A lábukkal szavaznak az ukrán férfiak: a front helyett inkább a békés Európába menekülnek. Vajon észreveszi a jeleket az ukrán és az uniós vezetés?
Egy lehetséges békemegállapodás központi eleme lenne a Kijevnek nyújtott nyugati biztonsági garanciák kérdése. Berlin szerint tevékenyen részt vesz majd azok biztosításában, de katonákat nem küldene Ukrajnába – egyszerűen azért, mert nincs annyi embere.
Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.
Első pillantásra Moszkva csak nyerhet egy közel-keleti konfliktussal. Ha azonban az izraeli háború eszkalálódik, már közel sem lehet ennyire nyilvánvaló az optimizmus, olajexport ide, ukrajnai segélyek apadása oda.
Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
A félig nyitva hagyta Ukrajna NATO csatlakozása előtt az ajtót, kijelentve, hogy Ukrajna a NATO-tagságát olyan feltételtől – a háború befejezésétől – tette függővé, ami nem csak Ukrajnán múlik. Oroszország fő célja pedig éppen Ukrajna NATO- tagságának megakadályozása, ami azt vetíti előre, hogy az ukrán NATO-csatlakozás megakadályozása érdekében Oroszország folytatni fogja a háborút. Melyek most a kilátások a békére?
Az oroszok által különleges hadműveletként aposztrofált háború folytatódik, de annak befejezése az orosz fél szerint már előre meg van írva. Az orosz politológusok szerint, az Oroszországgal kötött esetleges fegyverszünet egyben Zelenszkij hatalmának a végét is jelenti. Egy orosz portál szemüvegén keresztült mutatjuk be a friss történéseket.
A zárolt orosz vagyonok kapcsán Genf világossá tette: nem nyúl hozzájuk, mert az alkotmányellenes lenne.
Valakinek közvetítenie kellene a háborús felek között. Az amerikai közgazdász listáján Magyarország neve is felbukkant.
Arról az afgán alapról van szó, amelynek pénzmaradványairól az egyes tagországok önállóan dönthetnek. Ukrajna észrevette a kínálkozó lehetőséget.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Valami nagyon kezd felborulni a szankciós politikában. Az antwerpeni gyémántkereskedők lobbija mélyebb, mint Ursula von der Leyen hangja. Képmutatás, kettős mérce, felesleges körök – és egy jól ismert mondat, amit a magyaroktól nem fogadnak el, de a belgáktól igen.
Meddig működhet a NATO nyitott kapuk politikája, és miért beszélnek egyesek még mindig úgy, mintha Ukrajna csatlakozási szándékának elutasítása 14 éves gonosztett lenne, aminek egyenes következménye volt a háború kitörése?
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
Ahogy egyre hosszabbra nyúlik az orosz-ukrán háború, a nyugati konszenzus pajzsán is kezdenek megjelenni a repedések, és erősödnek a konfliktus végét sürgető hangok.
