Pozitív korrekciót mutatnak az építőipar frissen közölt, márciusi KSH-mutatói, ám az első negyedéves teljesítmény így is elmarad a tavalyi szinttől. A háttérben komoly szerkezeti átrendeződés zajlik, hiszen amíg a magasépítés és a magánberuházások lassulnak, addig a szektort a mélyépítési és infrastrukturális megrendelések tartják mozgásban.
A KSH friss adatai szerint az év első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma jelentős, több mint egy évtizede nem látott ugrást mutatott, ahogy az átadott új lakások száma is lassú növekedésnek indult. Bár a valós építőipari robbanásra még várni kell, az alapok jórészt a korábbi állami ösztönzők hatására stabilizálódni látszanak.
Az additív gyártás itthon az építőiparban és az orvoslásban is megvetette a lábát, így a technológia térnyerésével az eddig hetekig tartó fejlesztési idő néhány napra is rövidülhet.
Februárban az építőipar termelési volumene éves bázison 0,4 százalékos mérséklődést, az előző hónaphoz viszonyítva viszont 4,9 százalékos növekedést mutatott a szezonálisan kiigazított friss statisztikai adatok alapján. Ám akadnak kedvezőtlen jelek.
Decemberben nagyon jól teljesített a hazai építőipar: a termelés 6,7 százalékkal volt nagyobb a novemberinél. Az ágazatot az út- és vasútépítés hajtotta, de a szerződésállomány növekedésén a kormányzati ösztönzők miatt várható lakásépítési boom is tükröződik.
Látványos fordulat érkezett a magyar építőiparban, amelyet elsősorban az új otthonteremtési programok indítottak be. A friss KSH-adatok szerint immár második hónapja két számjegyű a növekedés, és a szerződésállományok alapján tartós fellendülés várható.
A KSH friss adatai szerint szeptemberben az építőipari termelés jelentős lendületet vett, jelezve az ágazat növekedési potenciálját.
A KSH legfrissebb adatai szerint júliusban az építőipari termelés volumene 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi szinten 0,8 százalékos növekedést mutatott a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ez a bővülés elsősorban a lakásépítések 46,1 százalékos ugrásának köszönhető.
A KSH friss adatai szerint az építőipar idén májusban 5,5 százalékkal nőtt éves szinten, amit a 26 százalékos bővülést hozó egyéb építmények, azaz döntően az infrastrukturális építések hajtottak.
A KSH friss adatai szerint a magyar építőipar az idén áprilisban látványos havi növekedést produkált, ami reményt ad a gazdaság élénkülésére.
Az első negyedévben a vártnál valamivel kedvezőbben alakult az építőipar teljesítménye. Márciusban az ágazat termelési volumene az előző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy enyhe pozitív fordulat kezdődhetett az év elején.
Bár a ténylegesen használatba vett lakások száma országosan enyhén, 2,7 százalékkal csökkent, a használatbavételek és az új építési engedélyek számának egyes régiókban bekövetkezett emelkedése némi optimizmust tükröz.
A világ épületeinek nagyjából 80 százaléka 2050-ben is állni fog, ami kérdéseket vet fel a biztonság, az energiahatékonyság és a költséges karbantartás szempontjából. Az ellenálló képességük növelése érdekében az üzemeltetőknek és a tulajdonosoknak nagyobb rálátásra van szükségük az ingatlanjaik állapotára.
A KSH friss adatai szerint februárban megtorpant az év eleji enyhe élénkülés: az építőipari termelés volumene 1,3 százalékkal maradt el a januáritól.
A KSH friss adatai szerint az építőipar teljesítménye éves szinten 9,6 százalékkal csökkent, de havi összevetésben már 1,6 százalékos növekedés látható. Míg a lakásépítések továbbra is stagnálnak, az infrastrukturális beruházások élénkülése optimizmusra adhat okot.
Az építőipar teljesítménye az utolsó negyedévet tekintve 0,5 százalékkal bővült, ezzel hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a technikai recesszió végéhez. A szegmens az idei év elejétől stabilizálódhat: az otthonfelújítások és a lakásépítések felélénkülhetnek, de vállalati oldalról is arra lehet számítani, hogy a Demján Sándor Programnak köszönhetően javul a beruházási kedv.
Az idén újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program más kormányzati intézkedésekkel, illetve az állampapírok kamatfizetése révén, a lakásfelújításokon keresztül jelentős keresletet generál az építőiparban, illetve közvetve a feldolgozóipar egyes szegmenseiben.
Az építőipar novemberi teljesítménye éves alapon 1,7 százalékkal csökkent, miközben a rendelések volumene vegyes képet mutat. Míg az infrastrukturális projektek fellendülnek, az épületek gyenge eredményei a vállalatok óvatosságát tükrözik, ami a bizonytalan gazdasági környezetből ered.
Az ipar és a kiskereskedelem után az építőipar is kiemelkedő formában kezdte a negyedik negyedévet, havi bázison 4,6 százalékkal bővült a termelés volumene, miközben éves szinten kismértékű visszaesés volt megfigyelhető az ágazatban.
Az építőipar teljesítménye tovább csökkent szeptemberben, éves szinten 8,2 százalékkal. Az állami beruházások visszaesése és a vállalati óvatosság fékezi a növekedést, de a rendelésállomány bővülése pozitív kilátásokra utal.
Az augusztusi adatok alapján az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan nem lesz olyan erős, mint az első fél évben, de az ágazat kilátásait a gazdasági bizonytalanság mérséklődése javíthatja, ez pedig erősítheti a beruházási kedvet a vállalati szektorban. Jövőre a lakossági kereslet élénkülése, valamint a kormányzati útépítési és vasútfejlesztési projektek jelentős lendületet adhatnak az építőiparnak.
Júliusban az építőipar teljesítménye havi alapon 1 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy az épületek építése főcsoport 4,7 százalékos emelkedést mutatott, jelezve a háztartások és vállalatok aktivitását.
Az építőipart támogatják kormányzati intézkedések, köztük a júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz, ám az ágazat szerződésállománya egyelőre nem ebben a körben bővült. A negyedéves ágazati teljesítmény javult, éves és havi szinten azonban júniusban némileg csökkentek az ágazat mutatói.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Éves bázison számottevő mértékben, 7,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, miközben a havi alapú 3,8 százalékos csökkenés leginkább az áprilisi kiemelkedő bővülés korrekciójának tekinthető.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
A felhívástervezet társadalmi egyeztetése során beérkezett kiemelkedő mennyiségű javaslatra tekintettel a következő ülésén véglegesíti a kormány az otthonfelújítási program kiírását. A várható érdemi változások még szélesebb kör számára teremthetnek lehetőséget a támogatás igénybevételére. A későbbi indulás több időt biztosít a 108 milliárd forintos keretösszegű program iránt érdeklődők számára a kölcsönigényléshez szükséges dokumentumok előkészítéséhez.
Továbbra is hullámzó az építőipar teljesítménye, de a beruházásoknak és a januári növekedésnek köszönhetően az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak a GDP-mutatók az első negyedévben. Az ágazat kilátásai fokozatosan javulnak, az ipari termelői árak növekedése azonban visszafoghatja a gyors kilábalást.
Április elején indult el a régóta várt új otthonfelújítási program, amely mind az építőiparnak, mind a lakáspiacnak erős lökést adhat – hozzájárulva a lefelé tartó trendből való kilábaláshoz. E projekttel kapcsolatban azonban kérdések is felmerülnek: lesz-e elég kapacitása az építőiparnak, ha valóban 20 ezer ingatlant újítanak fel? Emelkednek-e emiatt a lakásárak? Az MBH Bank elemzője többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ.
