A mesterségesintelligencia-ügynökök, azaz az agentic AI önálló működést és intelligens feladat-végrehajtást ígérnek. Sok vállalat számára azonban továbbra is kihívás, hogy a pilot megoldásokat valódi üzleti eredményekké alakítsa.
Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Az USA-ban az atomenergia a villamosenergia-termelés mintegy ötödét adja, mégis az ország erősen importfüggő és hatalmas az energiapazarlás a kiégett fűtőelemek terén. Ezt változtatná meg egy új nukleáris szupercampus, amely az MI-adatközpontok növekvő áramigényére építve óriási magántőkét mozgósíthat.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterségesintelligencia-piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „MI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról és az emberi gondolkodás visszafordíthatatlan változásról.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
Az IMF szerint a világgazdaság meglepően jól bírja a geopolitikai sokkokat – de csak addig, amíg kitart az amerikai MI-lufi. Egy hirtelen technológiai korrekció, Trump vámfenyegetései és a jegybanki függetlenség megingása együtt könnyen globális növekedési fordulatot hozhat.
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Köröket ver majd a mai mesterséges intelligencia képességeire a fejlesztések következő lépcsőfoka, az általános MI, azaz az AGI. Várhatóan pár éven belül nemcsak a munkahelyek jó részét alakítja át, de egy-két évtizeden belül az emberi tudást is lekörözheti az MI, ám ez súlyos következményekkel járhat.
Kalifornia úttörő mesterségesintelligencia-szabályozása átláthatósági és biztonsági kötelezettségeket ír elő a technológiai óriások számára, sőt egy friss javaslat a kisgyermekeket is védené az MI-játékoktól. A törvény hatása már más amerikai államokban is érezhető.
Európa stratégiai választás elé érkezett: a mesterséges intelligencia (MI) területén való versenyképesség és az ambiciózus klímavédelmi célok ugyanolyan fontosak, mégis, egymásnak ellent mondhatnak. A CNBC cikke azt elemzi, hogy ezek miként hatnak az EU technológiai szuverenitására, energia-infrastruktúrájára és gazdasági növekedésére.
Az amerikai MI-boom legszűkebb keresztmetszete egyre kevésbé a szoftver vagy a szakember, inkább a fizikai infrastruktúra: villamos energia, hűtés, telephely, hálózati kapcsolatok és gyors kivitelezés. Ezt a logikát követve a Perzsa-öböl az utóbbi időben az MI-fejlesztések új helyszínévé vált.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Tim Wu írása egy egyszerű, de kellemetlen stratégiai kérdést tesz fel: előfordulhat-e, hogy az Egyesült Államok „megnyeri” az MI-versenyt, miközben elveszíti a szélesebb értelemben vett gazdasági-technológiai fölényért folyó küzdelmet?
A mesterséges intelligencia sok különböző területen használható technológia, amely forradalmasíthatja a globális gazdaságot, jelentős termelékenységnövekedést ígérve. Az OECD legfrissebb tanulmánya azt vizsgálja: vajon az MI csökkenti vagy növeli a termelékenységi különbségeket?
A civilizáció mindig le akarja előzni saját jövőjét: feltalál, ünnepel, belebukik, majd újra feltalál, korábban, mint kellene. A mesterséges intelligencia ennek az időzítési tévedésnek a lenyomata: a technológia már megszületett, de a világ, amelyre szánták, még nem létezik.
Az Egyesült Államok toronymagasan uralja az adatközpontok világát közel 4200 aktív létesítménnyel, míg Európa nagyjából 3500-zal próbálja kialakítani a saját digitális szuverenitását. Közben Ázsia csendesen, de nagyon is következetesen építkezik.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az MI jövőjét vizsgálta: lehet-e szuperapp a ChatGPT-ből, illetve mikor válhat a bankolás chatalapúvá.
Elon Musk ismét bedobta kedvenc jövővízióját, amelyben a munka nemhogy kevesebb lesz, hanem teljesen értelmét veszti. A techmilliárdos szerint tíz-húsz éven belül a meló opcionálissá válik, mert általános jólét tartja majd életben az emberiséget. És persze a mesterséges intelligencia.
A fotonikus chipek jelentősen csökkenthetik az MI energiaéhségét és új lendületet adhatnak az adatközpontoknak. Európa az új alágazat egy részében előnyben van, de csak addig, amíg a globális verseny utol nem éri.
A Fintech Világa legújabb adásában már a jövő heti, jubileumi 500. epizód árnyékában beszélgetünk: a stúdióban Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója, valamint Kovásznai Ádám, az MBH Efin Technologies üzletágvezetője. A téma viszont nagyon is a jelenről szól: mi történik akkor, ha a „beyond banking” nem szlogen, hanem kézzelfogható eszköz a kkv-k számára – és miért most lett ennek igazán tétje.
Az EU korábbi vakhite a digitális piacok feletti szabályozásra épülő uralomban mára teherré vált: Brüsszel párhuzamosan próbál kitartani a saját normái mellett és menekülni az amerikai nyomás elől – egyre kevesebb sikerrel. Az amerikai elnök egyszerre szorítja sarokba a vámokkal Európát és számolja fel a brüsszeli modell globális befolyását.
Azt már megszoktuk, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd egy intim, kétszemélyes műfaj, ahol az ember magányában hever a digitális kanapén. Ám nemrégiben ez a fal is leomlott.
Kína először taszította le az Egyesült Államokat a globális nyílt mesterségesintelligencia-modellek piacának trónjáról. Miközben az amerikai óriáscégek továbbra is ragaszkodnak a zárt rendszerekhez és az ebből származó profithoz, a kínai fejlesztők elképesztő ütemben frissítik és jelentetik meg a nyíltakat, amelyek gyorsan átírják a szabályokat az MI-versenyben.
Az amerikai gazdaság motorháztetője alatt már nem a diverzifikált ipar duruzsol, hanem egyetlen túlhajtott processzor zúg, miközben a műszerfal visszajelzői megtévesztő nyugalmat sugároznak.
Riasztó kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyek szerint akár verses formában beadott kérésekkel vagy különleges karakterekkel is ki lehet játszani a mesterséges intelligencia védelmét. Azaz kibertámadások segítésére és más bűntettekre is „rá lehet venni” akár az ismertebb MI-ket is.
A Nexperia-válság megmutatta, mennyire sebezhető Európa technológiai ökoszisztémája. Miközben az Egyesült Államok és Japán a chipipari szuverenitás új modelljeit építi, a kontinens még mindig a bürokráciával, a szabályzással és a kockázatmentesítéssel bajlódik a gyártás helyett.
Egy friss MERICS-tanulmány szerint Kína legnépszerűbb MI-hírappja soha nem látott erővel építi az „amerikai összeomlás” narratíváját, miközben Kínát racionális, stabil nagyhatalomként tünteti fel. A mesterséges intelligenciával működtetett geopolitikai témavezetés nemcsak a kínai közvéleményt formálja újra, hanem Európa stratégiai terét is.
Az új LEAP program 350 szakértő bevonásával évente követi, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot. Az első becslés óvatosabb, mint várni lehetett.
Washington a kreativitást, Peking az alkalmazást tartja a verseny kulcsának. Míg az Egyesült Államok a Big Tech laborjaiban tervezi a jövőt, Kína a gyárakban és városokban építi meg a saját MI-birodalmát – a kérdés ugyanis nem az, ki fejleszti ki előbb a szuperintelligenciát, hanem hogy ki tud gyorsabban valóságot teremteni belőle.
