Az elmúlt években az adat az olajhoz hasonlítható súlyt szerzett a világgazdaságban, így a következő évtized stratégiai erőforrása már maga a számítási kapacitás és az ahhoz szükséges energia lesz. Az adatközpontok körül kibontakozó verseny ma már döntő tényező az energiabiztonság, a gazdasági szuverenitás és természetesen a mesterséges intelligencia jövője terén.
Az Nvidia a Wall Street legnagyobb szereplőivel több mint 500 milliárd dollárnyi tőkét mozgósítana az MI-infrastruktúra finanszírozására. A chipgyártó ezzel a saját piacának bővülését gyorsíthatja, ugyanakkor az MI-boom kockázatai mindinkább a hitelrendszer részévé válnak.
Az MI már arra is képessé teszi a kereskedőket, hogy megbecsüljék az egyes vásárlók fizetési hajlandóságát, majd az áraikat vagy a kedvezményeiket ehhez igazítsák. Az Egyesült Államokban már 23 százalékos eltérést is mértek ugyanazon terméknél, meg is kezdődött a technológia szabályozása.
Larry Ellison, az Oracle 81 éves társalapítója az elmúlt két évben a Szilícium-völgy egyik legmerészebb üzleti manőverébe kezdett, aminek célja, hogy a vállalatát a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának meghatározó szereplőjévé tegye a történelem egyik legnagyobb, hitelből finanszírozott beruházási csomagjával. A tét az, hogy az Oracle az MI-korszak sikercégévé vagy a kipukkadó MI-lufi áldozatává válik-e. Tavaly januárban […]
A Google vezetése bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia sztártudósa, a Deep Mindot alapító Demis Hassabis háttérbe vonul a napi irányításból, egy másik guru, Jeff Dean pedig 27 év után otthagyja a megacéget. A cég részvényének az ára azonnal 4 százalékot esett.
Az amerikai hadsereg magántőkéből építtetne gigawattos MI-adatközpontokat katonai területeken. Az elképzelések szerint a Fort Bliss-i és a dugwayi projekt gyorsan növelheti a hadsereg számítási kapacitását, csakhogy az energiaellátás, a vízhasználat és a beszállítói biztonság új kockázatokat teremt.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgetett, hogyan alakítja át a digitalizáció a banki szolgáltatásokat, milyen szerep jut a fintecheknek és miért nem tűnik el egyhamar a személyes tanácsadás.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a hadviselésben ezernyi veszélyt rejt. Mind közül a legnagyobb, hogy túlgyorsítja a katonai döntéshozatalt: papíron ugyan továbbra is az ember diktál, a valóságban a gép reakcióidejével szemben már nem marad ideje mérlegelni. Ez nem a legjobb hír a nukleáris csapásmérő rendszerek világában.
A kínai és a japán jegybank helyett egyre inkább az MI-lázban részt vevő globális magánbefektetők finanszírozzák Amerika külső hiányát. Ez rövid távon erősíti a dollárközpontú rendszert, hosszabb távon viszont a Wall Street technológiai ciklusához köti az Egyesült Államok finanszírozási stabilitását.
Az adatközpontok robbanásszerű energiaigénye a következő huszonöt évben közel háromnegyedével növelheti az ágazat energiaigényét. Kína ma egyértelműen vezet a nap-, a szélenergia és az akkumulátorgyártás piacán, az USA-nak azonban a geotermikus és a kis méretű nukleáris technológiák terén megvan az esélye a visszavágásra.
Japán a mesterséges intelligenciát egy ember által kijelölt célokat szolgáló társadalmi infrastruktúra részeként képzeli el. A Society 5.0 modelljében az algoritmusok, a szenzorok, a robotok és a közintézmények egyetlen visszacsatolási rendszerben működnének együtt.
Hatvanöt évvel Eisenhower búcsúbeszéde után Jeffrey Sachs szerint pontosan az történt, amitől az egykori elnök tartott: a hadiipar átvette az amerikai külpolitika irányítását. A közgazdász professzor úgy véli, hogy az ukrajnai háború ma a mesterséges intelligenciával támogatott hadviselés legfontosabb kísérleti terepe – és így is marad.
Ausztrália egységesebb és szigorúbb ellenőrzés alá vonná az állami mesterségesintelligencia-használatot, főként az automatizált közigazgatási döntéseket. A Robodebt-botrány tapasztalatai alapján a készülő szabályozás az emberi felelősség, az átláthatóság és a jogorvoslat megerősítésére épülhet.
Az amerikai techszektor közel ezermilliárdos MI-lufija önmagát felemésztő adósságcsapdává vált, ráadásul az exportkorlátozásokat meghaladó Kína és a piacok blokkosodása is bedöntheti azt.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgetett, hogyan jutott el a vállalati bankolás odáig, hogy ma már online, end-to-end módon is lehet számlát nyitni, illetve mennyiben változik a bankok szerepe a digitalizáció korában.
Kína egy országos programmal vonná be az online platformokon működő kisvállalkozásokat a digitális gazdaságba, ezzel alacsonyabb díjakat, egyszerűbb belépést, nagyobb láthatóságot és olcsó MI-eszközöket vár a technológiai cégektől, ami idővel az egész világon olcsóbbá teheti a modellek árát.
Az amerikai részvénypiac mára a nyugdíj-megtakarítások és a fogyasztás egyik tartóoszlopává vált. Egy elhúzódó medvepiac akár gazdasági válságot robbanthatna ki, a technológiai koncentráció és a kötvénypiac feszültsége pedig szűk mozgásteret hagy Washingtonnak.
Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növekvő keresletet teremt a chipek, szerverek és számítástechnikai berendezések iránt – éppen azon a területen, ahol Kína egyre meghatározóbb szereplővé válik.
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
Az ENSZ genfi fórumával hivatalosan is megkezdődött a mesterséges intelligencia globális szabályozásáról szóló rendszeres politikai egyeztetés. A kezdeményezés nagyobb beleszólást adhat az államoknak, különösen a kisebb és fejlődő országoknak a technológiai szabályok kialakításába. Az eseményen a tudomány és a politika nézőpontjai is előtérbe kerülhettek.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Turny Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) AI Transformation Directora a BCG júniusi fintechriportjának legfontosabb megállapításait elemezte.
Az amerikai részvénypiac ismét történelmi magasságban jár, mivel az MI-láz néhány technológiai óriás köré gyűjti a globális tőkét. Ennek a kockázata túlmutat a Wall Streeten: az MI-hez fűzött reményekre adatközpontok, chipgyárak és energetikai hálózatok épülnek.
Az elektromos autók többsége naponta több mint húsz órát parkol. Kína számára ez újabb lehetőség, hiszen a több tízmillió jármű akkumulátora és fedélzeti számítógépe együtt egy hatalmas, elosztott energia- és MI-infrastruktúrát alkothat.
A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
Az amerikai technológiai részvények árfolyama az MI sikere mellett azon is múlik, hogy a vezető cégek hosszú távon meg tudják-e őrizni az előnyüket. A kínai modellek gyors felzárkózása mindezt megakadályozhatja, mivel ha az MI olcsóbbá válik, akkor véget érthet a drága amerikai sztori.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a Wood & Company partnere arról beszélgetett, hogyan alakítja át az MI a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, valamint mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic tőzsdei megjelenésekor.
A világgazdaság napjainkban egy olyan technológiai és pénzügyi váltás küszöbén áll, amelynek a dinamikája egyszerre hordoz magában tőkepiaci sokkot és a demográfiai krízist hűtő gazdasági növekedést.
A Ford minőségi fordulata fontos jelzés az iparnak: a mesterséges intelligencia önmagában kevés a bonyolult gyártási hibák felismeréséhez, ezért a vállalat több száz tapasztalt mérnököt hozott vissza a gyártásba, hogy az algoritmusokat a szakmai tudással kösse össze – ez lehet a termelékenységi áttörés kulcsa.
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
Szakértők figyelmeztetése szerint a zárt MI-óriások ingyenes ajánlatai valójában az ötleteket elszívó trójai falóként működhetnek. A tét az adatszuverenitás, amelynek elvesztése technológiai kiszolgáltatottsághoz vezet magánemberként, vállalati és nemzeti szinten egyaránt.
