Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Oroszország a jégtörők helyett nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vetne be az LNG-szállításra az északi-tengeri útvonalon, megkerülve a nyugati szankciók hatását. A projekt stratégiai és technológiai áttörés lehet, de komoly akadályai is vannak.
Az OECD módosította az idei és a jövő évre jósolt gazdasági kilátásokat. Szinte minden ország esetében csökkenhet a növekedés mértéke, mivel Trump vámháborúja túlzott bizonytalanságot eredményez a világgazdaságban. A szervezet jelezte, mielőbb enyhíteni kell a kereskedelmi akadályokat.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
/A hét ábrája
Május 3-án ismét diadalmaskodott az 1959 óta kormányzó Népi Akciópárt Szingapúrban. Lawrence Vong miniszterelnök vezetésével a kormány fő feladata most az lesz, hogy az USA és Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnereként és az egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontként a vámháború közepette is stabilizálja a gazdasági viszonyt mindkét nagyhatalommal.
Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi konfliktus nem csupán gigantikus konténerszállítmányokról, vámháborúról vagy makrogazdasági mutatókról szól, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a kis értékű csomagok is. Ezek az alacsonyabb árú küldemények eddig lényegében vámmentesen áramolhattak az USA-ba, de a jól bejáratott rendszer most fenekestől felfordulhat. Mit fog okozni mindez az óceán két partján?
A tengeri áruszállítás felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért, de az új technológiák segíthetnek a dekarbonizációban. A Clipper Eris hajó karbonleválasztó rendszere olyan lehetséges megoldást kínál, amelyet a jövőben akár szélesebb körben is alkalmazhatnak.
A zöldátmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint a 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentései nyomán előkerült egy régi-új térkép, amelyet két nagy hatású stratéga rajzolt meg. De hogyan kapcsolódik össze két 40-es évekbeli geopolitikai elmélet és Trump álma?
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
A 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az intézményi közgazdaságtan képviselői kapták. Legfőbb üzenetük, hogy a fejlettek táborába kerülés titka a megfelelő intézményrendszer kialakítása: piacgazdaság, verseny, magántulajdon, demokrácia, szabadság, inkluzív politikák. A globális Dél közgazdászai viszont azt állítják, hogy ahogy szervekből sem lehet embert „összerakni”, úgy gazdaságot sem intézményekből. Fontos ugyanis az intézmények létrejöttének sorrendje. Erre világít rá az ún. embrionális fejlődés elmélete, amely számos, a gyakorlatban alkalmazható tanulsággal szolgál Magyarország számára.
„A sziget nem eladó!” Grönland kiemelten fontos az Egyesült Államoknak, különösen a ritkaföldfémekben gazdag ásványkincsei miatt, amelyek elengedhetetlenek a védelmi ipar és az elektronika számára.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
A világkereskedelem fókusza egyre inkább Délkelet-Ázsiára irányul, ahol az ASEAN országai a gazdasági integráció és a külföldi befektetések révén a globalizáció következő szakaszának kulcsszereplőivé váltak. Kína és az USA között egyensúlyozva a régió geopolitikai és gazdasági közvetítőként erősíti pozícióját.
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
A WTO legfrissebb áruforgalmi barométere szerint a globális áruforgalom 2024 harmadik negyedévében tovább élénkült, miután 2023-ban a magas infláció és az emelkedő kamatlábak közepette megtorpant a kereslet. A barométerindex pozitív jele ellenére a kereskedelem kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok. Meddig tart az élénkülés?
A dubaji Jebel Ali kikötőt Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül az izraeli Haifával összekötő szárazföldi útvonal lehet a megoldás a Vörös-tenger problémáira. Mindamellett, hogy ezzel a költségek akár 80 százalékkal is csökkenhetnek, a szállítási idő pedig 7-10 nappal rövidülhet.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Nem csitul a világpolitika arénája, folytatódik a geopolitikai blokkosodás. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a globális kereskedelmi volumen kapcsán a legfrissebb előrejelzésében 2,6 százalékos növekedést vár a tavalyi 1,2 százalékos esést követően. Ennek oka az infláció csökkenése és a monetáris politika borítékolható normalizációja.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
