A svájci UBS bank évente elkészíti a lakossági vagyon országonkénti statisztikáját. A legfrissebb, 2023-as jelentés szerint Magyarországon az egy felnőttre jutó átlagos vagyon az évezredforduló és a 2022-es év összehasonlításában (nominális értelemben) közel az ötszörösére nőtt. Ez a vagyongyarapítási ütem a vizsgált időszakban az Európai Unió tagállamainak esetében a nyolcadik, a visegrádi együttműködés országai közül pedig a második legmagasabb.
Sok esetben a magasabb átlagos vagyon két okra vezethető vissza: a kedvező adókörnyezet kihasználása okozta torzításra és a több évtizedes, esetenként évszázados, generációkon átívelő vagyonfelhalmozás lehetőségére – derül ki az Oeconomus friss elemzéséből. Az előbbi feltételre kiváló példa Írország, Luxemburg vagy Észtország. Ezekben az államokban az adóoptimalizáció torzító hatásának köszönhetően a ténylegesnél nagyobb egy felnőttre jutó átlagos vagyont mutat a statisztika. Nyugat-Európa legtöbb országában sokkal korábban kialakult a tőkefelhalmozást lehetővé tevő kedvező gazdasági környezet, szemben Kelet-Közép-Európával.
A vagyonfelhalmozás jótékonyan hat a gazdasági növekedésre, hiszen a vagyon felhasználásával nem kell hitelt felvenni a vállalkozási ötletek és beruházások megvalósításához. Emellett a megfelelő nagyságú vagyon az innovációt és a vállalkozási hajlandóságot is növeli. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vagyon kedvezően hat az ideális munka-szabadidő arány kialakítására, hiszen a lakosság nem kényszerül a túlzott és kényszeredett munkavállalásra.
A megfelelő nagyságú vagyon felhalmozása a létbiztonság fokozásában is szerepet játszik, mivel válság és esetleges munkahelyvesztés mellett nem kell a közösségi finanszírozású szociális ellátórendszert terhelni. A lakosság életszínvonalának, helyzetének az összehasonlítására nem elegendő egyetlen mutató vizsgálata, érdemes például a vagyoni egyenlőtlenséget bemutató indikátort, a szegénységnek kitett emberek arányát vagy a fizetések vásárlóerejét is figyelembe venni az átfogó kép kialakításához. Az Oeconomus által készített ábrán az egy főre jutó átlagos vagyon 2000 és 2022 közötti változása látható.
A második ábrán az egy felnőttre jutó átlagos vagyon 2000-es és 2022-es értéke látható, dollárban kifejezve. Tavaly Luxemburgban volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó átlagos lakossági vagyon, közel 586 ezer dollár. Hazánk a 24. helyen áll, több mint 59 ezer dollárral a V4-államok közül Csehországot és Szlovákiát követően a harmadik helyen állunk – írja az Oeconomus.
Az Oeconomus harmadik ábráján az egy főre jutó mediánvagyon alapján a V4-államok közül Magyarország a második helyen áll, megelőzve Csehországot és Lengyelországot. A rangsor alapján hazánkban 26 416 dollár tekinthető a tipikus értéknek, a felnőttek felének magasabb ennél a vagyona, felének pedig alacsonyabb. Az Európai Unióban Lengyelországban a legalacsonyabb ez az érték, 20 263 dolláros értékkel.
Az UBS vagyonjelentése alapján elkészítettük az egy felnőttre jutó átlagos vagyon inflációval korrigált értékének alakulását a V4-országok esetében. Az évezredforduló óta eltelt időszakot vizsgálva Magyarországon az átlagos reálvagyon trendszerűen 2000 és 2004 között növekedett, majd 2009-ig tartó stagnálást követően öt éven át csökkent – derül ki Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzésének írásából. A 2014–2021 közötti időszakban jelentősen növekedett a hazai lakossági eszközök reálértéke, ezt a tendenciát a 2022-es inflációs periódus törte meg. A többi V4-állam átlagos reálvagyonának az alakulása követte ezt a trendet. Az évezredforduló óta az egy magyar felnőttre jutó átlagos reálvagyon közel 97 százalékkal nőtt.
