Magyarország az EU legszegényebb országa? Fake news a köbön
Ismét álhírek keringenek a hazai sajtóban arról, hogy Magyarország az EU legszegényebb tagországa lenne.
Ismét álhírek keringenek a hazai sajtóban arról, hogy Magyarország az EU legszegényebb tagországa lenne.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
Tavaly Dél-Koreában ismét csökkent a termékenységi ráta, egy nőre számolva rekordalacsony szintre, 0,72 gyermekre. A kormány 2006 és 2021 között összesen 200 milliárd eurót költött a születési kedv növelésére, ám nem tudták megfékezni ezt a romló folyamatot. Egyes demográfiai szakértők azt vetítik előre, hogy Dél-Korea mint ország egyszerűen kihal.
Az utóbbi években létrejött egy olyan globális folyamat, amelynek célja, hogy a politikai, gazdasági és szociális fejleményeket akár nemzeti, de akár nemzetközi szinten is, ne a társadalmak határozzák meg, hanem maga a világelit akarata. Márpedig a globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról napra távolodik egymástól, ennek a következményei pedig hatalmas gazdasági, illetve szociális megrázkódtatások lehetnek.
Folyamatosan népszerű téma a középosztály meghatározása. A fejlett Nyugat azért volt olyan csábító számunkra, mert egy széles középrétegre támaszkodott, és mi is szerettük volna magunknak érezni ezt a biztonságot. Az utóbbi évtizedekben viszont az a réteg, amelyet középosztálynak tekinthetünk, egyre szűkül Nyugaton, így nem csoda, hogy ott is vizsgálják a kérdést.
A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán – ez derül ki a világ legnagyobb vállalatai több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felméréséből.
Egyre hangsúlyosabb az ESG, azaz a fenntarthatósági megközelítés az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál és több mint egyharmaduk már most is kér ilyen adatokat a partnereitől. A megkérdezett hazai középvállalatok ilyen irányú aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.
A Tanítsunk Magyarországért Program egy újabb mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy a vállalati szférát is sikeresen megszólította. A Program első partnere a LogSol Kft.
A KSH friss adatai szerint 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567,8 ezer, a nettó átlagkereset pedig 391,5 ezer forint volt. Az adatok közel 18 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, de a versenyszférában az éves növekedés elérte a 20 százalékot is.
Az utóbbi időben rohamosan fejlődik a technológia és a mesterséges intelligencia (MI), ám kevés a rendszert fejleszteni, a társadalom hozzáállását is igazítani kell az új lehetőségekhez.
Az Európai Unió egyre veszít globális szerepéből, és ehhez jelentősen hozzájárul az európai társadalmak elöregedő korfája. Az eltartó-eltartottak arányának fokozatos rosszabbodása az EU külső és belső teljesítményének romlását eredményezik. Az EU-n belül a legjobban Olaszországban figyelhető meg a társadalom elöregedése, a legrosszabbul azonban mégis a német gazdaságot érinti a folyamat. Mi várható a jövőben, és milyen lehetséges megoldások léteznek?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás