Az oroszok az utóbbi hetekben meglepő intenzitással támadják Ukrajna energetikai rendszerét. Az elhúzódó áramkimaradások még inkább felgyorsíthatják a polgári lakosság távozását. Ha van is áram, a rendszerben olyan kilengések vannak a feszültségben, ami tönkreteszi az égőket, az elektromos  fogyasztókat – állítja egy Moszkvában élő amerikai tudósító.

John Helmer Oroszországban élő független nyugati újságíró. Tanított politikatudományokat, tanácsadója volt kormányfőknek Görögországban, Ázsiában és az Egyesült Államokban. Tagja volt Jimmy Carter elnöki adminisztrációjának is.  

John Helmer szerint még soha sem vívtak ilyen háborút Európában. Az úgynevezett elektromos háború, amelynek az első szakasza 2022 szeptemberében kezdődött, most a második, és egyben utolsó szakaszába lépett. Az ukránok a külföldi tanácsadók utasításai szerint építik a védelmi vonalakat, mintha a terepen az orosz offenzíva, a tüzérség és tankok igyekeznének Kijev felé.  

Viszont az ukrán áram elleni offenzívát ezeken a védelmi vonalakon nem lehet megállítani. 

Az áramtermelő erőművek, elosztó központok és hálózati vezetékek hatékony védelme nélkül az ország működésképtelenné válik. A legrosszabb esetben a nagyobb keleti városokban – Odessza, Harkov, Dnyepropetrovszk – megszűnhet az áramszolgáltatás, és lakosságot kénytelenek lesznek evakuálni. A NATO-szövetségesektől érkező áram pedig nem tud bejutni az országba, a rendszerek összekapcsolása miatt a dél-lengyelországi, romániai és moldovai erőműveket már most is veszélyeztetik a hálózatokat fenyegető, visszaforduló áramlöketek. 

Helmer az egyik legfőbb veszélyt abban látja, hogy a csapások arra késztetik az ukránokat, hogy sok kapcsolást hajtsanak végre. A nagyfeszültségű kapcsolás egyik jellemzője, hogy minél többet használják, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy rendszerhibák, például túlfeszültség vagy tranziensek, rövid energialöketek forduljanak elő. Egyesek szerint az oroszok tudatosan hagynak valamennyi áramot az ukránoknak, hogy hibára kényszerítsék őket a sok kapcsolgatással.  

Március végén az erőművek mellett az oroszok sikeresen csaptak le az üzemanyag- és gáztárolókra is, mivel ezek hatékony védelme nélkül megáll a gazdaság, a hadiipar. 

Az ukrán jelentések is megerősítik, hogy első hullámban az oroszok rajokban indítják a drónokat, amivel aktiválják az ukrán légvédelmi rakéta- és tüzérségi rendszereket. Ezzel viszont be tudják azonosítani azokat a célpontokat, amelyekre a második hullámban érkező drónok és rakéták csapnak le.

Az ukrán adatok szerint március 22. és 24. között 208 rakétát és pilóta nélküli légi járművet lőttek ki az ország energetikai létesítményeire. 

A térképen látható, hogy a rakéta- és dróntámadásokat kiterjesztették az ország nyugati felére is. A következő lépés lehet a nagyfeszültségű vezetékek támadása, amik szinte megvédhetetlenek.  

Helmer idéz orosz forrásokból, amelyek szerint egy új drónfegyvert is terveznek arra, hogy az ukrán hálózati vezetékeken túlfeszültséget váltsanak ki, hogy kiiktassák az átviteli hálózatot, és a visszaáramlással zavarokat okozzanak a kisegítő lengyel, román vagy moldovai áramforrásoknál. 

A drónt úgynevezett robbanó induktorként tervezték, amelyet a nagyfeszültségű vezetékekre dobnak, és csatlakoztatnak, hogy feszültséghullámokat és feszültségcsökkenéseket produkáljon, így amikor az ukrán közművek mérnökei megpróbálnak javítani, lezárva a megszakítókat vagy kapcsolókat, a drón által produkált hullámok egyszerűen felrobbantják az áramköröket a távvezetékeken.    

Már eddig is „kedvelt célpontok” voltak a 750/330 kV-os nagyfeszültségű al-, valamint a határállomások, amelyeken keresztül az EU-ból érkező energiaátvitel folyik. Ukrajnában 141 átviteli alállomás van, és mindegyik könnyű célpontnak tekinthető. 

2021-ben Ukrajna 13 hőerőművet működtetett, amelyek teljes beépített kapacitása megközelítőleg 22,3 GW volt. A harcok során 4 hőerőmű összesen mintegy 6,7 GW beépített kapacitással orosz ellenőrzés alá került. A frontzónában lévő, 1,4 GW kapacitású, megrongálódott Kurahovszkaja hőerőmű teljesen leállt. Az idén március 22-én teljesen megsemmisült a Bursztyin és a Ladizsinszkaja hőerőmű (2,3, illetve 1,8 GW), valamint a Zmijevszkaja erőmű is (2,2 GW). 

Ezzel Ukrajna a 2021-ben működő hőerőművek közül legalább 14,5 GW-ot veszített el. Jelenleg még két támadás alá került hőerőmű – a Pridnyeprovszkaja és a Krivoj Rog – esetében nem tisztázott a kár mértéke. Az ellenőrzésük alatt maradt 9 ilyen létesítmény közül 4 megsemmisült, 2 megrongálódott, és mindössze 3 olyan van, amely valószínűleg nem sérült érdemben. Az 5 működő hőerőmű teljes névleges teljesítménye körülbelül 7,8 GW, ám ez nem fedezi az ország szükségleteit.   

Ukrajna közeledik a nyári energiafogyasztás maximumához, a június-júliusi időszakhoz. Már jelezték a fogyasztóknak, hogy gördülő áramszünetekre számíthatnak, azaz órákra kikapcsolhatják az áramot.  

Ez nem más, mint egy elektromos ostrom. Harkovban jelenleg is négyórás vagy annál hosszabb áramszünetek vannak. Ha hosszabb lenne az áramkiesés, az élelmiszerek megromlanának a hűtőszekrényekben, a telefonok lemerülnének, leállna az internet és a szolgáltatások. Emellett fogy az üzemanyag a vészgenerátorokhoz, azaz az élelmiszerüzletek sem tudják hidegen tartani a hűtőpultjaikat.  

Mindez nevezhető akár elektromos háborúnak is, ami lehetővé teszi az oroszoknak, hogy ne kelljen ostromolni a megerősített városokat.

Így könnyedén átugorhatják a védelmi vonalakat vagy megkerülhetik az új erődítményeket.