Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
A globális tengeri kereskedelem továbbra is válságjeleket mutat: a hajók kerülő útvonalakon közlekednek, ami késéseket, magasabb fuvardíjakat és kibocsátást eredményez. A konténerszállítás költségei a pandémiás csúcsok közelében mozognak, a kikötők zsúfoltak, miközben az energiaáramlások átrendeződnek.
Kína lemondott a különleges és megkülönböztetett elbánás jogáról a Kereskedelmi Világszervezetben. Peking ezzel a párbeszédre nyitott, felelős nagyhatalom képét igyekszik erősíteni, miközben megteremti a lehetőséget a WTO és a globális kereskedelmi viszonyok reformjára.
Bár az MI forradalmasíthatja a globális kereskedelmet és növelheti a termelékenységet, nagymértékben fennáll a veszélye, hogy fokozza a különböző fejlettségű gazdaságok megosztottságát. A WTO jelentése szerint a befektetések és a megfelelő szakpolitikák mellett a nemzetközi együttműködés is elengedhetetlen ahhoz, hogy az MI az inkluzív növekedés motorja legyen.
Indonéziának is sikerült elérni az eredeti Trump-vámok csökkentését. Az amerikai elnök szerint „teljes hozzáférést” kaptak a délkelet-ázsiai ország piacához, Jakarta azonban pozitívan nyilatkozott a megállapodásról. Mutatjuk a részleteket!
Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.
Az Egyesült Államok májusi döntése, amely megszüntette a „de minimis” adómentességet a 800 dollárnál olcsóbb kínai csomagokra, dominóként borította fel a globális áruforgalmat. A Csendes-óceán felett száguldó légi küldemények mennyisége zuhan, az e-kereskedelmi óriások pedig Európába és Latin-Amerikába fordulnak.
Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Oroszország a jégtörők helyett nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vetne be az LNG-szállításra az északi-tengeri útvonalon, megkerülve a nyugati szankciók hatását. A projekt stratégiai és technológiai áttörés lehet, de komoly akadályai is vannak.
Az OECD módosította az idei és a jövő évre jósolt gazdasági kilátásokat. Szinte minden ország esetében csökkenhet a növekedés mértéke, mivel Trump vámháborúja túlzott bizonytalanságot eredményez a világgazdaságban. A szervezet jelezte, mielőbb enyhíteni kell a kereskedelmi akadályokat.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
/A hét ábrája
Május 3-án ismét diadalmaskodott az 1959 óta kormányzó Népi Akciópárt Szingapúrban. Lawrence Vong miniszterelnök vezetésével a kormány fő feladata most az lesz, hogy az USA és Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnereként és az egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontként a vámháború közepette is stabilizálja a gazdasági viszonyt mindkét nagyhatalommal.
Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi konfliktus nem csupán gigantikus konténerszállítmányokról, vámháborúról vagy makrogazdasági mutatókról szól, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a kis értékű csomagok is. Ezek az alacsonyabb árú küldemények eddig lényegében vámmentesen áramolhattak az USA-ba, de a jól bejáratott rendszer most fenekestől felfordulhat. Mit fog okozni mindez az óceán két partján?
A tengeri áruszállítás felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért, de az új technológiák segíthetnek a dekarbonizációban. A Clipper Eris hajó karbonleválasztó rendszere olyan lehetséges megoldást kínál, amelyet a jövőben akár szélesebb körben is alkalmazhatnak.
A zöldátmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint a 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentései nyomán előkerült egy régi-új térkép, amelyet két nagy hatású stratéga rajzolt meg. De hogyan kapcsolódik össze két 40-es évekbeli geopolitikai elmélet és Trump álma?
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
A 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az intézményi közgazdaságtan képviselői kapták. Legfőbb üzenetük, hogy a fejlettek táborába kerülés titka a megfelelő intézményrendszer kialakítása: piacgazdaság, verseny, magántulajdon, demokrácia, szabadság, inkluzív politikák. A globális Dél közgazdászai viszont azt állítják, hogy ahogy szervekből sem lehet embert „összerakni”, úgy gazdaságot sem intézményekből. Fontos ugyanis az intézmények létrejöttének sorrendje. Erre világít rá az ún. embrionális fejlődés elmélete, amely számos, a gyakorlatban alkalmazható tanulsággal szolgál Magyarország számára.
„A sziget nem eladó!” Grönland kiemelten fontos az Egyesült Államoknak, különösen a ritkaföldfémekben gazdag ásványkincsei miatt, amelyek elengedhetetlenek a védelmi ipar és az elektronika számára.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
A világkereskedelem fókusza egyre inkább Délkelet-Ázsiára irányul, ahol az ASEAN országai a gazdasági integráció és a külföldi befektetések révén a globalizáció következő szakaszának kulcsszereplőivé váltak. Kína és az USA között egyensúlyozva a régió geopolitikai és gazdasági közvetítőként erősíti pozícióját.
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
