ENSZ – makronom.eu
2025. július 18., péntek

Cégekre és városokra is kiterjesztenék a globális klímacélokat 

2025. június 26. | Halaska Gábor

Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből. 

Globális FDI-trendek: a digitális gazdaság felemelkedése egy zsugorodó világban 

2025. június 23. | Makronóm

Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.

Afrika felmelegedése migrációs veszélyt hordoz

2025. május 21. | Makronóm

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) friss jelentése szerint Afrika tavaly soha nem látott sebességgel melegedett. Ennek a következményei messze túlmutatnak a kontinens határain, szélsőséges esetben akár a régiónkat érintő migrációs nyomást is hozhatnak.

A nemzetközi segélyezési rendszer a kezdetektől kudarcra volt ítélve 

2025. április 17. | Páczi Zsolt

Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen… 

Rekordon a fejlődő országok külső adósságállománya 

2025. március 27. | Mihálovics Zoltán

A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.  

Kevesebb közvetlen külföldi befektetést hozott 2024 

2025. január 30. | Mihálovics Zoltán

A közvetlen külföldi befektetések tavaly becslések szerint 8 százalékkal csökkentek, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást, amely nagymértékben támaszkodik a nemzetközi projektfinanszírozásra. 

Újabb sikerek a Makronóm Intézetnél: magyar innováció a globális színtéren 

2024. december 17. | Makronóm

Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került. 

Új mutatók a fenntarthatóság mérésére: magyar kezdeményezés az ENSZ fókuszában

2024. december 3. | Makronóm

A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.

Csalódás és remény a COP29 után: elég lesz ennyi? 

2024. november 25. | Halaska Gábor

A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.

A sárkány árnyéka az üvegpalotán: Kína befolyása az ENSZ-ben

2024. november 22. | Santo Martin

Kína. A világ második legnagyobb gazdasága, egyre növekvő katonai erő, és a globális politika megkerülhetetlen szereplője. De vajon milyen célokat követ az ENSZ-ben, a világ legnagyobb nemzetközi szervezetében? A szavazásai mögött meghúzódó motivációk és stratégiák feltárása lenyűgöző utazást ígér a nemzetközi diplomácia útvesztőiben. 

Az igazság pillanata: vajon mire elég egy klímakonferencia?

2024. november 14. | Halaska Gábor

Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.

Klímakonferencia előtt: tízszeresére növelnék a támogatásokat, reális ez?

2024. november 10. | Halaska Gábor

A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz. 
 

Izrael kitiltotta területéről az ENSZ-főtitkárát 

2024. október 3. | Mihálovics Zoltán

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.

A cseh elnök szerint Kijevnek nem szabad lázálmokat kergetnie 

2024. szeptember 27. | Páczi Zsolt

Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból. 

ENSZ-közgyűlés: Biden könnyes hattyúdala

2024. szeptember 25. | Révész Béla Ákos

A leköszönő amerikai elnök utolsó nagy beszédét mondta el New Yorkban. Fáradt és határozott javaslatok nélküli búcsú volt, a Pax Americana alkonyának méltó szimbóluma.

Az esőfakasztás megmentheti a bolygót, vagy csak még több konfliktusba sodorja? 

2024. szeptember 14. | Páczi Zsolt

A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat? 

A szenátus elégedetlen a Kína-ellenes transzatlanti stratégiával

2024. augusztus 24. | Santo Martin

Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.

ENSZ-jelentés: 733 millió ember éhezett 2023-ban 

2024. július 26. | Santo Martin

2023-ban világszerte minden tizenegyedik ember éhezett, Afrikában pedig minden ötödik – derül ki az ENSZ öt szakosított szervezete által közzétett legfrissebb jelentésből.

Óvatos bizakodásra ad okot az ENSZ világgazdaságról szóló legfrissebb jelentése 

2024. június 4. | Santo Martin

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt. 

A kereskedelem liberalizációja gátolja az afrikai fejlesztéseket 

2024. május 16. | Matus Tibor

Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása. 

Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

2024. április 10. | Páczi Zsolt

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava. 

A fenntartható fejlődésről nem elég beszélni, mérni is szükséges!

2024. április 10. | Halaska Gábor

A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.

Fontos határozatot fogadtak el a mesterséges intelligenciáról 

2024. március 25. | Fekete Kíra

A világ országait összefogó szervezet először foglalt állást a mesterséges intelligencia kérdésében. A biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciáról szóló új nyilatkozatot mind a 193 tagállam támogatta. 

Szellemállamok sorozat 1. – Szomáliföld 

2024. február 20. | Makronóm

Cikksorozatunkban olyan államokat, úgynevezett szellemországokat vizsgálunk meg, amelyek bár nincsenek a térképen, a valóságban létező, önálló entitások. Saját pénzük, kormányzatuk, útlevelük, valamint saját kultúrájuk van, azonban a nemzetközi közösség tagjai nem ismerik el őket. Sorozatunk első állomása Afrika keleti része, Szomália. Az ország a modern kori kalózkodás miatt vált ismertté, de egy másik figyelemre méltó jelenséggel is büszkélkedhet, ugyanis a nyugati felén helyezkedik el egy önmagát irányító állam, Szomáliföld. 

Az ENSZ egyes gázai iskoláiban a tananyag része volt a terrorizmus 

2024. február 2. | Makronóm

Miután az ENSZ humanitárius ügynökségének egy tucatnyi alkalmazottját elbocsátották, mert azzal vádolták őket, hogy részt vettek az október 7-i mészárlásban, számos ország felfüggesztette a szervezet pénzügyi támogatását. Izrael szerint ennek az ENSZ-szervezetnek, az UNRWA-nak nincs helye Gázában. 

Az ENSZ-főtitkár mindenkit kiosztott Davosban

2024. január 17. | Révész Béla Ákos

António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.

COP28: ígéretet tettek a bankok, a zöldátállás élére állnak 

2023. december 4. | Fekete Kíra

Tíz vezető fejlesztési bank fogadta meg a COP28 klímacsúcson, hogy növelik klímavédelmi erőfeszítéseiket. A csoport – amely a Világbankot és regionális partnereit is magában foglalja –képviselői szerint egyre nehezebb biztosítani az élhető környezetet a Földön.

Napjaink kisebbségvédelmi kihívásai  

2023. november 10. | Makronóm

2022. december 18-ikán lett az ENSZ kisebbségvédelmi nyilatkozata 30 éves, mégis számos problémával küzd a kisebbségek védelme világszerte. Tavaly évvégén tartották Genfben az ENSZ éves Kisebbségi Fórumát, ahol az élesebb konfliktusokban semmilyen előrelépés sem született. Hogy miért? Ennek okait elemzi szakértőnk, aki részt vett a helyszínen, és beszámol a kisebbségi jogok jelenlegi helyzetéről és gyakorlati alkalmazásának realitásairól. 

A blokkosodáson nehéz nyerni és könnyű veszíteni  

2023. október 29. | Makronóm

A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az előző évtizedhez képest.

Videó

Hét ábrája

Social media

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat