Az IMF júliusi jelentése szerint minimálisan javultak a globális gazdaság idei kilátásai április óta, ugyanakkor az EU – köztük Németország – kilátásai a legkedvezőtlenebbek. Idén a globális gazdaság 3 százalékkal nő az áprilisban várt 2,8 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3 százalékon tartotta a szervezet.
Purczeld Eszter és Major Balázs, a Makronóm Intézet elemzőinek írása.
Az idei németországi növekedési prognózisát 0,2 százalékponttal, 0,3 százalék csökkenésre rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 1,3 százalékra javította.
A német GDP tavaly 1,8 százalékkal nőtt. Az IMF nem módosította Kína idei és jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését áprilishoz képest, az ideit 5,2, a jövő évit 4,5 százalékon tartotta. Kína gazdasága tavaly 3 százalékkal nőtt.
A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 96,36 dollár volt tavaly. Az idén az áprilisban becsült 73,13 helyett 76,43 dollár lehet, a jövő évit pedig 68,90 dollárról 71,68 dollárra módosította az IMF.
1. ábra. Gazdaságok és régiók várható növekedése (év/év, %). Forrás: IMF, MTI
Az EU lassulása mögött számos tényező meghúzódását feltételezhetjük, azonban az ipari teljesítmény visszaesése, valamint a továbbra is magas energiaárak szerepe kiemelten jelentős. Ezt támasztja alá, hogy a legutóbbi adatok alapján a holland TTF gáz ára még mindig többszöröse az amerikainak.
2. ábra. Ipari termelés volumene, 2023. január–május (év/év, %, szezonálisan kiigazított adatok). Forrás: Eurostat
3. ábra. Gázárak alakulása alakulása (euró/MWh). Forrás: Investing.com, EIA.
Az EU iparának fellendülésére és erősödésére jelentős kockázatot jelent az unió „kockázatmentesítését” célzó politikája (a zöldátálláshoz szükséges nyersanyag beszerzésének és gyártásának diverzifikációja, valójában Kína kereskedelemből kiszorítása). E politikára válaszul Peking augusztus 1-jétől exportkorlátozást vezet be a galliumra és a germániumra, arra a két nyersanyagra, amely nélkül az egész zöldátállási terv kudarcba fullad. A helyzet kritikus, hiszen Európa 98 százalékban függ a kínai nyersanyagexporttól a digitális és zöldátállás területén, a gallium 71, a germánium 45 százalékát vásárolja Pekingtől. Kínán kívül az egész világon csupán néhány olyan vállalat van, amely képes lehet nagy tisztaságú galliumot előállítani. A nyersanyag minden mikrogrammja, amely nem éri el a 99,9999 százalékos tisztaságot, a csipgyártás szempontjából már nem használható fel. Enélkül nincsenek optikai kommunikációs félvezetők, elektromos járművek, de még prémiumminőségű napelemek sem.
4. ábra. Az EU legnagyobb beszállító országai a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében 2023. Forrás: EB alapján Makronóm Intézet
Címlapfotó: shutterstock
