A Nemzetközi Valutaalap eredetileg optimista forgatókönyvekkel készült. A közel-keleti háború azonban egyetlen mozdulattal törölte azokat, és helyére egy bizonytalan, inflációval és gazdasági csökkenéssel teli prognózist állított.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a közel-keleti háború hatása messze túlterjed a régión: az energiaárakon, az ellátási láncokon, az inflációs várakozásokon és a pénzügyi feltételeken keresztül az egész világgazdaságot lassíthatja. Ez a teher azonban országonként nagyon eltérően oszlik meg.
Az IMF szerint a világgazdaság meglepően jól bírja a geopolitikai sokkokat – de csak addig, amíg kitart az amerikai MI-lufi. Egy hirtelen technológiai korrekció, Trump vámfenyegetései és a jegybanki függetlenség megingása együtt könnyen globális növekedési fordulatot hozhat.
Történelmi fordulat körvonalazódik a világgazdaságban: először fordulhat elő, hogy Afrika gyorsabban növekszik, mint Ázsia. A számok mögött azonban nem afrikai csoda, hanem a kínai lassulás, a nyersanyagboom és a geopolitikai átrendeződés áll – miközben a kontinens valódi felzárkózása továbbra is kérdéses.
Még vége sincs az évnek, és már 6 ezermilliárd dolláros rekordkibocsátást láthatunk a kötvénypiacon, ami meghaladja a tavalyi rekordot, köszönhetően a mesterséges intelligencia körüli beruházási hullámnak.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
A prognózisok szerint a világ legnagyobb gazdaságainak toplistája 2026-ban keveset változik: a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek, az igazi izgalom azonban utána kezdődik.
A világgazdaságot alaposan megtépázza a vámháború, a geopolitikai feszültségek és az MI forradalmi hatásai. A bizonytalanságok fokozódásával párhuzamosan a növekedése lassul. Az IMF friss jelentéséből kiderül, hogy mik a legnagyobb veszélyek és hogy van-e a kiút a gyengélkedésből.
A Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol az ukrán jegybankra, hogy értékelje le a hrivnyát a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Kijev hallani sem akar az ötletről, pedig az új, 8 milliárd dolláros hitelnek ez lesz az egyik előfeltétele.
A Covid után Szlovákiában is romlottak a gazdaság mutatói, így nem csoda, hogy a kormány konszolidációs csomagot készít. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter várná a külföldi befektetéseket, de ez nem megy ösztönzők nélkül, miközben élénk vita folyik a túlzott támogatásokról.
Az Egyesült Államok évtizedeken át élvezett „rendkívüli privilégiuma”, amely a dollár globális uralmára épült, látványosan a végéhez közeledik, utat nyitva egy új, bizonytalanabb pénzügyi világrend előtt.
Az IMF legfrissebb jelentései látszólag a globális gazdasági viharok elcsendesedéséről és egy lassú normalizálódásról festenek képet. De mi van, ha a legfontosabb adatok csupán egy ügyesen felépített illúzió részei? Egy mélyebb elemzés feltárja, hogy a színfalak mögött drámai átrendeződés zajlik: Kína soha nem látott mértékű, ám a statisztikákban elrejtett fölényre tesz szert, miközben az USA szerepe végérvényesen megváltozott.
Julija Szviridenko frissen beiktatott ukrán kormányfő nem vesztegeti az időt: új IMF-hitelt sürget, miközben a külföldi támogatások akadoznak. Korrupció viszont szerinte alig van Ukrajnában, az erről szóló hírek csupán „túl vannak lihegve”.
A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.
Mintha a BRICS-csúcstalálkozóhoz igazította volna a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági előrejelzés új verziójának közzétételét. A prognózis szerint a következő öt évben a BRICS-országok fognak igazán robbantani – ellentétben a G7-ekkel.
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A Nemzetközi Valutaalap frissen megjelent világgazdasági kitekintése szerint a globális infláció elleni csatát a gazdaságok megnyerték, de ha nem tartanak be három alapelvet, a visszacsúszás gyors és könyörtelen lehet.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
A GDP-adatok tükrében a világ huszonhat legszegényebb országának gazdasága az elmúlt húsz év legpokolibb időszakát éli át. Van kiút?
A Nemzetközi Valutaalap szerint minden rosszabb, mint amilyennek látszik, az országoknak pedig a lehető leggyorsabban szigorú költségvetési változtatásokat kell eszközölniük.
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
A kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális szén-dioxid kibocsátás közel 1 százalékát adják. Mindkét mutató gyorsan növekszik, ám e két terület esetében a szabály erősíti a kivételt. A Nemzetközi Valutaalap gyors megoldást sürget, mégpedig extraadók formájában.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése mellett a szolgáltató óriás Ernst & Young is kiadott egy kilencpontos cselekvési tervet, amely szerint „Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t”.
A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában, de aggodalmakat is felvet a munkaerő feleslegessé válása és a növekvő egyenlőtlenségek miatt. Az IMF javasolt egy módszert az MI hatásának enyhítésére: adót kell kivetni a számítógépek áramellátásához szükséges energiatömegek generálása során keletkező szén-dioxid-kibocsátásra.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
