Nagyon fájó a szeretteink elvesztése. Azonban a mesterséges intelligencia korában szinte semmi sem lehetetlen, így akár elhunyt szeretteinket is visszahozhatjuk az élők közé – legalábbis digitális formában. Az viszont kérdéses, hogy ez mennyire etikus.
A kormány célja, hogy 2030-ra a magyar gazdasági fejlettség elérje az uniós átlag 90 százalékát. Ennek egyik fontos eszköze a hazai kkv-k megerősítése, aminek érdekében a kabinet felülvizsgálta és elfogadta A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 című stratégiai dokumentumot.
Az óriáscégek úgy tekintenek a digitalizációra, mint a gyártási folyamatok egyik legfontosabb optimalizációs eszközére. Ám az átalakulás sebessége közel sem olyan gyors, mint azt 4-5 évvel ezelőtt gondoltuk – mondja Ascsillán Endre. A GE Közép-Kelet Európa régiós alelnökével, a GE Magyarország stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójával a magyar ipar jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen találkozhatnak az MBH Makronóm Makroverzum konferencián.
A magyar ipar jövőjéről tart kerekasztal-beszélgetést az MBH Makronóm Makroverzum konferencián több nagyvállalati, banki és kormányzati döntéshozó. Ennek a kerekasztalnak a felvezető előadását Livják Csaba, a BuildEXT Kft. alapítója, digitális transzformációs tanácsadó tartja. Vele beszélgettünk a digitalizáció legfrissebb trendjeiről, kihívásairól.
A címben feltett kérdésre kerestek válaszokat a Pénzügyminisztérium épületének elegáns nagytermében november 6-án a KKVHÁZ nevű szervezet konferenciáján.
Nem elég a digitális eszközöket és megoldásokat beszerezni, azokat használni kell. Mi több, jól kell választani és hatékonyan kell használni azokat a gazdaságban.
Szeptember 21-én hirdették meg a KIM és az innovációs hivatal vezetői azt a 35 milliárd forintos keretű vissza nem térítendő támogatást nyújtó innovációs programot, amelyre kkv-k, egyetemek, nagyobb cégek és kutatóhelyek közösen is pályázhatnak. A fő fókusz három nagy témakör: az egészséges élet, a digitalizáció és a gazdaság zöldátállása. Napokon belül megkezdődik a pályázás, 400–800 millió forint igényelhető az alapesetben két év fenntartású innovációs projektekre. Szeptember 28-tól lehet beadni a projekteket szakmai véleményezésre.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a robotikát helyezi fókuszba mint az egyik kulcsfontosságú technológiai ágazatot, amely mintegy 335 milliárd forintos piaci potenciállal járulhat hozzá a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez az elkövetkező évtizedben. A robotikai technológiák várhatóan a gyártástól az egészségügyig számos területen növelik majd a termelési hatékonyságot, miközben felgyorsítják az automatizációt és a digitalizációt.
Napjainkban már sokan el sem tudnák képzelni az életünket a bankkártyás fizetés lehetősége nélkül. Anno korántsem így működött. Hogyan jutottunk el idáig? Hogyan hat az innováció a bankszektorra?
Erről kérdeztük Ács Zoltánt, az MKB Bank innovációs vezetőjét, az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatóját a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
Hazai vállalatok körében készült felmérés arról, hogy mit gondolnak a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése kapcsán.
A digitalizáció jelenti a jövőt. A magyarokat átvezetve a digitális jólét korába tudjuk csak megnyerni az előttünk álló évtizedet.
A pandémia pozitív hozadéka volt a digitalizációban és az új munkamódszerekben rejlő potenciál felismerése. De ezek sem elegendők önmagukban.
A kormány prioritásai közé tartozik a hazai kkv-szektor felzárkóztatása.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
