Október 20. fontos dátum Moldova számára, ugyanis az elnökválasztással egybekötve szavaznak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az autonóm Gagauzia és a szakadár Transznisztria azonban inkább az oroszokkal való vámunió irányába húz. Az EU meggondolatlan bővítési stratégiája végeredményben tehát pont azt idézi elő, amit szeretne elkerülni: az USA felé való geopolitikai kitettséget a stratégiai autonómia helyett.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Bár a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen formában nem szól bele az amerikai elnökválasztásba, időről időre mégis kommentálja azt. Az elnöki szóvivő egy interjúban azt is elárulta, mit szól Trump mondatához, amely szerint 24 óra alatt véget vetne az ukrajnai háborúnak.
Lesújtó kép bontakozik ki, ha a NATO európai részének felszereltségére, logisztikai struktúrájára és fegyverzetére pillantunk. Nehezen értelmezhető, amikor Brüsszel és a háborúpárti politikusok egy Oroszország elleni háborúról beszélnek – ennek az anyagi és eszközi feltételei ugyanis jelenleg nyomaiban sem láthatók.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Miközben Európában elképesztő méreteket öltött a gazdasági lassulás, a szankciókkal agyonvert Oroszország GDP-je megindult felfelé. Hogy így alakult, az egyrészt az orosz technokrata elitnek, másrészt a háborút megelőző tíz év szigorú fiskális politikája révén felhalmozott tartalékoknak köszönhető. De meddig lehet finanszírozni egy ekkora háborút korlátozott eszközökkel?
Egy ukrán kormánypárti parlamenti képviselő indította el a lavinát, amit eddig senki nem állított meg: a csodafegyverként várt első nyugati F-16-osok egyikét maga az ukrán légvédelem lőhette le. Zelenszkij azonnal kirúgta a légierő főnökét.
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért érdemes megvizsgálni a 81 évvel ezelőtti kurszki csatát, már csak neve miatt is.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
A balti állam szintet lépett a háborús készülődésben. A kétmilliós ország nemcsak a hadkötelezettséget állította vissza, de pár éven belül a nőket is kötelezi az egyenruha viselésére.
A nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek adott interjújában tisztázta, hogy a kormány nem küzd finanszírozási nehézségekkel. Elmondta, hogy természetes a lakossági óvatosság, hiszen a válságos nemzetközi környezetben mindenki spórol, aki teheti. A beszélgetésben szó esett arról is, felmerült-e a neve mint következő jegybankelnök, és hogy mennyiben hoz változást a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörének bővítése.
A kongresszus azzal a feltétellel szavazta meg a legutóbbi ukrán segélyeket, ha Biden végre elmondja, mi az Egyesült Államok pontos stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban – és azt is, mit jelent a kormány számára a győzelem fogalma. Az elnök és az alelnök azonban nem hajlandó megszólalni, amitől egyre több szenátor és képviselő kezd ideges lenni.
Donald Trump lehetséges visszatérése az amerikai elnöki posztra új lendületet adott az európai védelmi technológiai startupokba történő befektetéseknek, mivel a befektetők és a kormányok fokozódó aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok jövőbeli NATO-politikájára. A geopolitikai bizonytalanság, az ukrajnai háború és a növekvő közel-keleti feszültségek hatására Európa egyre inkább saját védelmi képességeinek megerősítésére összpontosít, jelentős beruházásokkal támogatva a katonai innovációt és a technológiai fejlődést.
Ahogyan várható volt, Kína nem hagyta szó nélkül az autóira kivetett európai extravámot. A bosszú az EU-s húsiparra csap le – a csavar a történetben, hogy Oroszország javára.
Rekordgyorsasággal fűződnek szorosabbra az azeri–orosz kapcsolatok. Putyin elnök bakui látogatásának hátterében most szó szerint a jószomszédi viszony megszilárdítása áll. A történetben a csavar, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Azerbajdzsánra, mint fordítva.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Horvátország sem vacakolt sokat: júniusban még csak tervezgette, most viszont már tényként közölte, hogy visszaállítja a kötelező katonai szolgálat rendszerét, amelyet 2008-ben szüntetett meg.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Nem kifizetődő már Ukrajnában uniós államok földgázfeleslegét tárolni. Az orosz támadások bizonytalanná teszik a kihozatalt, ráadásul a haszon is kikopott az üzletből. Kijevnek ez 200 millió eurós mínuszt jelent.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
Teljesen kizárta annak lehetőségét a finn külügyminiszter, hogy Helsinki olyan béketárgyalást szervezzen, amelyen Donald Trump lehetséges következő amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozna egymással. Pedig az ötlet logikus: hat évvel ezelőtt éppen ott tárgyalt egymással a két vezető.
A Leopard harckocsikat is gyártó Rheinmetall főnöke bevallotta: soha életében nem látott ekkora profitnövekedést. A vállalat bevétele az idén eléri a 10 milliárd eurót. És hol van még a vége...
A háború a minap páncélöklökkel kopogtatott be Oroszországba az ukrán hadsereg támadásával. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mi a célja a mintegy ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásának. Putyin hatalmának gyengítése? Az orosz erőforrások átcsoportosításának kényszere? Vagy éppen ez lesz egy béketárgyaláson az ütőkártya Zelenszkij kezében?
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
A Financial Times annak az ukránokat égető kérdésnek járt utána, hogy az ország fennmaradása szempontjából megóvnák-e a munkaerőt a haderőre éhes frontvonaltól, hogy legalább valamilyen szinten megtartsák a gazdaságot.
Az Európai Unió tagállamai falják az orosz LNG-t. Franciaország jár az élen, nem véletlenül: 20 százalékos a részesedése a cseppfolyósított földgáz legnagyobb orosz projektjében.
Kilőttek az európai földgázárak, miután Ukrajna váratlan támadást indított az orosz Kurszk régióban, és ellenőrzése alá vonta a szudzsai gázmezőállomást, amelyen nagyjából napi 42,3 millió köbméter gáz áramlik Európába. Ennek a jelentősége megnőtt a Jamal gázvezetéken való orosz gáztranzit felfüggesztése, az Északi Áramlat felrobbantása és a Szohranovkán keresztüli szállítás leállítása után, mivel ez az utolsó átrakodási pont az Oroszországból Ukrajnán át Európába érkező gázszállítások vonatkozásában.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
