Ez az aggodalom 2022-ben még az első öt kockázat között sem szerepelt. A hosszan tartó bizonytalanság, az egybefonódó válságok – a polikrízis – ugyanakkor a reziliencia (rugalmas ellenálló képesség) új minőségét és szintjét igénylik a világ vállalatvezetőitől, akik az üzleti növekedés érdekében továbbra is küldetésvezérelten és proaktív szemlélettel néznek a jövőbe – így összességében bizakodók maradtak.  

A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a cégvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: a technológia-digitalizáció-mesterséges intelligencia, az ESG-keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa. (Az ESG az Environmental [környezeti], Social [társadalmi] és Governance [irányítási] angol szavak rövidítése.) 

A KPMG CEO Outlook hagyományosan egyedülálló betekintést nyújt a vezérigazgatók gondolkodásmódjába, stratégiáiba és tervezési taktikáiba. Az idei, immár 9. KPMG CEO Outlook felmérést 1325 vezérigazgató megkérdezésével, 2023. augusztus 15. és szeptember 15. között végezték el. 

Kockázatok és lehetőségek polikrízis idején 

A változó geopolitikai helyzettől kezdve a mesterséges intelligencia előretörésén keresztül az ESG-vel kapcsolatos egyre magasabb elvárásokig, a vezérigazgatók számos új lehetőséggel és kockázattal küzdenek, hogy biztosítani tudják vállalataik növekedését. Mind ezek ellenére 4-ből 3 vezérigazgató továbbra is bizakodó az előtte álló három évre vonatkozó globális gazdasági kilátásokat illetően. 

Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős és nagyjából változatlan maradt az előző évi felméréshez képest (73 százalék a tavalyi 71 százalékkal szemben), addig jelentős elmozdulás történt a téren, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése terén. 

A vezetők a geopolitikai és a politikai bizonytalanságot tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak, annak ellenére, hogy ez a tényező tavaly – már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása után – sem tartozott az öt legnagyobb rizikófaktor közé, ez bizonyítja, hogy mára már nem csupán rövid távon számolnak a hatásával. 

A kutatás során a vezérigazgatók azt is elmondták, hogy a saját vállalatuk növekedésébe vetett bizalmuk ugyanakkor csökkent – az idei 77 százalékos bizalmi mutató hároméves mélypontot jelent: 2020 elején még 85 százalékon állt.  

A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77 százalék) szerint ugyanis a kamatlábak emelkedése és a monetáris politika szigorodása a globális recesszió veszélyét kockáztatják vagy meghosszabbítják. Ugyanilyen arányban (77 százalék) vélik, hogy a megélhetési költségek nyomása valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja szervezetük prosperitását a következő időszakban. 

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója így kommentálta az eredményeket: „A felmérésünkre az idén egy olyan pillanatban kerül sor, amikor nem egyszerű feladat hosszú távon gondolkodni, biztos kézzel formálni a jövőt, ehhez mérten alakítani a stratégiánkat. Megnyugtatónak tartom ugyanakkor, hogy a jelenlegi számos makrogazdasági és geopolitikai kihívás ellenére a középtávú bizalom a világgazdaság alakulásában továbbra is erős.” 

A világpolitika, a kereskedelmi dinamika és a nemzetközi kapcsolatok tartós változása és kölcsönös egymásra hatása, más néven a polikrízis arra kényszerítette a vezérigazgatókat, hogy átértékeljék a stratégiai prioritásaikat, miközben például olyan új tényezők is felértékelődtek, mint az integritás. 

A mesterséges intelligencia aggodalmat kelt, de nem akadályozza a befektetéseket 

A KPMG-felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vezérigazgatók hisznek a digitalizáció erejében, és nagymértékben fektetnek be például a generatív mesterséges intelligenciába, mert versenyelőnyt remélnek tőle. Tízből 7 cégvezető középtávú befektetéseinek élén a generatív mesterséges intelligencia áll, és minden második (52 százalék) három-öt éven belül már a befektetéseik megtérülésére is számít. 

Bár a vezérigazgatók hajlandók beruházni az új technológiába, a legtöbben (57 százalék) az etikai kihívásokat hozzák fel visszatartó erőként. Az aggodalmak közt a rangsorban 55 százalékkal második a megvalósítás költsége, míg a vezetők fele említi a szabályozási és a technikai képességek hiányát.  Tízből kilencen (87 százalék) ugyanakkor tartanak attól, hogy az MI előretörése magával hoz új, kifinomultabb kibertámadási technikákat is. 

Három éven belül vége a home office-nak? 

A mesterséges intelligencia által felkavart technológiai környezetben megnőtt az igény a gyorsabb reagálásra, a hatékonyabb együttműködésekre. Emiatt is támogatják egyre szilárdabban a vezérigazgatók a pandémiát megelőző munkarendet: a többség (64 százalék) azt jósolja, hogy a következő három évben teljes mértékben visszatérnek az irodai munkavégzéshez. A megkérdezett cégvezetők elsöprő arányban (87 százalékuk) azt is kilátásba helyezik, hogy az irodai munkavégzést ösztönözni is fogják pénzügyi jutalmazás vagy akár előléptetés formájában. 

ESG az alapja a hosszú távú vállalati stratégiának

Az ESG kifejezés körül zajló vita ellenére a vezérigazgatók szerint a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések továbbra is szerves részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiáiknak. A megkérdezettek 69 százaléka állítja, hogy az ESG-t az értékteremtés eszközeként építette be az üzleti tevékenységébe. 

„A körülöttünk lévő polikrízis arra késztette a vezérigazgatókat, hogy céltudatos, reziliens (a váratlan krízisek után is viszonylag gyorsan képes túltenni magát a kilengésen, pozitívan alkalmazkodni ahhoz, és visszatérni a válság előtti, nyugalmi lelki állapotba) megközelítéssel reagáljanak a bizonytalanságokra, újraértékeljék a stratégiáikat és együttműködésre épülő vezetői magatartással éljenek.  A vezetők számára ez lehetőséget kínál arra, hogy a gazdaságot és a társadalmat a helyes irányba tereljék – együtt, egy jobb jövő érdekében” – így összegezte a felmérés legfontosabb üzenetét Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója. 

Címlapfotó:123rf.com