Az ukrajnai háború érintett országai válságos időket élnek át, de egy szereplő javította a helyzetét, Észak-Korea, amely az orosz háborús gazdaság egyik kulcsszereplőjévé vált. Fegyvereket, lőszert, katonai támogatást és munkaerőt adott Moszkvának, cserébe pénzhez, nyersanyaghoz, technológiához és diplomáciai védelemhez jutott.
A Bloomberg értesülése szerint az orosz pénzügyminisztérium és a jegybank vezető körei figyelmeztették Vlagyimir Putyint, hogy az ukrajnai háború finanszírozása veszélyesen növeli a költségvetési hiányt.
Izrael és Irán kölcsönös rakétacsapásai rövid időre ismét megemelték a közel-keleti háború regionális kockázatát. A felek ugyan átmenetileg leállították a támadásokat, de a libanoni front és az energiaszállítási útvonalak miatt a válság gazdasági hatása továbbra is megmarad.
A hét ábrája
A hét ábrája
A hét ábrája
A közel-keleti háború új szintre emelte az energiapiaci kockázatot. A figyelem eddig főként a Hormuzi-szorosra irányult, most viszont a termelő- és LNG-létesítmények sérülékenysége került előtérbe. Ez Európa számára ismét ár- és versenyképességi sokkot vetít előre.
Egyes washingtoni stratégiai körök – különösen a neokon irányzathoz köthető elemzők – azzal számoltak, hogy az iráni állam meggyengítésének egyik lehetséges módja a belső etnikai törésvonalak kihasználása lehet. A gondolat középpontjában a kurdok mellett az iráni azeriek közössége állt, amely Irán egyik legnagyobb kisebbsége.
A hét ábrája
A Hormuzi-szoros veszélyessé válása és a perzsa-öbölbeli konfliktusok azonnali kihívás elé állítják a világ legnagyobb energiaimportőrét. Bár Kína a gigantikus stratégiai tartalékaival rövid távon tompíthatja a kőolajpiaci sokkokat, a gázpiaci krízis elhúzódása jelentősen felgyorsítja az ország technológiai függetlenedését.
Törökország „megtámadja” Iránt? A kérdés elsőre túlzásnak hangzik, mégis egyre több elemzés teszi fel, mert kétségtelenül a mostani iráni háború egyik mellékterméke a kialakuló határ menti hatalmi vákuum.
A Polymarket és a Kalshi felületén milliókat tettek fel olyan fogadásokra, amelyek Iránhoz kötődő eseményekről szóltak (például az amerikai csapás időzítéséről és Ali Hámenei sorsáról). Több beszámoló szerint egyes gyanús számlákról épp az esemény előtt fogadtak nagy összegekkel, és nyertek is.
Csak minden negyedik amerikai támogatja az Irán elleni katonai fellépést, illetve a többség szerint Donald Trump túl könnyen nyúl fegyveres megoldáshoz. A republikánusok ugyan még kitartanak az elnök mellett, az ő lelkesedésük is gyorsan apadhat, amennyiben nőnek az amerikai veszteségek és az üzemanyagárak.
A közel-keleti konfliktus első ránézésre ajándék Oroszországnak: az olaj és a gáz drágul, a költségvetési bevételek nőhetnek, az alternatív szállítók felértékelődnek. Viszont Moszkvában is egyre többen azt mérlegelik, hogy hol van az a pont, amikor a háborús kockázati prémium már globális sokká válik, amely Oroszországnak is kárt okoz.
A hét ábrája
Az uniós polgárok 68 százaléka már nem érzi biztonságban az országát, és a válaszadók fele az EU-tól várja a védelem megerősítését. Miközben Nyugat-Európában rekordszintű a fenyegetettségérzet és a védelmi kiadások növelésének támogatása, Magyarország kilóg a sorból: itthon alacsonyabb az aggodalom, ugyanakkor élesen megosztott a közvélemény.
Az energiarendszer-szintű ellenálló képesség ma már nem csupán mérnöki vagy technikai kérdés, hanem az állami szuverenitást meghatározó elsődleges biztonságpolitikai szempont, amelynek fontosságát az ukrajnai háború emelte globális szintre.
A téli támadások és az energiahálózat elleni csapások sem törték meg az ellenállást, de a többség már arra készül, hogy a háború még évekig eltarthat. Egy friss felmérés szerint a kompromisszum iránti hajlandóság nem nőtt – az ukrán társadalom inkább hosszú távra rendezkedik be.
A háború lassan belép az ötödik évébe, a világ pedig a II. világháború óta nem látott emberáldozatok árán próbálja kikényszeríteni a békét – elemzés a fagyos patthelyzetről és a készülő „nagy alkuról”.
A hazai GDP 0,4 százalékkal emelkedett a múlt év egészében, a negyedik negyedévben pedig éves alapon 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A gazdasági növekedést főként az 5 százalékkal élénkülő belső fogyasztás támogatta, amely 2 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez.
A Council on Foreign Relations friss kockázatelemzése alapján egyszerre nő a nagyhatalmi háborúk, a közel-keleti eszkaláció és az Egyesült Államokat közvetlenül érintő válságok esélye. Gáza, Ukrajna és Tajvan a globális feszültségek frontvonalába került, miközben Washington már nemcsak külföldön, hanem a saját területén is súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe.
A hét ábrája
A hét ábrája
A hét ábrája
A fegyvergyártók csillaga magasabban áll, mint valaha: a SIPRI új jelentése szerint a világ száz legnagyobb hadiipari vállalata rekordbevételt könyvelt el. A háború mindenkinek rossz – kivéve azokat, akik ellátják.
A szudáni háborús övezetekből kitermelt arany rejtett útvonalakon – csempészek, milíciák és közvetítők között – mozog, mielőtt elérné az Egyesült Arab Emírségeket, ahol pénzzé és befolyássá alakítják. Ez a kereskedelem, amely az államok összeomlásában gyökerezik és fegyveres csoportok támogatják, ma a Perzsa-öblöt Afrika legsebezhetőbb pontjaihoz köti.
A háború történelmileg az állam kizárólagos monopóliuma volt. Max Weber klasszikus megfogalmazása szerint a modern állam „az erőszak legitim alkalmazásának monopóliumát” birtokolja. A 21. században azonban ez a kiváltságos jog fokozatosan megbomlik: a fegyverkezés és a hadviselés egyre inkább a magánszektor logikája szerint szerveződik.
Egy lehetséges békemegállapodás központi eleme lenne a Kijevnek nyújtott nyugati biztonsági garanciák kérdése. Berlin szerint tevékenyen részt vesz majd azok biztosításában, de katonákat nem küldene Ukrajnába – egyszerűen azért, mert nincs annyi embere.
A háborúban mindenki vesztes. Izrael hivatalos becslése szerint az Irán elleni hadműveletnek köszönhetően a zsidó állam gazdasági, társadalmi és stratégiai infrastruktúráját érintő károk összege akár 20 milliárd dollár fölé is emelkedhet. Összehasonlításképp: az ország éves GDP-je kb. 513 milliárd dollár.
