A csődeljárás alatt álló Zasztava Járművek Csoport új tulajdonosra talált, a héten ugyanis árverésre bocsátották az egykori jugoszláv óriást (legalábbis egy részét), ahonnan számos kelet-európai járműtípus kikerült, köztük a Fiat 600-as farmotoros törpeautó vagy a hetvenes évek sztárja, a Fiat 128, amely a nemzetközi autópiacot is meghódította.  

Miklós Hajnalka írása

A kragujeváci Zastava-csoport valójában egy ernyővállalat, amely alá tartozott többek között a Zastava Automobili, a Zasztava Teherautó-gyártó üzem és a Zasztava Pótalketrészek gyár. A napokban árverésre bocsátott vállalat holdingügyekkel, vagyis a cégcsoport részlegeinek az irányításával foglalkozott. A meghirdetett ingatlan és ingóság 68,9 millió dinárért (megközelítőleg 580 ezer euróért) kelt el. Ahhoz, hogy a csődeljárás alatt levő vállalatot teljesen felszámolják, a személy- és teherautógyár felszámolásának lefolytatására van szükség, illetve végül azok eladására.

A fegyvergyár értékesítésén azonban nem gondolkodnak. 

A Zastava-csoport – a kragujeváci helyi lap közlése szerint – egyrészt a Termogama (tervezéssel, mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó társaság), másrészt a Rolling Co (gyártás-, kereskedelem- és szolgáltatásspecifikus cég) által alkotott konzorcium tulajdonába került. 

Az árverés előtt a vállalatot – ideértve az üzlethelyiségeket, az üzemépületeket, az irodát berendezésekkel, valamint a gépjárművek alkatrészkészleteit – 137,8 millió dinárra (1,16 millió euróra) értékelték tavaly decemberben. A kezdőár a becsült érték fele volt, és mivel csupán egy érdeklődő jelentkezett a licitre, nem meglepő módon ennyiért is vásárolta meg. 

Sajtóértesülések szerint a Zastava autógyárának a tulajdonjogát is hamarosan áruba bocsátják, de a teherautó-üzemét nem, arra ugyanis a hadügy még igényt tart. 

A cég története 1851-ig nyúlik vissza: ekkor határozták el ugyanis, hogy a kohót Belgrádból a 140 km-re délkeletre fekvő Kragujevácba helyezik át. Itt öntötték ki 1853-ban az első ágyúcsöveket, és ezt tekintik a cég alapítási dátumának is, ugyanis az azt követő évtizedekben a Topolivnica (Ágyúöntő) volt az akkori Szerbia egyetlen fegyvergyára és legnagyobb ipari központja. Itt alkalmazták az első gőzgépeket és az első elektromos világítást is.
A 19. század végén elkezdtek puskákat gyártani, 1904-ben pedig létrejött az első autószerelő műhely is. 1939-ben, közvetlenül a második világháború kitörése előtt Kragujevácban megkezdődött az amerikai Chevrolet cég járműveinek az összeszerelése, két év múlva pedig, amikor Jugoszláviában is kitört a háború, már 400 katonai teherautót szereltek itt össze.
A háború utáni években a gyárat Vörös Zászló Intézetnek nevezték át. Eleinte csak fegyvereket állított elő, majd 1953 elején szerződést kötött az olasz Fiattal, így aztán autók összeszerelését is végezték. Később az üzem átállt ez utóbbiak ipari méretű gyártására, emellett kezdetben könnyű terepjárók is elhagyták a gyárat. 1969-ben megalakult a Ipari Járműgyár nevű külön cég, amely együttműködést alakított ki az olasz Iveco teherautó-gyártóval. 

A legnagyobb sikereit a 70-es, 80-as években élte meg: Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban Yugo néven szerepelt az autópiacon.

A kilencvenes években azonban hanyatlásnak indult a jugoszláv óriás: a kragujeváci vállalat három kulcsfontosságú gyártási programjából –  teherautók, személygépkocsik és fegyverek – csak az utóbbi kettő maradt fenn. Az üzem 2008-ban felfüggesztette a járműgyártást, helyét a Fiat Chrysler Automobiles vette át (Fiat Automobili Srbija néven).

A fegyvergyártás megmaradása is elsősorban a munkások és a szakszervezetek folyamatos küzdelmének köszönhető, és annak, hogy az utóbbi években az állam is jelentős erőfeszítéseket tett, hogy életben tartsa a Zastava fegyvergyárat. 

Ezzel szemben a teherautó-gyártás esetén a kragujevaci üzem vezetőinek és dolgozóinak az erőfeszítései úgy tűnik, nem vezetnek sehova, az olasz Ivecóval is megszűnt az együttműködés, sőt a JAC Motorsszal és a Huanghaijal kötött együttműködési szándéknyilatkozatok sem léptek életbe, pedig annak aláírásakor számos közös tervet felvázoltak. Már 2016-ban el akarták indítani a csődeljárást, ám a védelmi minisztérium közbeszólt, ugyanis katonai teherautók gyártását képzelték el itt. Végül a védelmi tárca a csak saját szükségletüket kielégítő üzemeket és berendezéseket vette át, nem az egész gyártást, így a gyár megmaradt része értelmét vesztette, és a pénzügyminiszter 2018-ban csődeljárást indított el itt is. 

A Fiat Automobili Srbija 2021-től Fiat Serbia néven fut, az egykori Fiat Chrysler Automobiles és a Stellatis egyesülésének, valamint az állam részvételének köszönhetően úgy, hogy a részesedésből Szerbia csupán 33 százalékot tartott meg magának. 

Az autógyártásban jelentkező nehézségek aztán itt is megjelentek. A Punto, majd az 500L előállítása után tavaly novemberben megkezdték az új Fiat Panda gyártását is – legalábbis a bejelentések szerint. A gyártó kezdetben egy gazdaságos változatot dobott piacra 60 kW-os motorral és 40 kWh-s energiatároló rendszerrel, majd ezt egy erősebb változat követi 80 kW-os, illetve 50 kWh-s felállással  – legalábbis a L’Argus francia portál korábbi beszámolói szerint.