Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
Útban a G20-as csúcsra, Antony Blinken külügyminiszter tett egy igen hosszú kitérőt Kijevbe, ahol találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, majd Zelenszkij elnökkel is.
Blinken újabb 1 milliárd dolláros segélyt jelentett be az Egyesült Államok részéről, amelyek a „Biden-kormány elkötelezettségét bizonyítják Ukrajna irányába”, némileg meglepő módon megfejelve az összeget 5,4 millió dollárral, amit viszont Washington az orosz oligarchák elkobzott vagyonából ajánl fel ukrán veteránoknak. Utóbbival kapcsolatban még nem teljesen világos, milyen jogi keretek között került sor, de – miután ez az első alkalom, hogy ilyesmire sor kerül – az amerikai kormányzat valamilyen megoldást mégis kitalálhatott az elkobzásra, még akkor is, ha az összeg igen csekélynek tűnik ahhoz képest, hogy a jelenlegi adománnyal az USA már 43 milliárd dollárnál tart az ukrajnai proxy háború pénzelésében.
Jövőt építeni washingtoni módra
„Az Egyesült Államok elkötelezte magát, hogy segítse Ukrajnát saját jövőjének megírásában” –
fogalmazott Blinken a Kulebával tartott közös sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az USA gondoskodni fog arról, hogy Ukrajna semmiben ne szenvedjen hiányt, ami Oroszország legyőzéséhez és gazdaságának újjáépítéséhez szükséges.
Blinken azt is bejelentette, hogy az USA új, 175 millió dolláros fegyvercsomagjának valóban részét képezik a szegényített urán tartalmú tüzérségi lőszerek, amelyeket az ukrán hadsereg az egyelőre teljesen megfeneklett ellenoffenzíva során használhat majd hatékonyan. A támadást, amely három hónapja tart, és egyelőre az orosz védelem első vonalát sem sikerült feltörnie, a külügyminiszter egyébként megnyugtatónak és előremutatónak nevezte.
Nincs többé orosz biznisz. Csak amerikai van
Blinken szokásos, közhelyektől és unalomig ismert takarópanelekből álló sajtótájékoztatójával párhuzamosan azonban zajlott egy annál sokkal érdekesebb beszélgetés is. Bukarestben egy konferencián ugyanis részt vett Geoffry Pyatt energiaügyekért felelős amerikai államtitkár is, aki egészen más oldalról közelítette meg a helyzetet, amikor Blinken látogatása szóba került.
Az államtitkár az ukrán jövő építésének víziójába – és úgy általában, az EU elkövetkezendő éveinek aspektusaiba – nem kevert bele fennkölt mondatokat demokráciáról, ukrán függetlenségről, elkötelezettségről. Helyette megfogalmazta a lényeget, és azt, miért érdeke egy elhúzódó háború az Egyesült Államoknak.
Mint mondta: még ha véget is ér a háború, a kereskedelem soha többé nem állhat vissza még a konfliktust megelőző szint környékére sem. „Nem engedhetjük meg, hogy visszatérjen a megszokott üzletmenet” – figyelmeztette hallgatóságát, kijelentve, hogy Európának együtt kell működnie az orosz energiaexport teljes kiiktatásában az Egyesült Államokkal.
„Az amerikai kormány feladata annak biztosítása, hogy Oroszország soha többé ne legyen Európa energiaszállítója” – mondta, s hogy teljesen tiszta legyen szavai értelme, hozzátette:
A háború az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gázexportőrévé tette, és ez még hosszú évekig így is kell, hogy maradjon.
Fotó:
Dmitro Kuleba ukrán és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kijevben
2023. szeptember 6-án.
MTI/AP/Pool/AFP/Brendan Smialowski
