A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.
Mintha a BRICS-csúcstalálkozóhoz igazította volna a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági előrejelzés új verziójának közzétételét. A prognózis szerint a következő öt évben a BRICS-országok fognak igazán robbantani – ellentétben a G7-ekkel.
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A Nemzetközi Valutaalap frissen megjelent világgazdasági kitekintése szerint a globális infláció elleni csatát a gazdaságok megnyerték, de ha nem tartanak be három alapelvet, a visszacsúszás gyors és könyörtelen lehet.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
A GDP-adatok tükrében a világ huszonhat legszegényebb országának gazdasága az elmúlt húsz év legpokolibb időszakát éli át. Van kiút?
A Nemzetközi Valutaalap szerint minden rosszabb, mint amilyennek látszik, az országoknak pedig a lehető leggyorsabban szigorú költségvetési változtatásokat kell eszközölniük.
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
A kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális szén-dioxid kibocsátás közel 1 százalékát adják. Mindkét mutató gyorsan növekszik, ám e két terület esetében a szabály erősíti a kivételt. A Nemzetközi Valutaalap gyors megoldást sürget, mégpedig extraadók formájában.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése mellett a szolgáltató óriás Ernst & Young is kiadott egy kilencpontos cselekvési tervet, amely szerint „Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t”.
A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában, de aggodalmakat is felvet a munkaerő feleslegessé válása és a növekvő egyenlőtlenségek miatt. Az IMF javasolt egy módszert az MI hatásának enyhítésére: adót kell kivetni a számítógépek áramellátásához szükséges energiatömegek generálása során keletkező szén-dioxid-kibocsátásra.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
A Nemzetközi Valutaalap összesített adatai szerint Argentína 32 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. A tízes listán mindössze egy európai ország van: Ukrajna.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
„A legsúlyosabb időszak még előttünk áll” – állt az IMF 2022 októberében közzétett World Economic Outlook jelentésében. A szervezet a következő év globális gazdasági növekedési előrejelzését 2,7 százalékra módosította, ezzel jelezve, hogy 2020 és 2009 válságos időszakait kivéve, 2001 óta a leggyengébb éves teljesítményre számít.
A lengyel miniszterelnök még az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szembeszáll, hogy börtönbe juttathassa a jegybank elnökét. Még ha sikerrel is jár, tettének mélyreható következményei lehetnek.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Kijev 41 milliárd dollárt vár jövőre a Nyugattól. Ha az első részleteket nem kapja meg sürgősen, március elejére összeomolhat a gazdaság, azzal pedig véget is érne a háború.
Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
