A háborúban mindenki vesztes. Izrael hivatalos becslése szerint az Irán elleni hadműveletnek köszönhetően a zsidó állam gazdasági, társadalmi és stratégiai infrastruktúráját érintő károk összege akár 20 milliárd dollár fölé is emelkedhet. Összehasonlításképp: az ország éves GDP-je kb. 513 milliárd dollár.
A nyugati mainstream médiumok az iráni rezsimet gyakran hanyatlónak, korruptnak, csődbe jutottnak és a polgárai által megvetettnek írják le, amely az összeomlás szélén áll. De mi következhet, ha bukik a rendszer.
Az ukrán drónok sikerei kapcsán az Asia Times több cikket is szentelt annak, hogy ezek az eszközök miként alakítják át a jövő háborúit, és miképp lehet ellenük védekezni. Felvetik azt is, hogy Kína esetleg az ukrajnai fronton próbálná ki a lézerfegyverét.
A mesterséges intelligenciával vezérelt drónok új korszakot nyitnak az orosz–ukrán háborúban, ahol már nemcsak a tűzerő, hanem az algoritmus is dönt.
Az Epirus védelmi technológiai startup egy csúcstechnológiás, költséghatékony drónirtó eszközt fejlesztett ki, amely felkeltette az amerikai hadsereg érdeklődését. Most a vállalatnak be kell tartania az ígéretét.
Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
Május 7-ére virradó éjszaka India és Pakisztán között olyannyira fellángoltak a Kasmír körüli évtizedes feszültségek, hogy úgy tűnik, a világ felkészülhet egy újabb háborúra. A két ország közötti konfliktus eszkalációja nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdasági stabilitását fenyegeti.
A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális orosz agresszió célpontja. Bár a régió stratégiai jelentősége vitathatatlan, és a NATO védelmi tervezésének egyik kulcsfontosságú eleme, alaposabb elemzés után több nyomós érv is szól az ellen, hogy Moszkva valóban inváziót fontolgatna ezen a területen.
Az egykori görög történetíróról elnevezett csapda az elmúlt évtizedben a külpolitikai elemzések egyik fő elemévé vált, amelyre rendszeresen hivatkoznak az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó rivalizálás keretében. Pedig Thuküdidész elsősorban nem erről szólt.
Narendra Modi indiai miniszterelnök vitába keveredett a regionális tamilnádui kormánnyal, mivel a tamilok úgy érzik, Újdelhi megpróbálja ráerőltetni a hindi nyelvet a déli állam iskoláira – ezt a vádat a szövetségi kormány tagadja.
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket és a harmadik, illetve második legolvasottabb írásunkat már bemutattuk, már csak a krémek krémje maradt. 2024 legtöbbet olvasott cikke a Makronómon az ukrán hadsereg létszámhiányával foglalkozott.
A közvélemény nyomására Törökország leállította az Izraellel folytatott eddigi gyümölcsöző kereskedését, ám a vállalatok természetesen igyekeznek megtalálni a kiskapukat, hogy az üzlet továbbra is folytatódjon. Ebben meglehetősen kreatívak, így Ankara szigorítani kényszerült, például megköveteli a török és palesztin vállalatoktól, hogy a kereskedelmi minisztériumtól kérjenek engedélyt az exportra.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen ma reggel megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy bár a gazdaság újraindítása – részben a háborús helyzet és az óvatossági motívumok miatt – idén lassabban halad a vártnál, a cél mégis az, hogy 2024-re stabil növekedést érjünk el. A GDP és a fogyasztás növekedése ugyan elmaradt a várakozásoktól, ám Magyarország még mindig az EU élmezőnyében marad. A lakosság magas megtakarítási hajlandósága pedig továbbra is kihívást jelent a belső kereslet, így a gazdaság élénkítésében.
Oroszország 2022-ben szállta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO lehetséges támadási útvonalát. Számos szakértő villámháborúra számított. Most ott tartunk, hogy néhány nap alatt alapjaiban változott meg az ukrajnai háború képe, amikor ukrán csapatok átlépték a határt, és több mint tíz kilométerre behatoltak a kurszki tartományba.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a globális GDP 3,9 százalékkal csökkenne, ha Észak-Korea megtámadná déli szomszédját. Japán és Tajvan gazdasága teljesen megroggyanna, de Kína és az Egyesült Államok is mélyütést kapna.
Amennyiben valóban kitörne egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, Washington hetek alatt kifogyna a lőszerből. A hadihajók elleni rakéták például csak néhány napra elegendők. Aztán vége is lenne a háborúnak.
A technológia gyors fejlődése nemcsak gyorsabbá és precízebbé teszi a fegyveres konfliktusokat, hanem átláthatatlanabbá is, növelve ezzel az eszkaláció és a megelőző csapások kockázatát. Az intelligens és költséghatékony, akár önálló döntéshozatalra képes gépek jelentős mértékben átalakítják az ukrán–orosz háborút is – Santo Martinnak, a Makronóm Inzézet vezető elemzőjének írása eredetileg a Mandiner hetilap 29-ik számában jelent meg.
A Reuters átfogó oknyomozó riportja feltárta, hogy az Egyesült Államok és a NATO évtizedes stratégiai, finanszírozási és termelési hibái vezettek a háború szempontjából kulcsfontosságú 155 milliméteres tüzérségi lövedékek drámai hiányához Ukrajnában.
Sem a Nyugat, sem az ellenségei nincsenek felkészülve a harcra – állítja Edward Luttwak, aki három évtizede megalkotta a „posztheroikus hadviselés” fogalmát. Azt a jelenséget kívánta megragadni, miszerint a társadalom az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja a háborús áldozatokkal való szembesülést.
Az úgynevezett Thuküdidész csapdája szerint Kína felemelkedése és Amerika globális dominanciája elkerülhetetlenül konfliktusba fog torkollni. A témából bestsellerkönyvet író Graham Allison politológusprofesszor szerint azonban a legújabb „trendvonalak” megváltoztathatják a jelenlegi pályát, és akár egy konstruktívabb kapcsolat felé is terelhetik azt.
Minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt a mai tárgyaláson Jens Stoltenberg megerősítette, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, lojális és elkötelezett tagjai vagyunk a katonai szövetségnek.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.
Új szénhidrogén-nagyhatalom születne, éppen csak egy 7 éve húzódó, az Iszlám Állam által támogatott dzsihadista felkelés akadályozza ebben Mozambikot, amelynek a partján 2011-ben 2,8 ezer milliárd köbméter földgáztartalékot fedeztek fel. A lázadáson még mindig nem sikerül úrrá lenni, így Ruanda további 2000 katonát küld az országba.
A jemeni bukott állam történelme amennyire vérrel és háborúkkal átitatott, legalább annyi tanulsággal szolgál. A geopolitikai helyzete miatt ugyanakkor a stabilitás kulcsfontosságú az országban az ellátási láncok biztonsága szempontjából. A régió problémáinak megoldása azonban elsősorban belső erőforrások és politikai akarat függvénye, mivel a helyi hatalmi rivalizálás szerepe jelentős. Mit tanít nekünk hat évtizednyi háború?
Az orosz–ukrán háború kitörése a politikai napirend központi témájává tette Európa felfegyverzését, mivel ráébresztette az EU-t arra, hogy fennáll egy kiterjedt európai szárazföldi háború lehetősége.
Kevés elemzés készül arról, miképp hat egy-egy háborús konfliktus a szomszédos országokra, már ha egyáltalán vizsgálja ezt valaki. A most megjelent tanulmány következtetései talán nem is annyira meglepők, de hasznos, ha valaki alátámasztja az elképzeléseinket.
