Áprilisban 708 300 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami éves összevetésben 9,8 százalékos növekedés – közölte a KSH. A reálkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek, miközben a kormány adócsökkentésekkel és célzott támogatásokkal erősíti a bérdinamikát.
A KSH friss adatai szerint a magyar építőipar az idén áprilisban látványos havi növekedést produkált, ami reményt ad a gazdaság élénkülésére.
A friss inflációs adatok alapján az előző év azonos időszakához képest az infláció éves alapon 4,4, míg az előző hónaphoz képest 0,2 százalékot ért el. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján idén áprilisban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatok szerint 6,8, naptárhatástól megtisztítva 5 százalékkal nőtt.
Megérkeztek a foglalkoztatottság és a munkanélküliség friss statisztikai adatai. Ezek szerint közel 4,7 milliós foglalkoztatott van hazánkban, míg a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent, ami az EU-s átlag alatt van.
A friss, szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztikai adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a februárinál. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás bővült 2024 azonos időszakához képest. Ám jelenleg is negatív külső tényezők húzzák vissza a hazai ipari termelést.
A mai KSH-adatokból a márciusi bolti forgalom átmeneti megtorpanása látszik, azonban áprilisban már akár 5-6 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye a húsvéthatásnak tulajdonít.
Bár a ténylegesen használatba vett lakások száma országosan enyhén, 2,7 százalékkal csökkent, a használatbavételek és az új építési engedélyek számának egyes régiókban bekövetkezett emelkedése némi optimizmust tükröz.
A KSH friss adatai szerint a GDP ez év első negyedében a vártnál gyengébben teljesített, mert az ipar és az építőipar fékezte a növekedést. Ám a kormány továbbra is intenzíven dolgozik a gazdasági konjunktúra ösztönzésén a 100 új gyár programot 150-re bővítve, és további vállalkozásfejlesztési intézkedések is tervben vannak.
A KSH friss adatai szerint 16 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma 2025 első negyedévében, ám a hosszú hétvégék áprilisra tolódása és a hűvös március negatívan hatott a belföldi utazási kedvre.
A KSH friss adatai szerint februárban megtorpant az év eleji enyhe élénkülés: az építőipari termelés volumene 1,3 százalékkal maradt el a januáritól.
A januári bérnövekedés meghaladta az előzetes várakozásokat, hiszen a KSH adatai szerint 10,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a hónapban. A vártnál magasabb emelkedés dacára a reálbérek növekedésének üteme – a kissé növekvő infláció hatására – idén némileg várhatóan lassulhat.
fd A turisztikai szálláshelyeken idén februárban a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké pedig 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A belföldi és külföldi vendégek összesített száma elérte az egymilliót.
A KSH friss adatai szerint az építőipar teljesítménye éves szinten 9,6 százalékkal csökkent, de havi összevetésben már 1,6 százalékos növekedés látható. Míg a lakásépítések továbbra is stagnálnak, az infrastrukturális beruházások élénkülése optimizmusra adhat okot.
A magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már fél százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, így hivatalosan kilépett a recesszióból. Az idei kilátásokat azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet.
A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
A magyar turizmus lendülete 2025 januárjában sem tört meg: a vendégek száma 18, míg a vendégéjszakáké 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a külföldi turisták erősödő keresletének köszönhetően.
Decemberben lassult a bérnövekedés üteme, ami a bázishatásnak köszönhető, azonban a nettó tizenegy százalékos átlagos keresetemelkedés továbbra is figyelemre méltó. A költségvetési szféra volt a növekedés motorja, miközben a versenyszféra lassulást mutatott. Az infláció csökkenése miatt a reálbérek jelentős növekedést értek el.
Bár gyengén teljesített a lakásépítési ágazat tavaly, az építési engedélyek száma a fővárosban már 30 százalékkal nőtt, ami ígéretes. 2024-ben 13,3 ezer lakás épült, ami kevés, de a 2008-as válság utáni évekhez képest még mindig érdemben magasabb.
Az építőipar teljesítménye az utolsó negyedévet tekintve 0,5 százalékkal bővült, ezzel hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a technikai recesszió végéhez. A szegmens az idei év elejétől stabilizálódhat: az otthonfelújítások és a lakásépítések felélénkülhetnek, de vállalati oldalról is arra lehet számítani, hogy a Demján Sándor Programnak köszönhetően javul a beruházási kedv.
A frissen megjelent tavaly decemberi kiskereskedelmi adatok enyhe, 1,2 százalékos visszaesést mutatnak havi alapon. A kiskereskedelmi forgalom már januártól élénkülhet, amit a reálbérek dinamikus növekedése, a lakossági pénzügyi ösztönzők, a lakossági állampapírok érdemi kamatfizetései és az otthonfelújítások is támogatnak.
Decemberben 387 millió eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, ami közel 700 milliós javulás az előző évhez képest, főként az import jelentős csökkenése miatt. Az idén a többlet fokozatos mérséklődése várható a növekvő fogyasztás és beruházások hatására, míg az exportot a javuló külső kereslet és a nagyberuházások támogathatják.
Erős hónappal zárta a múlt évet a turizmus ágazat, a vendégek száma az előző év azonos időszakával összevetve 11, míg a vendégéjszakáké 8,4 százalékkal emelkedett.
A friss adatok szerint a munkaerőpiac a tavalyi negyedik negyedévben is ellenállónak bizonyult: a foglalkoztatottak száma továbbra is közel 4,7 millió fő, és csak minimális változások figyelhetők meg hónapról hónapra. Bár a szezonális hatások miatt némi csökkenés történt, a foglalkoztatási ráta továbbra is az uniós élmezőnyben van.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
A hazai üzemanyagárak decemberben is kedvezően alakultak a szomszédos országokban tapasztalható átlagárakhoz viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb volt az átlagos benzinár, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.
A kiskereskedelem után az ipar is erőteljesen kezdte a negyedik negyedévet, és bár éves bázison 3,1 százalékkal csökkent a termelés volumene, ami a kilátások kapcsán fontosabb, hogy havi alapon jelentős, 2 százalékos növekedést ért el az ágazat, ami óvatos bizakodásra adhat okot.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
