társadalom – makronom.eu
2025. július 14., hétfő

Küszöbön az általános mesterséges intelligencia kora? 

2025. június 29. | Makronóm

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) korunk egyik legnagyobb jelentőségű fejlesztése. Képes lesz bármilyen szellemi feladatot emberi vagy annál magasabb szinten elvégezni, forradalmi változásokat hozva a társadalomba, a gazdaságba és a nemzetbiztonság területére.

Közgazdaságtani Nobel-díj: hogyan befolyásolják a társadalmi intézmények a jólétet? 

2024. október 14. | Makronóm

Egy török és két brit professzor kapta a közgazdasági Nobel-díjat az államok közötti jóléti különbségek intézményi okainak bemutatásával foglalkozó kutatásaikért. Munkájuknak köszönhetően megérthető, hogy mi lehet a társadalmi intézmények szerepe az országok közötti jövedelemkülönbségek csökkentésében. 

A középosztály forradalma és Einstein biciklije – György László a Mandinernek 

2024. június 1. | Makronóm

A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán. 

Van egy forradalmi módszer az országok fejlődésének mérésére 

2024. május 9. | Makronóm

Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája. 

El fog tűnni a térképről Dél-Korea?   

2024. március 10. | Makronóm

Tavaly Dél-Koreában ismét csökkent a termékenységi ráta, egy nőre számolva rekordalacsony szintre, 0,72 gyermekre. A kormány 2006 és 2021 között összesen 200 milliárd eurót költött a születési kedv növelésére, ám nem tudták megfékezni ezt a romló folyamatot. Egyes demográfiai szakértők azt vetítik előre, hogy Dél-Korea mint ország egyszerűen kihal.

Mit akar a világelit? A globális megoldásokra épülő világrend veszélye a 21. században   

2024. február 10. | Makronóm

Az utóbbi években létrejött egy olyan globális folyamat, amelynek célja, hogy a politikai, gazdasági és szociális fejleményeket akár nemzeti, de akár nemzetközi szinten is, ne a társadalmak határozzák meg, hanem maga a világelit akarata. Márpedig a globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról napra távolodik egymástól, ennek a következményei pedig hatalmas gazdasági, illetve szociális megrázkódtatások lehetnek.

Még mindig középosztálybeli vagy? 

2023. december 25. | Matus Tibor

Folyamatosan népszerű téma a középosztály meghatározása. A fejlett Nyugat azért volt olyan csábító számunkra, mert egy széles középrétegre támaszkodott, és mi is szerettük volna magunknak érezni ezt a biztonságot. Az utóbbi évtizedekben viszont az a réteg, amelyet középosztálynak tekinthetünk, egyre szűkül Nyugaton, így nem csoda, hogy ott is vizsgálják a kérdést. 

Felértékelődőben a fenntarthatóság a hazai középvállalatoknál

2023. augusztus 22. | Makronóm

Egyre hangsúlyosabb az ESG, azaz a fenntarthatósági megközelítés az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál és több mint egyharmaduk már most is kér ilyen adatokat a partnereitől. A megkérdezett hazai középvállalatok ilyen irányú aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.

Májusban már 400 ezer forinthoz közelített a nettó átlagkereset

2023. július 25. | Makronóm

A KSH friss adatai szerint 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567,8 ezer, a nettó átlagkereset pedig 391,5 ezer forint volt. Az adatok közel 18 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, de a versenyszférában az éves növekedés elérte a 20 százalékot is.

A német gazdaság kezd kifogyni a munkaerő-utánpótlásból, és a helyzet csak tovább romlik

2023. június 17. | Makronóm

Az Európai Unió egyre veszít globális szerepéből, és ehhez jelentősen hozzájárul az európai társadalmak elöregedő korfája. Az eltartó-eltartottak arányának fokozatos rosszabbodása az EU külső és belső teljesítményének romlását eredményezik. Az EU-n belül a legjobban Olaszországban figyelhető meg a társadalom elöregedése, a legrosszabbul azonban mégis a német gazdaságot érinti a folyamat. Mi várható a jövőben, és milyen lehetséges megoldások léteznek? 

Videó

Hét ábrája

Social media

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat