Az orosz–ukrán háború kitörése a politikai napirend központi témájává tette Európa felfegyverzését, mivel ráébresztette az EU-t arra, hogy fennáll egy kiterjedt európai szárazföldi háború lehetősége.
Kevés elemzés készül arról, miképp hat egy-egy háborús konfliktus a szomszédos országokra, már ha egyáltalán vizsgálja ezt valaki. A most megjelent tanulmány következtetései talán nem is annyira meglepők, de hasznos, ha valaki alátámasztja az elképzeléseinket.
Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.
Az amerikai arzenálban semmi sem képes megvédeni az Egyesült Államok katonai eszközeit a kínai rakéták tömeges zápora ellen egy tajvani háborúban – mondta Stephen Whiting tábornok, az USA Űrparancsnokságának vezetője a szenátus Fegyveres Szolgálati Bizottságának ülésén, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország lélegzetelállítóan gyorsan fejlődik. Különösen az „ellenűrfegyverekre” figyelmeztetett, amelyek elpusztíthatják az amerikai műholdakat.
2022 decemberében arról írtunk, hogy kevéssé pesszimisták a német cégek, mint az említett év őszén voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébben sikerült a korábban vártnál. Hogy mik voltak a kilátások 2023 tekintetében? Nos, idézzük fel.
2022-ben arról írtunk, hogy a történelem során először zajlik le egy gazdasági világháború pontosan a szemünk láttára. A konfliktusban érintett országok számát tekintve ez a legátfogóbb konfliktus eddig.
Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait.
Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra terítékre került az izraeli–palesztin konfliktus tartós rendezésének ügye. Ennek kapcsán Husszein egykori jordán király ötlete az izraeli–palesztin konfliktus megoldására ismét felszínre került. Ez az úgynevezett háromállami megoldás, amely Ciszjordániát hozzácsatolná Jordániához, létrehozva egy Palesztin–Jordán Föderációt, Gáza felett pedig Egyiptom gyakorolna ellenőrzést. Mennyire reális ma egy ilyen rendezési forgatókönyv?
2022-ben az infláció elszabadulása világjelenség volt. Csak kevés országnak sikerült megfékeznie az áremelkedések hirtelen növekedését. Magyarország is azon szerencsés államok közé tartozik, akinek viszonylag sikerült.
Tágabb regionális hatása is van a Pakisztán és Irán közötti helyzet fokozódásának, amit a múlt heti katonai akciók és az azt követő diplomáciai lépések váltottak ki. Pakisztán erőteljes válasza bonyolult helyzetet teremt, és nemcsak a bilaterális kapcsolatokra van hatással, hanem olyan befolyásos feleket is érint, mint Kína. Egyelőre azonban elcsendesülni látszanak az események.
2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörését követően a régióban Magyarországon nőtt a leglassabban az infláció. Ez nem meglepő, tekintettel arra, hogy kevés olyan ország van, amely ilyen intenzíven és elkötelezetten lépett fel a drágulás mérséklése érdekében. A magyar inflációs ráta sem történelmi, sem nemzetközi összehasonlításban nem számít magasnak; objektív mutatók szerint a magyar monetáris politika a jelenlegi kihívások közepette is hatékonyan működik.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. Sebestyén Géza írása a Makronómon. Az eredeti...
Kína 2023-ban 516 millió tonna nyersolajat importált. Ez egy év alatt 12,1 százalékos növekedés, Peking ugyanis nagy hangsúlyt fektetett kőolajimportja diverzifikálására. Erről tanúskodik három (orosz, kazah, mianmari) csővezeték felhasználása is. Ebbe a törekvésbe könnyen beilleszthető egy esetleges Tajvan elleni háború képe is.
Az év végéhez közeledve csokorba szedjük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez a június 17-i írásunk a hatodik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy a Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után Európa számos országa eltörölte a kötelező katonai szolgálatot. Az ukrajnai háború nyomán azonban több helyen fontolgatják annak visszaállítását.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 14-i írásunk a nyolcadik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Belgium hozzányúlt a befagyasztott orosz vagyonhoz, de ez trükkösen tette: magát az összeget nem bolygatta, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehetett is Ukrajnába.
Idézzük fel, hogy mi történt 2022 februárjában, még a háború kitörése előtt, amikor nyugati média rendszeresen kiemelte az orosz invázió veszélyét, amit nem csak a nyugati diplomaták és családtagjaik evakuálásával tapasztalhatunk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is.
Amíg az USA az elmúlt évtizedben önellátóvá vált energia tekintetében, addig Európának tagadhatatlan a függősége Oroszországtól. Elemzésünkben rávilágítunk még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy mit is jelent Európa számára egy esetleges leválás az orosz energiacsapokról.
Mivel Németország nem adott zöld utat az Eurofighter Typhoonok eladásához, Rijád a Dassault Aviationtól kért ajánlatot 54 Rafale vadászrepülőgép megrendelésére. Bár a francia gyártó be van táblázva, amennyiben megerősítik a szándékot, akkor biztosan nem fog elhajolni a megrendelés elől.
Az egyiptomi titkosszolgálatok többször figyelmeztették Izraelt, hogy a Hamász „valami nagyon fontos dologra” készül, de tárgyalópartnereik nem vették figyelembe ezt – tájékoztatott a Le Figaro francia lap. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala tagadta, hogy létezett volna ilyen kapcsolatfelvétel.
A példátlan palesztin offenzíva után még nem jött el a számonkérés ideje, amikor meg kell vizsgálni azt, hogy mit is csináltak az izraeli biztonsági szervek, tettek-e egyáltalán valamit, hogy megakadályozzák a brutális terrortámadást. A terrorelhárítás hibái terén a fő felelősség a jeruzsálemi kormányé.
Az olajárak a hét elején 4-5 százalékkal nőttek, de az energiapiac gyorsan megnyugodott. Ha a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik, például Irán felé, akkor a világ olajára, így a hazai benzinár jelentős további növekedése sem valószínű.
Karabah kiürült. Legalábbis az évszázadok óta ott élő örmények számára, akik tömegesen hagyják el a szülőföldjüket azt követően, hogy az azeri hadsereg egynapos háborúban végleg legyőzte a helyi szeparatistákat.
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
A háborúk a technológia, a harctéri taktika és a stratégia gyakorlati próbaterei. Az ukrajnai konfliktus sem más, sőt, mondhatjuk, hogy a modern hadviselés változásainak kirakata. Levonja-e a tapasztalatokat a NATO az ukrajnai háborúból?
Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
1941 és 1943 között annak ellenére nagy harcok zajlottak Észak-Afrikában, hogy a német hadvezetésnek eredetileg nem volt valódi nagyívű stratégiája a hadműveletek célját illetően. Ez a mellékhadszíntér Erwin Rommel, a sztárkatona sikerei nyomán vált fontossá Hitler számára. Kétrészes cikkünkben annak járunk utána, hogy mi volt a jelentősége az itteni hadműveleteknek a világháború egésze szempontjából.
A mesterséges intelligencia valóságos doppingként szolgálhat azoknak a bűnözőknek, akik különféle csalásokkal próbálnak meg pénzhez jutni. A világ bankszektora igyekszik megfékezni a kockázatot, ám jelenleg nem ők állnak nyerésre.
Amióta világ a világ, a nemzetek gazdasági szankciókat alkalmaznak a különböző céljaik elérésére. Ezeknek a korlátozó intézkedéseknek a hatásaitól azonban ártatlan civilek is szenvednek, és akár humanitárius katasztrófához is vezethetnek. Jó alkalom kínálkozik manapság, hogy főként az USA, de más nemzetek is felülvizsgálják a gazdasági retorziókkal kapcsolatos eddigi megközelítést, áttérve az „intelligens szankciók” alkalmazására.
Egyre nagyobb az eszkaláció veszélye az indiai–kínai határ mentén. Élesedő infrastruktúra-építési verseny bontakozik ki a vitatott határ menti területeken, ami növeli a két atomhatalom közötti eszkaláció veszélyét. Kína az indo-csendes-óceáni térségben már jól bevált „szalámitaktikájához” nyúl.
A levegőben repdeső drónok mellett már víz alatt közlekedő, úgynevezett tengeri drónokat is bevetnek a háborúban – leginkább Ukrajna részéről. Azonban Oroszország sem hagy minket meglepetések nélkül: delfinekkel riogatja az ukrán búvárokat.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
