Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
A friss adatok szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan csupán 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez az eredmény azért örvendetes, mert az elemzői konszenzus előzetesen 1,9 százalékos éves drágulást vetített előre.
A tengerentúli infláció megugrása és az elhúzódó energiaköltségek nyomás alá helyezik a piacokat. Az amerikai gazdaság feszültségei és a jegybanki mozgástér beszűkülése közvetlen kockázatot jelent az európai, ezen belül a magyar növekedési kilátásokra.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint márciusban is folytatódott a hazai fizetések lendületes és dinamikus emelkedése. Az adatokból jól látszik, hogy a mérsékelt infláció és a kibővített adókedvezmények komoly lökést adtak a lakosság vásárlóerejének.
A bankkártyás vagy mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, a digitalizáltabb pénzügyi rendszer abba az irányba mutat, hogy egy készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutott, hogy a helyzet ennél is összetettebb.
Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.
A svájci infláció váratlan emelkedése mögött a közel-keleti feszültségek miatt megugró energiaárak állnak. A stabilitásáról ismert ország példája rávilágít, hogy a globális sokkok elől még a legellenállóbb gazdaságok sem bújhatnak el.
A digitális polccímke első látásra ártatlan bolti modernizációnak tűnik: kevesebb papír, kevesebb hiba, gyorsabb átárazás. Inflációs környezetben azonban a technológia könnyen megrengetheti a bizalmat, mert a vásárló fejében megfordulhat, hogy az élelmiszerárakat már algoritmusok mozgatják.
A globális energiaárak az idén 24 százalékkal emelkednek, elérve a 2022-es válság szintjét. A Világbank szerint a Hormuzi-szoros körüli konfliktus egy olyan kiterjedt nyersanyagpiaci sokkot indít el, amely alapjaiban írja át a világgazdaság és az európai ipar kilátásait.
A mai fiatalok elszegényedéséről szóló vitákban a jogos elégedetlenséget valódi adatokkal lehet cáfolni, azonban a nominális bérszint nem minden: a tényleges és a várt életpálya közötti eltérés erősebb érv, mint egy-egy diagram.
A friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt.
A vártnál kedvezőbb, mindössze 1,8 százalékos lett a márciusi infláció. Bár a közel-keleti konfliktus komoly fenyegetést jelent, a magyar gazdaság egyelőre jól hárította a külső ársokkot, ami a fegyelmezett gazdaságpolitika eredménye.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az év elején dinamikusan, 26,3 százalékkal emelkedtek a hazai fizetések.
A K alakú gazdaság fogalma az a jelenség, amikor egy válság után a társadalom felső rétegei gyorsan gazdagodnak, miközben az alsóbbak helyzete tovább romlik. Bár a tőzsdei profitok koncentrációja ezt sugallja, a friss tranzakciós adatok alapján a helyzet ennél bonyolultabb.
Sikeres volt a kormány infláció leszorításáért folytatott küzdelme, jelentősen lassult a pénzromlás üteme a KSH friss adatai szerint.
A kedvező brazil időjárás és az amerikai védővámok eltörlése miatt jelentős árcsökkenés indult a világpiacon, így az arabica kávé jegyzése a korábbi csúcsokról visszaesett. Csakhogy a klímaváltozás okozta termőterület-csökkenés miatt ez várhatóan nem tart sokáig.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
A KSH friss adatai szerint a novemberi fogyasztói árindex 3,8 százalékos éves növekedést mutat, miközben havi szinten mindössze 0,1 százalékos emelkedés látható. Az alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett, és több területen is stabilizálódás tapasztalható.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami mérsékelt drágulási ütemet jelez. Szeptemberhez viszonyítva az összesített árindex nem változott, így a havi dinamika stagnált, azaz az inflációs nyomás enyhült.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szeptemberben a fogyasztói árak havi alapon nem változtak. Az infláció mértéke az előző év azonos időszakához viszonyítva – júliushoz és augusztushoz hasonlóan – átlagosan 4,3 százalékot ért el.
Idén júniusban az infláció éves szinten 4,6 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig 6,2 százalékkal nőtt, főként a szezonális termékek drágulása miatt. A kormány árréscsökkentéssel reagált: márciusban és májusban 60 termékkör árát mérsékelte – néhol akár 26 százalékkal.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
A friss inflációs adatok alapján az előző év azonos időszakához képest az infláció éves alapon 4,4, míg az előző hónaphoz képest 0,2 százalékot ért el. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt.
Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
