Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Az építőipar havi növekedését segítette a kedvezőbb decemberi időjárás, ám teljesítménye ezzel együtt is 3,2 százalékkal zsugorodott az utolsó negyedévben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a várt bővülés helyett a GDP az év végén csak stagnált negyedéves alapon. Decemberben mindkét építményfőcsoportban csökkent a termelés: az épületek esetében 6, míg az egyéb építményeknél 0,5 százalékkal. A múlt év egészét tekintve az építőipar termelése 5 százalékkal mérséklődött. 

Mi van a trendek hátterében? 

Az építőipar helyzetét több tényező nehezíti.

A továbbra is magas jegybanki kamatkörnyezet, valamint a gazdasági bizonytalanság visszafogja a beruházási hajlandóságot, amelyet tovább nehezített az uniós források visszatartása.

Emellett a magas energiaárak, valamint az alapanyagok drágulása miatt 15,9 százalékkal emelkedő építőipari termelői árak is a kereslet visszaesése irányába hatottak. A kereslet csökkenése az év végén sem eredményezte az árak mérséklődését, a tavalyi utolsó negyedévben éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1 százalékkal nőttek az építőipari árak. 

Az EU-s források érkezése és a hitelezés segíthet 

A szerződések alapján az építőipar helyzete nem kedvező. A megkötött új kontraktusok volumene ugyan emelkedett éves alapon decemberben, azonban csak minimális mértékben, 0,6 százalékkal, az év végi szerződésállomány pedig ennek ellenére 23,5 százalékkal elmaradt megelőző évi szintjétől.  

Az építőiparban fordulat az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától várható, ami erőteljesen függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől.  

Fontos lenne ugyanakkor – a friss adatok szerint relatíve továbbra is érdemi szintű – építőipari áremelkedés visszafogása. Enélkül a várhatóan megjelenő kereslet nem jár együtt a termelési volumen felfutásával, inkább további áremelkedést indukál. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI