A KSH friss adatai szerint júniusban folytatódott a kiskereskedelmi forgalom éves szintű kilábalása, bár az üteme láthatóan lassult. Havi bázison mérve enyhe visszaesés látszik, ahogy az ipar szintén ma megjelent számai is felemás képet mutatnak.
Érezhetően élénkült a magyarországi lakásépítés az év első felében: az átadott új otthonok száma 22, az építési engedélyeké 29 százalékkal nőtt éves alapon. A részletes adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az engedélyezési hullám a második negyedévre jelentősen lelassult, a lakásépítések pedig erősen Budapestre és néhány nagyvárosi térségre koncentrálódnak.
A magyar gazdaság teljesítménye ez év második negyedében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A negyedéves alapú bővülés ugyan folytatódott (0,4 százalék), ám némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól. A kedvező irány fő hajtóerejét a szolgáltatási szektor adta, a mezőgazdaság és a költségvetési kiigazítások azonban lassították a tempót.
A KSH adatai szerint júniusban a forint erősödése miatti keresletcsökkenés következtében 2,2 százalékkal, 1,9 millióra mérséklődött a hazai szálláshelyek vendégszáma az előző év azonos időszakához képest. A nyár eleji megtorpanás ellenére az első fél év összteljesítménye még enyhén pozitív maradt, a januártól júniusig regisztrált 8,3 millió vendég ugyanis 1 százalékos bővülést jelent a tavalyi bázishoz viszonyítva.
Júniusban 4 millió 646 ezer fő dolgozott Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett. A friss adatok kisebb megtorpanást jeleznek a kedvezőbb májusi eredmények után, a részletes mutatók azonban kettős képet festenek a hazai munkaerőpiacról.
A KSH legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 764 100 forintra emelkedett, ezzel az előző év azonos időszakához képest a reálbérek 9 százalékkal nőttek.
Két hónapnyi emelkedés után májusban ismét visszaesett a hazai építőipar teljesítménye. A megrendelésállományban ugyan látszanak a stabilizálódás jelei, de a tartós fellendülést az állami és magánberuházások élénkülése hozhatná el. Addig az ágazat legfőbb támasza a magabiztosan talpra álló lakáspiac felújítási igénye és a lakásépítések lehetnek.
A friss adatok szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan csupán 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez az eredmény azért örvendetes, mert az elemzői konszenzus előzetesen 1,9 százalékos éves drágulást vetített előre.
A májusi statisztikai adatok szerint nőtt a külkereskedelmi többlet, ám ez jórészt az erős forintnak köszönhető. Volumenben nézve mind az export, mind az import csökkent, vagyis a gazdaság kevesebb árut mozgat, mint egy éve.
Több vendég, kevesebb éjszaka – így foglalható össze a magyar turizmus májusi képe. A KSH szerint a belföldi forgalom erősödött, miközben a külföldiek átlagosan rövidebb tartózkodást választottak.
Májusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 654 ezer főre emelkedett Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra csökkent, ami a munkaerőpiac élénkülését mutatja.
Áprilisban a bruttó átlagkereset 9 százalékos éves növekedéssel 772 200 forintra emelkedett, a nettó átlagbér pedig 541 200 forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, és igen ütemes, 8,9 százalékos volt a reálkereset-növekedés – derül ki a KSH friss adataiból.
Bár az idei év első négy hónapja még elmaradást mutat, az áprilisi adatok végre élénkülést jeleznek a hazai építőiparban. A növekedést jelenleg nem a lakások vagy irodaházak, hanem a nagyszabású infrastrukturális beruházások hajtják.
Kellemes meglepetést okoztak a KSH friss adatai, májusban a vártnál nagyobb mértékben lassult a pénzromlás üteme. Az árak éves szinten mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek, míg az előző hónaphoz képest megállt a drágulás. Ez a kedvező fordulat jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a jegybank júniusban tovább csökkenti az alapkamatot.
Áprilisban éves alapon még bővülést mutatott a magyar ipar, azonban a márciusi adatokhoz képest mért visszaesés óvatosságra inti a piaci szereplőket. Úgy tűnik, hogy az ágazat teljesítménye továbbra is ingadozó, a növekedést mindössze néhány nagy súlyú feldolgozóipari terület tartja a pozitív tartományon belül.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2,463 milliárd eurós többlettel zárta az idei év első negyedét a hazai szolgáltatás-külkereskedelem. Bár a nominális euróegyenleg enyhén nőtt az előző év azonos időszakához képest, a forintban számított mutatók romlása és a negyedéves bázisú csökkenés strukturális lassulásra figyelmeztet.
A KSH részletes adatai, az első negyedéves GDP újabb becslése is megerősítette, hogy a hazai gazdaság sikeresen kitört a mintegy három éve tartó stagnálásból.
A KSH friss adatai szerint bár a külkereskedelmi mérleg még pluszban van, az exportált áruk mennyisége csökken, az importigény pedig jelentősen megugrott. A drágábban eladott termékek és az erős forint egyelőre megmentette a statisztikát, de a háttérben egyre érezhetőbb az átrendeződés.
A friss statisztikai adatok szerint 4,5 százalékos munkanélküliség mellett érezhetően csökkent a hazai foglalkoztatottság. A munkaerőpiac szűkülését mutatja, hogy az álláskeresés átlagos időtartama 13,1 hónapra nyúlt.
Bár a friss statisztikai adatok alapján a turisztikai szálláshelyek forgalma némi visszaesést mutatott áprilisban, a szezonálisan kiigazított értékek árnyaltabb képet festenek és enyhe növekedésre utalnak.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint márciusban is folytatódott a hazai fizetések lendületes és dinamikus emelkedése. Az adatokból jól látszik, hogy a mérsékelt infláció és a kibővített adókedvezmények komoly lökést adtak a lakosság vásárlóerejének.
Pozitív korrekciót mutatnak az építőipar frissen közölt, márciusi KSH-mutatói, ám az első negyedéves teljesítmény így is elmarad a tavalyi szinttől. A háttérben komoly szerkezeti átrendeződés zajlik, hiszen amíg a magasépítés és a magánberuházások lassulnak, addig a szektort a mélyépítési és infrastrukturális megrendelések tartják mozgásban.
A gyógyszergyártás világában a kudarc a fejlesztési folyamat elválaszthatatlan része. A patikáig eljutó készítményeknek viszont így nemcsak a saját fejlesztésüket, hanem a félbemaradt kutatások korábbi költségeit is ki kell termelniük.
Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.
A KSH adatai alapján érezhetően felpörgött a hazai kiskereskedelem. A vásárlók egyre bátrabban költenek az alapvető élelmiszereken túl is, a növekedés motorját pedig egyértelműen az utazás és a tartós cikkek adják.
A várakozásokat jelentősen meghaladó, 6,7 százalékos növekedést produkált a magyar ipar márciusban. A KSH adatai alapján úgy tűnik, az ágazat nemcsak túljutott a mélyponton, de a széles bázisú bővülésnek és az új autóipari kapacitások beindulásának köszönhetően a gazdasági növekedés egyik motorjává válhat az év hátralévő részében.
A KSH friss adatai szerint az év első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma jelentős, több mint egy évtizede nem látott ugrást mutatott, ahogy az átadott új lakások száma is lassú növekedésnek indult. Bár a valós építőipari robbanásra még várni kell, az alapok jórészt a korábbi állami ösztönzők hatására stabilizálódni látszanak.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlése alapján márciusban a hazai turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 0,6, míg a vendégéjszakáké 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az első negyedévben mérsékelt bővülés figyelhető meg a szektorban.
A magyar gazdaság az előre jelzettnél jóval dinamikusabban nőtt, a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 0,8 százalékkal bővült az előző év utolsó három hónapjához képest.
A magyar munkaerőpiac ez év tavaszán vegyes képet mutat: a foglalkoztatottság magas szintje mellett megjelenő lassulási jelek és a munkanélküliségi adatok szerkezeti módosulása óvatosságra inti a piaci szereplőket.
