Brüsszel feladja a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését, miután az európai autógyártók, a nemzeti kormányok és a gazdasági realitások egyszerre üzentek hadat a zölddogmáknak. Az ipar időt nyer, az Európai Bizottság pedig csendben beismeri, hogy megint tévedett.
A klímadiplomácia 2025-ben az ipar- és a geopolitika metszéspontjában formálódik. Washington önként lépett hátra, jelentős normalkotó teret nyitva meg ezzel. Peking eközben nemcsak vállalásokat ígér, hanem a nemzeti szabályozásában is nagyobb figyelmet szentel a zöldpolitikának, ami a COP30-on és utána is normateremtő erővé emelheti fel.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Dani Rodrik sztárközgazdász szerint lehetetlen egyszerre küzdeni az éghajlatváltozás ellen, erősíteni a fejlett gazdaságokban a középosztályt és csökkenteni a globális szegénységet. Bármely két elem kombinációja ugyanis kivégzi a harmadikat.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök önpusztító politikának nevezte a belső égésű járművek értékesítésének 2035-ös betiltását, és hadat üzent az átállási időpontnak. Az olasz és a német autóipar megmentésének az érdekei élesen szemben állnak a globális klímaérdekekkel és az EU versenyképességi céljaival, ám egyik nélkül nem létezhet a másik.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Egy híres tanulmány, amely számos elismert szerző munkáját összegzi, arra a következtetésre jut, hogy a megújuló energiaforrások használatának bővítése, bár első pillantásra ideális megoldásnak tűnik a kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésekben, végül korlátokba ütközik, és így az atomenergia fontosságát is figyelembe kell venni.
Rekordot döntött tavaly az új szélerőművek építése, és a szektorba történő beruházások is fellendültek. Ez feltüzelte a reményeket az Európai Unióban, hogy a közösség elérheti 2030-ra a kitűzött megújulóenergia-céljait – mondta a WindEurope nevű ipari lobbicsoport.
A Bizottság alapos kivizsgálást sürget az illetékes nemzetközi szervezetektől az időjárás manipulálásának (geomérnökség) hatásairól, például a részecskék légkörbe lövéséről, hogy eldönthesse álláspontját.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
A Klímapolitikai Intézet elemzője szerint a jövőben az öntözés önmagában már nem lesz megoldás a szárazságra és az aszálykárokra.
Kihozta legújabb jelentését a Nemzetközi Energia Ügynökség a klímacélok elérésének valószínűségéről. Bár a finanszírozási adatok kifejezetten biztatóak, a háttérben mintha minden összeesküdött volna az átmenet ellen.
