A világ legfontosabb kikötői, partfeltöltései és vízi infrastruktúra-beruházásai mögött gyakran ugyanaz a néhány európai vállalat áll. Csakhogy egy kínai szereplő felemelkedése miatt átalakulhatnak az erőviszonyok.
Az MI-verseny fordulópontja, hogy 2024-ben a kínai nagy nyelvi modellek részesedése még minimális volt, 2025-re ez közel 30 százalék lett. Sőt, nemcsak felzárkóztak az amerikai élmezőnyhöz, de árban is nyomást helyeztek a piacra. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a PeakX vezetőjével beszélgetett arról, mit jelent ez a fordulat Európa és a vállalatok számára.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
A globális tőkepiacok tavaly látványosan kétsebességessé váltak: a bizonytalan környezetben a nagy intézményi befektetők egyre inkább a „túl nagy, hogy elbukjon” amerikai óriásokhoz irányították a friss pénzt, miközben a középmezőny – különösen Európában – finanszírozásszűkébe került.
Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
Az Európában rohamosan terjedő kokainhasználat egyik oka, hogy soha nem volt még ilyen olcsó a „fehér arany” az öreg kontinensen. Ez a dél‑amerikai drogpiac átrendeződésének következménye, ahonnan évről évre rekordmennyiségű szer érkezik. A súlyos árat az emberek az egészségükkel fizetik meg.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
Peking két évtized alatt láthatatlan birodalmat épített a nyugati pénzügyi rendszerben: kínai hitelek hálózzák be az USA-t és Európát, sőt már a Nyugat technológiai, pénzügyi csomópontjait is célba vették. A leválás ma már a globális stabilitást veszélyeztetné.
A MERICS friss előrejelzése szerint Kína néhány éven belül technológiai nagyhatalommá válhat az MI-től a félvezetőkig, miközben látványosan mélyül a stratégiai szakadék Washington és Peking között. Európa ezzel párhuzamosan egyre inkább beszorul a két hatalom közé: nem tud érdemben csökkenteni a kínai függőségein, és a transzatlanti koordináció is gyengül.
Az euróövezet növekedése enyhén javul, de továbbra is gyenge, miközben a költségvetési hiány és az adósság ismét emelkedik. A bővülést egyre inkább a megugró védelmi kiadások tartják életben.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Az űripar már nem távoli sci-fi, hanem láthatatlan alap-infrastruktúra: a képek és jelek alapján mozdul a hadsereg, áramlik az ellátási lánc, készül az árvíz- és aszálytérkép, tervez a biztosító és a beruházó. Az ebben a szektorban működő cégek pedig a nemzetbiztonság alappilléreivé válhatnak.
Az EU továbbra is vezető szereplő a szomszédságában, de a befolyása gyengül, miközben Kína egyre erősödik. A WIIW szerint az uniónak stratégiai beruházásokkal, kereskedelmi reformokkal és új bővítési modellel kell megerősítenie pozícióját.
Átrendeződés zajlik a kritikus nyersanyagok piacán. Európa Kína-függősége tovább mélyül, miközben az USA megpróbálja a lehetetlent – diverzifikálni. Az európai akkumulátorgyártásban a CATL egyre nagyobb szerepet vállal, és a zöldcélokra építve igyekszik további teret nyerni az itteni piacokon.
A Stimson Center átfogó jelentése szerint az amerikai egyeduralom kora véget ért, és Washingtonnak egy pragmatikusabb, Kína-központú és a termelési kapacitásokra építő új globális stratégiát kell kialakítania a 21. századi túléléshez.
Szeptember 2-án az USA rakétával lőtt ki egy venezuelai droghajót a Karib-tengeren, 11 ember halálát okozva. Eözben a kartellek elleni harc Európára is kiterjedhet: a mexikói és brazil csoportosulások új piacokat keresnek, növelve az EU 31 milliárd eurós kokainpiacán az erőszakot és a bűnözést.
A Goldman Sachs legfrissebb elemzése szerint a jelenlegi európai stagnálásból egy nagyszabású német gazdaságélénkítő csomag vezetheti ki a kontinenst, amely 2026-ra a potenciális szintjét is meghaladó, az amerikainál is erősebb növekedést hozhat.
Újra megjelent a kanyaró, amit az 1990-es évek végére legyőzöttnek hitt az emberiség. A WHO, az UNICEF és az ECDC jelentései szerint azonban a pandémia óta egyre gyakoribbá váltak az ilyen megbetegedések. A cél a 95 százalékos védettség elérése lenne, de ezt hátráltatja az oltásellenesség terjedése.
Az USA bizonytalan vámpolitikája miatt az amerikai bankok kiszorulhatnak az európai és ázsiai piacokról. Ebből az európai bankok és a regionális bajnokok profitálhatnak. A folyamat a világgazdaság fokozatos széttöredezését is mutatja.
A 2010–2020 közötti évtizedben világszerte csökkent a keresztények aránya, különösen Nyugaton: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztráliában és Uruguayban kisebbségbe kerültek. A vallástalanok száma viszont nőtt, Hollandiában, Uruguayban és Új-Zélandon többségbe kerültek. Ez identitásválságot és társadalmi feszültségeket okozhat, míg Kelet-Európában a kereszténység továbbra is erős.
Egyetlen ceremoniális aláírás Brüsszelben – és felborult a megszokott rend a NATO-n belül. A Kanada–EU védelmi paktum nem csupán biztonságpolitikai üzenet Washington felé, hanem több százmilliárd eurós üzleti lehetőség is.
Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Az ellenséges amerikai kormányzat árnyékában Európának sürgősen alternatívát kell építenie a digitális szuverenitása érdekében.
A magánfelvásárlások több mint ezermilliárd dollárt vontak ki az európai részvénypiacokról az elmúlt évtizedben – derül ki egy a HSBC Global Research és a New Financial think-tank közös jelentésből, amely rávilágít arra, hogy a tőzsdék miként veszítik el pozíciójukat a magántőkeboom következtében.
Az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) célja, hogy alternatívát kínáljon a kínai BRI ellen, az Arab-öböl és a Közel-Kelet érintésével összekötve Indiát Európával, különösen Róma és Athén gazdasági szerepét növelve. Az IMEC sikere új gazdasági egyensúlyt is hozhat az EU-ban.
Az amerikai távközlési hatóság vezetője szerint Európának döntenie kell: az USA vagy Kína technológiáját választja.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
