Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. augusztus 11-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Mi indokolta a rezsirendszer átalakítását? Miért nem részesülnek a vállalkozások olcsó benzinnel? Miért kerül többe az átlagosnál magasabb áram- és gázfogyasztás? Mi ennek az oka? Valóban szükséges lesz pulóvert viselnem a lakásban? Hogyan csökkentsem az energiafelhasználásomat, ha nem engedhetem meg magamnak az energiatakarékos izzókat? Hogyan tudom megfizetni az élelmiszerek jelenlegi árait? Ezek a kérdések gyakran felmerültek az elmúlt időszakban.

A híres hegymászó és író, Jon Krakauer Into the wild (Út a vadonba) című könyvében (melyből Sean Penn forgatott magával ragadó filmet 2007-ben a zseniális Emile Hirsch főszereplésével) így fogalmaz: „Könnyű fiatalon azt hinni, hogy amire vágysz, nem kevesebb, mint amit megérdemelsz, és azt feltételezni, hogy ha valamit eléggé akarsz, akkor az Istentől kapott jogod.” Ezt az idézetet a fenti kérdésekkel összevetve néha úgy érzem, hogy sokan még mindig nem nőttünk fel.

Tekintettel arra, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában egy olyan pusztító háború zajlik, melyben eddig több tízezren haltak meg, közöttük többezer civil áldozattal és gyermekkel, több millió ukrán (köztük közel kétmillió gyermek) volt kénytelen elhagyni hazáját, és megbecsülhetetlen a lerombolt otthonok száma, számomra hihetetlen, hogyan gondolhatják egyesek, hogy a saját életükre ezeknek az eseményeknek semmilyen kihatása nem lesz.

Az már a kezdetekkor sejthető volt, hogy az Európa szélén dúló konfliktusok, ahol két ország, összesen közel kétszázmillió lakossal, áll szemben egymással, jelentős befolyással lesznek életünkre. Ezt különösen akkor láthattuk be, amikor az orosz inváziót követő első két hétben Európában az áram ára több mint kétszeresére, a gázé pedig négyszeresére nőtt.

Itthon talán hamis illúziókat keltett a 2013 óta jól működő rezsicsökkentés múltja, valamint a kormányzat gyors és határozott lépései az árak és kamatok kordában tartására. Közgazdasági szempontból egyértelmű volt azonban, hogy ezek az intézkedések csak rövid távú kilengések kezelésére alkalmasak.

Ebben bíztunk. A magyar kormány a konfliktus kezdetétől fogva azt az álláspontot hirdette, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a béke érdekében, az adott helyzetet nyugtatni szükséges, kerülve annak fokozását.

A kulcsszereplők azonban sajnos más utat választottak, az Európai Unió elhibázott szankciós politikája pedig fényévekre vitte az energiaárakat attól a szinttől, ahol a korábbi rezsirendszer tartható volt.

Emellett a szankciós politika ma már nem csupán az árak elszállásáért felelős, hanem azért is, hogy Európa több állama megalapozottan félhet attól, hogy télen nem lesz elég gázuk a lakások kifűtésére és az ipari termelés szintjének fenntartására. Nem véletlen, hogy az EU döntéshozói már konkrét lépéseket tettek a gázfogyasztás 15 százalékos visszafogása érdekében.

Ennek eredményeképpen,

habár Európa technikai értelemben nem részese egy háborúnak, a gazdasági következmények minden szempontból érzékelhetőek, mintha egy jelentős katonai konfliktus hatásai alakítanák a helyzetet.

Nem hullanak bombák, de veszélyben a gázellátás. Nem soroznak be katonákat, de kevés az élelmiszer. Nem kell attól tartanunk, hogy ránk lőnek, de akadozik az üzemanyagellátás.

Úgy tűnik, sokan nem teljesen értik, mi zajlik jelenleg a világban, különösen az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha nem lennének tisztában azzal, milyen hatással van egy háború az élelmiszerellátásra és -kínálatra. Akik elfelejtették ezt a kapcsolatot, azoknak Pilinszky János „Francia fogoly” című verse kínálhat mélyebb betekintést és emlékeztetést arra, hogy egy háború hogyan befolyásolhatja az élelmiszer-ellátást. Ez a vers hű képet fest arról, mi történik az élelmiszerellátással háborús időkben, amit ma is tapasztalnak kevésbé szerencsés országokban. Pilinszky műve több mint csak irodalom; történelmi és társadalmi kontextusban is értelmezhető, reflektálva az emberi szenvedésre és a túlélés küzdelmeire.

Salamon Ferenc A négy ló című verse pedig szívbe markolóan mutatja meg, hogy háborúk idején az élelem mellett a meleg is ritka luxus. Ma mégis sokan háborognak azon, ha a mostani krízis idején nem kapnak rezsicsökkentett áron áramot és gázt.

Valójában Európában egy pusztító háború zajlik, amelynek hatásai közvetlenül érintik az életünket is. Az, hogy fizikailag nem vagyunk közvetlenül érintettek a pusztításban, nem változtat a helyzet súlyosságán. Az események ellenére gazdaságunkra gyakorolt negatív hatások valósak és jelentősek.

A mostani helyzet megoldása számunkra – és mindenekelőtt az ukrán lakosság számára – a háború lezárása lenne. Amíg azonban ez nem történik meg, addig a magas árak és az alacsony kínálat életünk részét fogja képezni.

A kormány intézkedéseinek hála Magyarországon ma nem kell attól félni, hogy komoly hiány lesz élelmiszerből, áramból vagy gázból. A nemzetközi folyamatok azonban ránk is hatással vannak. Felháborodhatunk, tarthatjuk ezt igazságtalannak, sajnálkozhatunk a régi szép idők miatt, mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a világgazdaság mostani helyzete gyökeresen más, mint 2022 előtt volt.

Igen, az idei télen egyeseknek magasabb lesz a fűtésszámlájuk. Lehet, hogy alacsonyabbra kell csavarnunk a termosztátokat. Elképzelhető, hogy pulóverben leszünk majd otthon is. A lámpákat hamarabb le kell majd oldani, és tovább kikapcsolva hagyni. És a nagybevásárlás többe kerül, mint tavaly.

A fentiekkel együtt azonban még mindig egyértelmű, hogy a mostani európai háború számunkra, mai magyarok számára sokkal kevesebb áldozattal jár, mint a korábbi nagy konfliktusok.

Mert a vezetékekben lesz gáz. A konnektorban lesz áram. A kocsinkat meg fogjuk tudni tankolni. És szinte bármilyen élelmiszert meg tudunk venni, amihez csak kedvünk van.

Konklúzió és összegzés

Őseink között kevés olyan generáció volt, mely élete során ne élt volna meg legalább egy komoly katonai konfliktust. Sajnos ettől a mi nemzedékünk sem menekülhetett meg.

A lényeges kérdés most az, hogy az aktuális konfliktus okozta – akár kisebbnek tűnő – nehézségeket hogyan kezeljük: mint érettek, vagy mint gyermekként.

Borítókép: Shutterstock.com