapon már nőtt a kiskereskedelmi forgalom, azonban a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt egyszázalékos havi alapú növekedés után most – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – csupán stagnált. Idén viszont helyreállhat a fogyasztói bizalom, ha a gazdasági kilátások javulnak, illetve ha a várakozásokkal összhangban bekövetkezik a reálbér 6–7 százalékos növekedése.
Az első becsléshez képest kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalékos lett a ma közzétett 2023-as GDP-csökkenés. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény összességében rosszabbul alakult, mint azt az optimista piaci várakozások sugallták, viszont a fogyasztás és a beruházások a múlt év utolsó negyedében jól alakultak. A magyar gazdaság az év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet, esetleg kismértékben afelett, ha a német gazdaság magához tér.
A friss szolgáltatás-külkereskedelmi adatokból az tűnik ki, hogy e szegmensen keresztül a német gazdaság problémái egyelőre nem gyűrűztek be. A turizmusban még nagyságrendileg 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti külföldi vendégforgalom eléréséhez. A gazdasági bővülés beindulásával, a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával, illetve az ipari termeléshez kapcsolódó szolgáltatások kiépülésével a szállítási és üzleti szolgáltatások többlete is tovább emelkedhet.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
A 2024. januári KSH-adatok szerint a vendégéjszakák száma egy év alatt 10,5 százalékkal nőtt. A belföldi vendégek száma is tovább emelkedhet idén, mert a magas bérdinamika és a lassuló infláció javítja a jövedelmi helyzetet.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
A múlt év utolsó hónapjában éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, ami érdemi gyorsulást jelent a megelőző hónapokban tapasztalt 14 százalékos bővülési ütemhez képest. Mindebben jelentős szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum decemberre előrehozott emelése.
A 2023-as év utolsó negyedévében több mint 7800 új lakást adtak át, amely 13,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben szerepe lehetett az átadások csúszásának, ám a tavalyi év egészét tekintve így is csökkent a lakásépítések száma. Biztató jel viszont, hogy 2022 szeptembere óta nem látott szintre nőtt az új, forintalapú lakáshitel-szerződések értéke.
A novemberi visszaesés után decemberben kedvezőbb képet mutatott az építőipar helyzete. A friss KSH-adatok szerint havi alapon 5,1 százalékkal nőtt a volumen, éves bázison azonban ez is 4,3 százalékos mérséklődést jelent.
Már érezni a német gazdasági problémák hatásait az utolsó negyedéves GDP-adatokon. Ugyanakkor a mezőgazdaság, a humánegészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció ágazat képes volt javítani. Az idén a növekedés mértéke már 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben az utóbbihoz közelebb. Ráadásul a bővülés szerkezete is sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
