Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.

Németország április 15-én lekapcsolta maradék három nukleáris erőművét, ezzel mintegy fél évszázad után végérvényesen hátat fordított az atomkorszaknak. Húsz évvel ezelőtt még 19 reaktor vigyázta az ország energiabiztonságát, ám addigra a mostani kormánykoalíciós párt, a Zöldek olyan nyomás alá helyezték a kabinetet, hogy az bejelentette a kapacitások fokozatos leépítését és az áttérést a megújuló energiaforrásokra. 2022-ig beütemezte az erőművek teljes leállítását, és már abban az évben hatot ki is vonatott a forgalomból. Ahogyan az MCC Klímapolitikai Intézet friss tanulmányában áll: a döntést követően már 9,5 MW termelőkapacitás esett ki az ezredfordulón még meglévő 20,3 GW beépített nukleáris teljesítményből.

A Klímapolitikai Intézet tanulmánya rámutat a németek legnagyobb baklövésére: az erőművek bezárására készített tervben ugyanis döntő részben az olcsó orosz földgázra építettek. Kalkulációik szerint az Északi Áramlat 1-2 vezetéken elegendő mennyiségű gáz érkezett volna Németországba ahhoz, hogy a megújuló energia technológiájának kiépítéséig megoldja a villamosenergia-biztosítást. Ebbe az idilli hangulatba rondított bele az ukrajnai háború, a szankciós politika, az orosz válaszembargós intézkedés, majd az Északi Áramlat vezetékek elleni szabotázsakció.

Fejjel a falnak

Az atomerőművek leállítása azonban – a jelzőlámpa-koalíció zöld része miatt – nem lehetett alku tárgya. Így aztán a németek átálltak a szénalapú energiatermelésre és a csillagászati összegű villanyszámlák fizetésére.

Németországban 2022-ben a villamosenergia 30,9 százalékát állították elő szénből, ezzel az energiatermelés során 458,7 tonna szén-dioxid került a levegőbe percenként.

A tanulmány szerzői kiemelik: az extra magas kibocsátás annak is köszönhető, hogy az elégetett szén 64 százaléka gyenge minőségű lignit volt. A szénerőművek összesen 19 GW átlagos kapacitással működtek, a bezárt erőművek viszont 16,2 GW-t tudtak volna biztosítani, azaz a német szénerőművek karbonkibocsátásának 85 százalékát tudnák kiváltani.

A németek tehát az atomerőművek bezárásával – a megújulókra való átállás fedezékében – Európa egyik legkeményebb klímarombolóivá váltak.

A német, hagyományosan atomellenes közvélemény hangulata a magas energiaárak hatására menet közben megváltozott: a lakosság körében a nukleáris energia elutasítottsága 2022-re 20 százalékra csökkent. De ez már semmin nem változtatott. Miközben több európai ország is erőművei megtartásán és újak építésén dolgozik (Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Svédország, Finnország), a Zöldek ellenállása miatt a német kormány befejezte, amit két évtizeddel ezelőtt megkezdett. Az időzítés nem is lehetett volna rosszabb. „Az április 15-i dátum egyben azt is jelenti, hogy várhatóan további 72 tonna szén-dioxiddal nő Németország percenkénti kibocsátása.”

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó:
Telihold ragyog a philippsburgi atomerőmű hűtőtornyaival az előtérben 2020. május 6-án. A tornyokat már lebontották.
MTI/EPA/Ronald Wittek