A kedvező brazil időjárás és az amerikai védővámok eltörlése miatt jelentős árcsökkenés indult a világpiacon, így az arabica kávé jegyzése a korábbi csúcsokról visszaesett. Csakhogy a klímaváltozás okozta termőterület-csökkenés miatt ez várhatóan nem tart sokáig.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
A KSH friss adatai szerint a novemberi fogyasztói árindex 3,8 százalékos éves növekedést mutat, miközben havi szinten mindössze 0,1 százalékos emelkedés látható. Az alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett, és több területen is stabilizálódás tapasztalható.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami mérsékelt drágulási ütemet jelez. Szeptemberhez viszonyítva az összesített árindex nem változott, így a havi dinamika stagnált, azaz az inflációs nyomás enyhült.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szeptemberben a fogyasztói árak havi alapon nem változtak. Az infláció mértéke az előző év azonos időszakához viszonyítva – júliushoz és augusztushoz hasonlóan – átlagosan 4,3 százalékot ért el.
Idén júniusban az infláció éves szinten 4,6 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig 6,2 százalékkal nőtt, főként a szezonális termékek drágulása miatt. A kormány árréscsökkentéssel reagált: márciusban és májusban 60 termékkör árát mérsékelte – néhol akár 26 százalékkal.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
A friss inflációs adatok alapján az előző év azonos időszakához képest az infláció éves alapon 4,4, míg az előző hónaphoz képest 0,2 százalékot ért el. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt.
Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
Áprilisban az infláció az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékra mérséklődött, az élelmiszer-infláció pedig 5,4 százalékra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent.
Amerika új vámintézkedései nem elsősorban a zöldátmenetet fékezik, hanem ennél jóval mélyebb geopolitikai és iparstratégiai fordulatra utalnak.
A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
A dollárleértékelés és a dollárdominancia nem feltétlenül zárja ki egymást. De az, hogy Donald Trump dolgozik a zöldhasú gyengítésén, szinte biztosan a dollár uralmának a végét jelenti – állítja Jeffrey Frankel.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
Sokan sokféle módon adnak hírt az orosz gazdaság helyzetéről. Vannak, aki a figyelemre méltó bővülést említik, mások a gondokra, a munkaerőhiányra, az inflációra vagy a gazdaság túlfűtöttséget emelik ki. Nézzük meg, mit mondanak maguk az oroszok a saját gazdaságukról.
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
