A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
Nagy érdeklődés mellett valósult meg a második, újenergia-meghajtású járművek tematikájú (NEV) magyar–kínai kerekasztal. A rendezvényen a Magyarországon üzemet építő kínai gépjármű- és akkumulátorgyártók mellett jelen voltak a beszállítóikat képviselő kínai és magyar szakmai szervezetek, a jelentősebb beszállítók, valamint a témában érintett K+F-központok képviselői.
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
Nem csak az Európai Unió próbál minél előbb átállni a zöldjárművekre. A hangzatos – ám vitatott – tervek természetesen nem egyedüliek a világon. Sőt, van olyan afrikai ország, amely határozottabb a zöldátállásnak ebben a szegmensében. De nézzük a körképet!
Kitartóan nő a lítium értéke a világpiacon, hiszen azt az elektromos autók és az áramtárolás növekvő piaca húzza magával. A régiók közötti versengésben az új fehér aranyért Európa sem akar lemaradni, az importtól való függés helyett EU-n belüli lelőhelyeket szeretne kialakítani.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
Az Európai Unió továbbra is azért küzd, hogy az energiatermelésben, különösen a megújulók terén függetlenebbé váljon, és visszaszorítsa Kína dominanciáját. Az EU október elején szavaz arról, hogy milyen importvámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, ezzel védve saját autóiparát. Szeptember végén azonban egy megújulóenergetikai terület, a zöldhidrogén-piac került az EU döntéshozóinak fókuszába. Brüsszel most új intézkedésekkel igyekszik korlátozni a kínai beszállítók szerepét a megújuló hidrogén előállítására kiírt támogatási programok, az ún. aukciók során.
Kína 2023-ban 676 milliárd dollárt fektetett az energiaváltásba, és a globális megújuló energia új kapacitásának több mint felét biztosította, miközben a tiszta energia részesedése 39,7 százalékra nőtt az ország villamosenergia-termelésében. Az elektromos járművek töltő-infrastruktúrája elérte az autópályák 95 százalékát, és Kína exportja 810 millió tonnával csökkentette a globális szén-dioxid-kibocsátást.
Az elektromos járművek (EV) iránti globális kereslet lassulása közepette az autógyártók visszatérnek a hibrid elektromos (HEV) és a belső égésű motoros (ICE) járművek fejlesztéséhez.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
Magyarország, az EU soros elnökeként 11 pontos, mintegy 100 milliárd eurós, uniós szinten ható csomagot kezdeményez. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a versenyképességi tanács július 10-ei ülésén bejelentett javaslatok az európai elektromos töltőállomások teljesítményének növelése mellett az új és a használt e-autók vásárlását, valamint otthoni töltőpontok kialakítását is támogatná, sőt EU-s ágazati törvényt is szorgalmaz.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
Kína két legnagyobb energiatároló-gyártója akár 50 százalékkal is csökkentheti az árakat, miközben fokozódik a globális verseny az új tárolórendszerek kifejlesztéséért.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rámutatott, mennyire sikeres Kína a zöldipar támogatása és fejlesztése terén. Kiemelte, az európai ipartámogatási rendszer hiányosságai miatt fennáll a veszélye, hogy kontinensünk le fog maradni az elektromosautó-gyártás és a zöldipar területén. Hozzátette, ezek Magyarország számára is kiemelt fontosságú ágazatok, amelyek rendkívüli potenciált jelentenek hazánknak.
A nyugati vállalatok nem bírják a versenyt Kína első számú elektromos autógyártójával. A különbség szó szerint milliárdokban mérhető.
A helyzet annyira súlyossá vált a francia fővárosban, hogy a polgármester népszavazást írt ki a kérdésben. A döntés értelmében az e-rollereknek menniük kell.
A francia fővárosban csak a gond van a bérelhető e-rollerekkel. A főpolgármester személy szerint betiltaná a járműveket, de meghallgatja, mit kér a nép.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
A sok pontból kiépített, kiterjedt töltőhálózat nagyobb hatótávolságot eredményez az e-járműveknek, ez az előny pedig villámgyorsan tolja fel az eladási mutatókat.
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán.
0
Az, aki hosszú távon, biztonságosan és költséghatékonyan megoldja a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának problémáját, gyakorlatilag az autóipar új szegmensét teremti meg. A hozzá illő nagyságrendű profittal együtt.
