A világ országait összefogó szervezet először foglalt állást a mesterséges intelligencia kérdésében. A biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciáról szóló új nyilatkozatot mind a 193 tagállam támogatta.
Az ENSZ csütörtökön elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló határozatot, ami Washington szerint jelentős lépés a gyorsan fejlődő technológia szabályozásában. A több mint három hónapos előkészítést követően végül megfogalmazódott, hogy csökkenjen a digitális szakadék a fejlett országok és a szegényebb, fejlődő államok között, és az is, hogy minden szereplő ott ülhessen az asztalnál, amikor az MI felhasználásáról szóló tárgyalások zajlanak.
A több tucatnyi országot érintő tárgyalásokat követően született határozat felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy biztosítsák a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia használatát, amelyet felelősséggel kell fejleszteni, és amely tiszteletben tartja az emberi és a nemzetközi jogokat.
Teljes egyetértés az országok között
Bár a határozat nem kötelező erejű, és nem tartalmaz végrehajtási mechanizmust, az Egyesült Államok tisztviselői szerdai satótájékoztatójukon kiemelték az egyhangú elfogadás jelentőségét: ez fontos jelzés arra, hogy létezik globális egyetértés a mesterséges intelligencia korlátozásában – értékelte a fejleményt a Foreign Policy hírportál.
„Ez az első önálló ENSZ-határozat a mesterséges intelligenciáról egy konszenzusos határozat – ez azt jelenti, hogy mind a 193 tagállam egyetért vele, és higgyék el, ennek létrehozása nem volt könnyű” – mondta Joe Biden egyik magas rangú kormányzati tisztviselője.
Az USA által előterjesztett határozati javaslat – aminek 123 ország volt társelőterjesztője – kimondja, hogy az MI fejlesztései rendkívül felgyorsultak, ezért sürgetőa globális egyetértés az új technológia által létrehozott rendszerek biztonságáról és megbízhatóságáról.
A Fehér Ház üdvözölte a dokumentum egyhangú elfogadását: Kamala Harris alelnök a közleményében az amerikai adminisztrációnak a fejlődő technológiákra vonatkozó nemzetközi normák és szabályok kialakítása iránti elkötelezettségét hangoztatta.
A mesterséges intelligencia szabályozásának legjobb módjáról szóló viták már több mint egy éve uralják a két- és többoldalú fórumokat, a G7-ek japán csúcstalálkozójától kezdve a tavaly novemberben az Egyesült Királyságban megrendezett, az MI biztonságosságáról szóló fórumig.
Az Európai Unió pedig nagyjából egy hete fogadta el saját jogszabályát, amelyben a felhasználást szabályozták, egyebek között üzleti, katonai és bűnüldözési területen, továbbá kötelezővé tették az MI által generált tartalmak megjelölését.
A katonai felhasználásról nem esett szó
Az ENSZ-nek több más kezdeményezése is van, többek között egy új mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testület és egy globális szabványalkotó szervezet, a Nemzetközi Távközlési Unió felállítása. Az erre fordított erőfeszítések már elkezdődtek, a mostani állásfoglalás pedig löketet adott neki. „Úgy tekintünk erre, mint ami kiegészíti az ENSZ rendszerében zajló egyéb kezdeményezéseket – de mégis más” – mondta egy másik tisztviselő. „Fontosnak tartjuk, ha mind a 193 tagállam egyetért egy sor globális normában.”
A Foreign Policy szerint Kína és Oroszország igyekezett egyre inkább a saját világnézetéhez és prioritásaihoz igazítani az intézményt, megakasztva az emberiség elleni bűncselekményekről szóló szerződés kapcsolatos tanácskozásokat az MI-ről folyó megbeszélések azonban eredményesek voltak.
„Sok heves vita bontakozott ki, ami nem szokatlan az ENSZ-ben” – mondta a fentebb nyilatkozó kormánytisztviselő. „Az a tény, hogy 193 ország, amely gyakran nem tud megegyezni, és most mégis képes volt dűlőre jutni ebben a kérdésben, azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia témája annyira átalakító erejű – nemcsak technológiai, hanem az emberek életét megváltoztató potenciális lehetőségek szempontjából is –, hogy túllépett azon a szokásos geopolitikai megosztottságon, amely itt az ENSZ-ben tapasztalható”.
Daniel Leufer, az Access Now digitális jogokkal foglalkozó csoport vezető politikai elemzője szerint az állásfoglalás egyik fontos eleme az emberi jogok betartását biztosító nyelvezet. „Ezt nem venném magától értetődőnek a nyilatkozatban” – mondta. „Azon üzenet átadása, hogy vannak olyan felhasználási módok, amelyek egyszerűen összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és nem megengedhetőek, küzdelmes volt, és jó látni, hogy ezt ilyen szintű konszenzussal rögzítették.”
De a konszenzus elérése felhígítja a határozat hatását is, tette hozzá Leufer, különösen az ENSZ-folyamatba beépített végrehajtási mechanizmusok hiánya miatt. „Mindig fennáll annak a veszélye, hogy ez azt jelenti, hogy mindenki a legalacsonyabb elfogadható szintet üti meg” – mondta. „Ha arra szorítkozunk, amiben minden állam egyetért, nem jutunk túl messzire”.
Az állásfoglalásból különös módon hiányzik a technológia lehetséges katonai felhasználása – és ez nagyrészt szándékos. „A mesterséges intelligenciával kapcsolatos megfontolások széles skáláját áttekintve és konszenzusos ENSZ-határozatra törekedve szándékosan döntöttünk úgy, hogy a katonai felhasználásról szóló vitát nem vesszük bele az állásfoglalásba” – mondta az egyik tisztviselő, hozzátéve, hogy eközben az ENSZ-ben és más fórumokon számos diplomáciai és egyéb többoldalú megbeszélés folyik az MI katonai alkalmazásáról. „Úgy véltük, hogy lehetőség van arra, hogy a biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciáról civil, és nem katonai kontextusban beszéljünk, ami nagyon fontos, és megérdemli, illetve kiérdemli a rá irányuló figyelmet és fókuszt.”
Borítókép:Shutterstock
