Kína nyeri a beruházási versenyt
A McKinsey friss jelentése szerint a termelő beruházás ma már megmutatja, hogy mely országok képesek magukhoz vonzani a jövő iparágait és melyek szorulnak ki a növekedésből.
2026. szeptember 17., csütörtök
A McKinsey friss jelentése szerint a termelő beruházás ma már megmutatja, hogy mely országok képesek magukhoz vonzani a jövő iparágait és melyek szorulnak ki a növekedésből.
A napelemes boom után most a szélnek kell behoznia a lemaradást. A kormányzat a védőtávolság lazításával és gyorsított engedélyezési övezetekkel próbálja felpörgetni a beruházásokat, amelyet egy közel 870 milliárd forintos EU-s forrás is elősegít. Az óriási beruházásokért európai és kínai gyártók versenyeznek majd.
A fogászati turizmus terén Magyarország Európa meghatározó szereplői közé tartozik, egy nemzetközi előrejelzés szerint a hazai piac mérete 2033-ra megközelítheti a 3,9 milliárd dollárt.
A hormuzi olajsokk megmutatta, hogy Kína energiaátmenete klímapolitikai vállalás mellett egy tudatosan felépített védelmi rendszer.
Az elmúlt hat évtizedben Európa népessége összességében nőtt, a települési térkép azonban jóval törékenyebb képet mutat: a vidéki települések jelentős része mára már a népességének felét elvesztette. Eközben a nagyvárosok, agglomerációk és gazdasági központok tovább erősödtek. A folyamat Magyarországra is erősen hat, ahol számos elmaradott megye a népességének ötödét elvesztette az elmúlt 60 évben.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján Trianonról írni magyar emberként mindig személyes ügy. Felvidékiként különösen az. Nekem Trianon egyszerre családtörténet, közösségi tapasztalat és történelmi törésvonal.
Létezik egy olyan luxuspiac, amelyben hazánk nem csupán beszállító vagy olcsó alternatíva, de egyenesen vezető a világon, a legfőbb nemzetközi viszonyítási pont, ez pedig a hízott libamáj termelése.
J. D. Vance amerikai alelnök budapesti feltűnése jóval több volt protokolláris látogatásnál: a MAGA egyik kulcsfigurája megkezdte nemzetközi pozicionálását a 2028-as elnökválasztásra.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság február 20-i döntése kimondta, hogy az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) nem ruházza fel az elnököt vámemelési jogkörrel. Ez a határozat egy csapásra érvénytelenítette a Trump-adminisztráció 2025 tavaszán bevezetett átfogó vámrendszerét, beleértve a 20 százalékos reciprok vámot az EU-ra és az akár 125 százalékos kínai vámokat. A döntés nyomán az Egyesült Államok 130 milliárd dollárt meghaladó visszatérítési kötelezettséggel szembesül.
A Közel-Keleten a fegyverek ropogása egy olyan globális energetikai paradigmaváltást indított el, amelynek a legnagyobb nyertesei a kínai akkumulátor- és energiatároló-gyártók lehetnek.
A videójáték-ágazat mára a világ egyik legnagyobb tartalomipara lett, és ez a növekedés Magyarországon is létrehozott egy kisebb, de exportképes vállalati kört.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Horváth Dáviddal, a Peak Payment csapatának vezetőjével beszélgetett arról, milyen fizetéselfogadási lehetőségei vannak ma egy magyar vállalkozásnak, és mi változhat a piacon 2026-ban.
Háromnapos hétvége, elégedettebb dolgozók, kevesebb stressz – első hallásra nehéz ellenállni a négynapos munkahét ígéretének. Csakhogy amíg egyre több cég próbálja ki sikerrel, addig mások épp azt tapasztalják, hogy egyes ágazatokban a rövidebb hét működési kockázatot jelent.
Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.
Egy kínai geopolitikai elemzés szerint az EU Kínával szembeni politikája az elmúlt években biztonságpolitikai és ideológiai irányba tolódott el, miközben Franciaország elveszítette korábbi közvetítő szerepét. Peking ma inkább az európai belpolitikai erőviszonyok átalakulásában lát esélyt a kapcsolatok enyhítésére.
A legfrissebb adatok szerint októberben tovább nőttek a bérek Magyarországon, a nettó keresetek ráadásul a bruttó béreknél is gyorsabban emelkedtek. A reálkeresetek bővülése azt mutatja, hogy a munkavállalók vásárlóereje ténylegesen javult.
Szerbia egyetlen olajfinomítója december elején leállt. Ebben a nehéz helyzetben hazánk igyekszik segíti, amiben csak tud: jelenleg például kőolajat expotálunk a szomszédos államnak, ezáltal egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország régiós energetikai nagyhatalom legyen.
Közel 1,7 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai szálláshelyeken októberben. A számuk 11, az általuk eltöltött éjszakáké pedig 10 százalékkal nőtt éves alapon, amelyhez az október 23-ai ünnepnap miatti hosszú hétvége is hozzájárult.
Azaz jelenleg épp nincs, hiszen még csak most kezdik felkutatni és kitermelni – de akkor viszont majd lesz. A tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, a projektből pedig akár még Magyarország is profitálhat.
Miután Orbán Viktor sikeresen tárgyalt az amerikai elnökkel, a szlovák sajtóban ez okot adott arra, hogy elemezzék Robert Fico szlovák kormányfő külpolitikáját.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberében 4,669 millió fő volt a foglalkoztatottak száma. A munkanélkülieké 218 ezer főt tett ki, így a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos maradt.
Ahogy fokozódnak a geopolitikai feszültségek, úgy válnak egyre hangsúlyosabbá a deglobalizációval kapcsolatos aggodalmak. Ennek ellenére a világkereskedelem meglepően ellenállónak bizonyult: a globális kereskedelem volumene stabil maradt.
Az EU bővítése geopolitikai válaszúthoz érkezett: miközben Brüsszel stratégiai okokból gyorsítaná a Nyugat-Balkán integrációját, a demokratikus normák gyengülése fékezi a folyamatot. Albánia esete rávilágít a dilemmára – a stabilitás ára a jogállamiság visszaszorulása lehet. A döntés Európa és Magyarország biztonsági, gazdasági érdekeit egyaránt érinti.
Washington egyszerre akarja megreformálni és saját érdekei szolgálatába állítani az ENSZ-t, ami tovább mélyítheti a nagyhatalmak közti bizalmi válságot. Az amerikai stratégia kettős: miközben forráselvonással és intézményi kilépésekkel gyengíti a szervezetet, igyekszik azt saját feltételei szerint újrapozicionálni, elsősorban Kína befolyásának ellensúlyozására.
Júliusban a bruttó átlagkereset 9, a reálkeresetek közel 5 százalékkal nőttek. A nettó bérek bővülését a júliusban életbe lépett magasabb összegű családi adókedvezmény is erősítette, tovább növelve a magyar háztartások vásárlóerejét – derül ki a KSH júliusi adataiból.
A cél, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon, ezért a kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott távlati terv főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra.
A magyar költségvetés továbbra is stabil lábakon áll. Az idei év első hét hónapjában a fogyasztáshoz kapcsolódó adók mintegy 9 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos az Index.hu-n megjelent véleménycikkében az idei tusványosi rendezvények szellemiségét alapul véve vázolja fel a Magyarország, valamint Közép- és Kelet-Európa jövőjét meghatározó stratégiai irányokat.
Bár a kormány szeptembertől induló, 3 százalékos hitelkamatot biztosító Otthon Start programja miatt sokan tartanak az ingatlanárak elszállásától, a kabinet egy tudatosan felépített „kettős fék” rendszerrel tervezi megelőzni a kockázatokat. A keresleti korlátok és a kínálatbővítő intézkedések együttese egyfajta biztosítékként szolgál arra, hogy a támogatás az árak felhajtása helyett a valódi otthonteremtést szolgálja.
