Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
Az ipari termelés tavaly novemberben éves alapon 2,9 százalékkal csökkent, míg havi szinten 1,6 százalékkal mérséklődött, részben az előző hónap kiugró növekedésének korrekciójaként. A gyenge külső kereslet és az óvatos belső fogyasztás továbbra is akadályozza a fellendülést, de 2025 második felére már kedvező fordulat várható.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
Javulásra számíthat jövőre a hazai ipar, amennyiben a belső kereslet erősödik, és a külpiacok, főként Németország stabilizálódik. A friss adatok szerint augusztusban az ipari termelés volumene csökkent, főként a német gazdaság továbbra is fennálló versenyképességi problémái, gyengélkedése nyomán.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban kedvezően alakult. Fontos azonban, hogy a geopolitikai kockázatok és az ezekkel szorosan összefüggő energiaellátási kihívások továbbra sem szűntek meg, sőt a német gazdasági kilátások is egyre kedvezőtlenebbek, így a hazai bizonytalanság is magasabbnak tekinthető, mint a sokéves átlag.
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
A KSH frissen közzétett ipari adatai azt mutatják, hogy a német gazdaság továbbra is bizonytalan kilátásokat jelent a magyar ipar számára, mivel a rendelésállomány növekedése még nem mutatkozik meg a termelési adatokban. Bár a németeknél is bejelentettek egy új, céges e-autó-vásárlást támogató programot, annak a kerete önmagában nem elég az ágazat fellendítéséhez.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
A globális autóipar nem festett túl jól az idei év első felében: az eladások és a nyereség világszerte csökken, ami kiemelten érinti a német gyártókat. A japánok azonban örülhetnek.
Júniusban is jelentős, 1,1 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben. Ez ugyanakkor érdemi, 472 millió eurós romlás az egy évvel korábbihoz képest. A német gazdaság problémái hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, közvetlenül az exportorientált feldolgozóipar, közvetve az ipari beszállítók és az ipart támogató szolgáltató ágazatok révén.
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
Amennyiben a külpiaci kilátások javulnak, akkor az idei 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés jövőre akár 4 százalék fölé is gyorsulhat. Ugyanakkor a frissen közzétett májusi ipari és külkereskedelmi adatok egyelőre kedvezőtlenek, ami főként a német ipar folytatódó gyengélkedésére vezethető vissza.
Hozzávetőleg 9-10 millió helyi nézőt, míg a képernyők előtt több milliárd szurkolót mozgat meg a németországi foci-Eb. A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel az éves ágazati bevételek bő tizede, de ugyanilyen fontosak a várható közvetett hatások. Jól jön az országimázs-javulás, hiszen a német gazdaság bajban van, a munkaerőpiac pedig motivációs problémákkal is küzd.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Az elmúlt három évtizedben csak néhány alkalommal regisztrált nagyobb pesszimizmust a német ZEW gazdasági kutatóintézet barométere, mint amekkorát az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta. Sajnálatos módon a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a pesszimizmus soha nem volt alaptalan.
A német gazdaság nehézségei 2023 végén begyűrűztek a magyar gazdaságba az exportra termelő ágazatokon keresztül, amit nem enyhítettek a januári németországi gazda- és vasutassztrájkok sem. Jó hír viszont, hogy a termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel zárt. Az év további részében oldódhat a lakossági és vállalati óvatossági motívum, amit széles körű kormányzati támogató intézkedések is segítenek.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A világgazdaság számára nem indult jól a 2024-es év: erről tanúskodnak a főbb nemzetközi üzleti bizalmi indikátorok. Ezek értékei januárban továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedtek el.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Németország gazdasága egyre jobban tántorog: ezúttal a Bundesbank adott le figyelmeztető lövést, ám a Scholz-kabinet szerint ismét csupán átmeneti visszaesésről van szó. 2023 eleje óta ezt mondja.
