Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. A tavalyi esztendőt elemezve arra kereste a választ, hogy milyen tényezők állnak az infláció mögött. A Makronóm Intézet is megvizsgálta az infláció  összetevőit, és arra a következtetésre jutott, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók nélkül felére csökkenne a pénzromlás.

„Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor a megértéssel kell kezdeni” – Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében arra kereste a választ, hogy miért van egész Európában pénzromlás manapság.
A Makronóm Intézet elemzése szerint a háború és a szankciók nélkül felére csökkenne az infláció. Az alapos vizsgálat alapján kijelenthető, hogy fele részben közvetlenül a háború és a szankciós politika felel a magas árakért, fele részben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a háborúval és a szankciókkal.

Nézzük pontosabban.
1.     A háborúhoz és a szankciókhoz kapcsolódó tételek a Makronóm Intézet becslése alapján 47,8 százalékban járulnak hozzá az inflációhoz, mint például

• az energiaárak elszabadulása,
• az árfolyam gyengülése,
• a szállítási költségek növekedése.

2.     Az országspecifikus tényezők részesedése 52,2 százalékra tehető, amelyek közül a legfontosabbak:

• profit húzta infláció,
• az árfolyam trend szerinti gyengülése és az uniós források körüli viták,
• a béremelések hatása,
• magas kereslet,
• súlyos aszályhelyzet az országban,
• adóemelések hatása,
• egyéb tényezők.

(A részletes elemzés a Makronóm Intézet oldalán ezen a linken olvasható.)

Mely tényezők okozzák az infláció emelkedését?

A tényezőkre bontás alapján kijelenthető: fele részben közvetlenül a háború és a szankciók felelősek a magas árakért, fele részben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a  háborúval és a szankciókkal.  

A decemberi inflációs adatokat elemezve megállapítható: a háború és a szankciók közvetlenül 47,8 százalékban járultak hozzá a pénzromláshoz. Az ábrán látható arányoknak megfelelően a Makronóm Intézet részletesen elemezte az egyes inflációra ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedik az energiaárak hatása. Az országspecifikus tényezők hatása az infláció 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függ össze. 

A decemberi inflációhoz tehát több tényező együttesen járult hozzá: az energiaárak  elszabadulása, az árfolyam gyengülése a szankciók és az uniós viták miatt, a globális szállítási költségek növekedése, a spekulatív árazás miatti profit húzta infláció, csak hogy a legfontosabbakat említsük. A tavalyi év eleji keresletélénkítés és az adóemelések összességében kevesebb mint 3 százalékpontot magyaráznak az inflációból.

Ellenben a háború és a szankciók nyomán kialakuló energiaár-emelkedés, az ellátási láncok szakadozása, valamint az ezek nyomán bekövetkező forintgyengülés a pénzromlás közel feléért volt felelős. A kormányzati intézkedések másik oldala is kiemelendő: 2022-ben a költségvetési kiadások összértékének 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések érdemben támasztották meg a családok helyzetét. Az év elejei minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hozzájárult az átlagkereset 17,5 százalékos növekedéséhez, aminek köszönhetően az OECD-országok közül Magyarországon maradt fenn legtovább a  reálbér-növekedés.  

(A cikkek a makronom.hu honlapon 2023. február 21-én és 23-án jelentek meg)

(Címlapfotó:MTI)