Az elmúlt három évtizedben csak néhány alkalommal regisztrált nagyobb pesszimizmust a német ZEW gazdasági kutatóintézet barométere, mint amekkorát az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta. Sajnálatos módon a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a pesszimizmus soha nem volt alaptalan.
Az eredeti cikk 2022. július 1-jén, a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg. A cikkben található adatok és információk az akkori helyzetet tükrözik.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Egy optimistára két pesszimista jut
A Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung, egy német gazdaságkutató intézet, havi rendszerességgel hozza nyilvánosságra gazdasági hangulatindexét. Ennek a mutatónak az elkészítése során körülbelül 350 intézményi befektetőt kérdeznek meg azzal kapcsolatban, hogy milyen elvárásaik vannak a német gazdaság következő hat hónapját illetően. Ezt követően az optimisták százalékos arányából levonják a pesszimisták arányát.
A mutató értéke ennek megfelelően elméletileg -100 és +100 között mozoghat. A -100-as érték azt jelentené, hogy minden egyes válaszadó romló gazdasági mutatókat vár, míg a +100-as érték esetén a megkérdezettek körében tökéletes lenne az optimista összhang.
Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a ZEW index tényleges értéke az elmúlt 30 évben egyszer sem vette fel a két fenti szélsőértéket. A legnagyobb pesszimizmust 2008 júliusában mérte a mutató. Ekkor -63,9 volt a ZEW index értéke. Ez azt jelentette, hogy a válaszadók közel 82 százaléka gondolta úgy, hogy a német gazdaság helyzete romlani fog a következő hat hónapban, és csupán közel 18 százalékuk volt optimista a jövő tekintetében.
A legjobb mutatóértéket 2000 januárjában mérték, amikor 89,6 ponton állt az index értéke. Ekkor a válaszadók 94,8 százaléka volt optimista, és mindössze a megkérdezettek 5,2 százaléka várta a gazdasági helyzet rosszabbra fordulását.
Az orosz-ukrán háború azonnali és drámai hatással volt a ZEW index értékére. Február 15-én még 54,3 ponton állt a mérőszám, mely az optimisták jelentős túlsúlyát mutatja (77,2 százalékos volt a pozitív, és csupán 22,8 százalékos a negatív választ adók aránya).
Egyetlen hónappal később, március 15-én viszont lényegében megfordultak az arányok. Az index értéke -39,3 pontra esett (ekkor már mindössze 30,3 százaléknyi optimista válasz állt 69,7 százaléknyi pesszimistával szemben).
A mutató tehát 93,6 pontot zuhant egyetlen hónap leforgása alatt. Hogy ez mennyire megdöbbentő változás, azt jól mutatja, hogy a második legnagyobb esés ennek csupán nagyjából kétharmada volt. A koronavírus kirobbanásakor, 2020 márciusában ugyanis „csak” 58,2 pontot esett az index értéke. A harmadik legnagyobb fordulat pedig már csupán a 2022 márciusi esésnek harmadát produkálta, 1995 márciusában 36,5 pontot csökkent a ZEW mutató értéke.
30 éve nem látott mértékű pesszimizmus
De nem csak a csökkenés mértéke volt drámai. Idén áprilisban olyan mélyen volt az index értéke, amilyen szintet alig láthattunk az elmúlt bő 30 év során. Mindössze négy olyan időszak volt ezen három évtizedben, amikor a mutató a 2022. áprilisi értéke, azaz -41,0 pont alá ment. Az egyik ilyen az 1991 decemberétől 1993 januárjáig tartott, mely időtáv első és utolsó négy hónapjában is nagyobb volt a pesszimizmus, mint most áprilisban. A következő a világgazdasági válság éve, azaz 2008 volt, melynek 12 hónapjából mindössze a februári, márciusi és áprilisi adat mutatott (kicsivel) nagyobb optimizmust, mint amit most mértek. A rákövetkező hasonló időszak 2011 szeptembere és decembere között volt, azaz az eurozóna mini recessziójának hónapjai. A negyedik pedig 2019 augusztusa, melyet egy rövid felpattanás után a koronavírus-válság kirobbanása, azaz 2020 márciusa követett.
Mivel a ZEW index célja a gazdaság jövőbeni alakulásának mérése, így egyértelmű, hogy sem az index jelentős esése, sem pedig annak negatív értéke nem jelent sok jót a német gazdaság jövője szempontjából. És ez nem csupán egy elméleti kijelentés.
Ha megvizsgáljuk azokat az időpontokat, amikor a mutató egy 12 hónapos időtávon első alkalommal esett a 2022-es áprilisi értékre vagy az alá, akkor egyértelmű mintázat bontakozik ki.
A 2. ábra azt mutatja, hogyan alakult a német munkanélküliségi mutató a ZEW index első, a jelenlegihez hasonló pesszimizmust mutató értéke utáni hónapokban. Az elemzés során az azon hónapok utáni kétéves (24 hónapos) időtávokat vizsgáltuk, mely hónapok az első olyanok voltak egy 12 hónapos időtávon, amikor a ZEW indikátora a 2022-es áprilisi szintjére vagy az alá esett. Összesen négy ilyen dátum volt az elmúlt bő 30 év alatt; 1991 decembere, 2008 júliusa, 2011 novembere és 2019 augusztusa.
Ahogyan azt a 2. ábra jól megmutatja, a négy hasonlóan magas pesszimizmust mutató időpont utáni hónapban a munkanélküliségi mutató két esetben emelkedett (1991 és 2019), egy esetben megállt, majd visszafordult a csökkenése (2008), és egy esetben stagnált (2011). Mindezek eredőjeként az átlagos munkanélküliségi mutató (vastag piros görbe) jelentős mértékben növekedett. 14 hónap alatt 0,57 százalékponttal lett magasabb az aktívan állást keresők aránya. Bár ezután valamelyest javult a munkanélküliségi mutató, a vizsgált időtáv végén is jelentős mértékben, 0,40 százalékponttal volt magasabban, mint a ZEW index mélypontjának hónapjában.
A 3. ábra ugyanezen időszakokra vizsgálja a német GDP alakulását. Itt az időt negyedévekben mérjük, hiszen a gazdaság teljesítményéről ilyen bontásban áll rendelkezésre adat. A kép itt is világos. A négy vizsgált periódusból kettőben (2008 és 2019) jelentősen visszaesett Németország gazdasága. A másik két időszakban (1991 és 2011) pedig egy kisebb recesszió és csökkenés következett be. Ha a gazdaság átlagos alakulását nézzük a négy esetben, akkor azt láthatjuk, hogy három negyedéves távon 4 százalékot esett vissza a német GDP, és csupán a kétéves időtáv végére tudott arra a szintre visszakapaszkodni a germán gazdaság, ahol a ZEW index beesésekor állt.
A 4. ábra a német tőzsdeindex, a DAX alakulását mutatja a négy vizsgált időszak során. Azonnali és jelentős összeomlást csupán a 2008-as év hozott, amikor hét hónap alatt 41 százalékot esett a germán tőzsdemutató. A többi esetben a ZEW pesszimista jelzése után 5-6 hónappal kezdődött egy 2-4 hónapos kisebb medvepiac, melynek során 10-20 százalékot csökkent a DAX értéke. A négy periódus átlagát nézve azt láthatjuk, hogy a ZEW bejelzése utáni két hónapban még az optimizmus dominált a tőzsdén, majd egy öt hónapos pesszimista időszak következett. Hosszú távon azonban minden esetben a bika győzött, még ha 2008-ban a két éves időablak végén sem tudott magasabbra érni a DAX értéke, mint ahol a ZEW index bezuhanásakor állt.
Ez a magyar gazdaság számára sem jó hír
Az említett adatok alapján a ZEW indexének 2022 áprilisban mért értéke kevés okot ad az optimizmusra a német gazdasággal kapcsolatban. A korábbi trendekből kiindulva előrejelzhető, hogy a munkanélküliség szintje várhatóan 2023 júniusáig emelkedni fog, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2023 első negyedévéig csökkenő tendenciát mutat, míg a tőzsdeindex várhatóan az év végén eléri legalacsonyabb pontját.
Figyelembe véve, hogy Magyarország exportjának jelentős részét, több mint egy negyedét, Németország teszi ki, a német gazdaság prognosztizált gyengülése nem kedvező előjel Magyarország számára.
Címlapfotó: Shutterstock
