Az amerikai elnöknek immár jéghideg a viszonya a multilaterális intézményekkel – kilép a nemzetközi szervezetekből és tüntetően nem vesz részt a csúcstalálkozókon. Utóbbi esetében egy-egy külpolitikai balhé mindig kényelmes ürügyként szolgál a távolmaradásra.
Miközben egyes középhatalmak – például Ausztrália – a multilaterális együttműködést hirdetik, a valóság csúnyán az arcukba köp. Trump éppen most dugja zsebre az ENSZ-t, hogy azt majd revolverként ránthassa elő a Kína elleni párbajok során.
A Világgazdasági Fórum szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) mindössze nagyjából 35 százaléka halad jó irányba, miközben több területen romlik a helyzet. Bár léteznek jó megoldások, azok nem terjednek el elég gyorsan és nagy léptékben – ezért a tanulmány az úgynevezett blitzscaling módszer alkalmazását sürgeti.
A globális tengeri kereskedelem továbbra is válságjeleket mutat: a hajók kerülő útvonalakon közlekednek, ami késéseket, magasabb fuvardíjakat és kibocsátást eredményez. A konténerszállítás költségei a pandémiás csúcsok közelében mozognak, a kikötők zsúfoltak, miközben az energiaáramlások átrendeződnek.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
Washington egyszerre akarja megreformálni és saját érdekei szolgálatába állítani az ENSZ-t, ami tovább mélyítheti a nagyhatalmak közti bizalmi válságot. Az amerikai stratégia kettős: miközben forráselvonással és intézményi kilépésekkel gyengíti a szervezetet, igyekszik azt saját feltételei szerint újrapozicionálni, elsősorban Kína befolyásának ellensúlyozására.
Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből.
Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) friss jelentése szerint Afrika tavaly soha nem látott sebességgel melegedett. Ennek a következményei messze túlmutatnak a kontinens határain, szélsőséges esetben akár a régiónkat érintő migrációs nyomást is hozhatnak.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.
A közvetlen külföldi befektetések tavaly becslések szerint 8 százalékkal csökkentek, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást, amely nagymértékben támaszkodik a nemzetközi projektfinanszírozásra.
Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
Kína. A világ második legnagyobb gazdasága, egyre növekvő katonai erő, és a globális politika megkerülhetetlen szereplője. De vajon milyen célokat követ az ENSZ-ben, a világ legnagyobb nemzetközi szervezetében? A szavazásai mögött meghúzódó motivációk és stratégiák feltárása lenyűgöző utazást ígér a nemzetközi diplomácia útvesztőiben.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból.
A leköszönő amerikai elnök utolsó nagy beszédét mondta el New Yorkban. Fáradt és határozott javaslatok nélküli búcsú volt, a Pax Americana alkonyának méltó szimbóluma.
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
2023-ban világszerte minden tizenegyedik ember éhezett, Afrikában pedig minden ötödik – derül ki az ENSZ öt szakosított szervezete által közzétett legfrissebb jelentésből.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava.
A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.
A világ országait összefogó szervezet először foglalt állást a mesterséges intelligencia kérdésében. A biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciáról szóló új nyilatkozatot mind a 193 tagállam támogatta.
