Áprilisban lassult ugyan az infláció üteme az Egyesült Államokban, de a nyomás nem enyhült, így a Fednek még muszáj várnia a kamatvágással. Ez rossz hír a feltörekvő piacok számára is.
Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
Az infláció sikeres visszaszorításának köszönhetően éves alapon csökkent a háztartási energia ára. Emellett tavaly szeptember óta ismét növekedtek a reálbérek, miközben az élelmiszerek nem drágultak annyira.
Az infláció idén márciusban az elemzői várakozásoknak megfelelően tovább lassult a KSH friss adatai szerint. Szerencsére az év hátralévő részében sem várhatók jelentősebb árváltozások. Bizonytalanságot az üzemanyagárak alakulása jelent, amelyet elsősorban nemzetközi tényezők befolyásolnak, ám az élelmiszerárak kordában tartását segíti az Árfigyelő is; éves átlagban pedig 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem.
Az infláció sikeres visszaszorítását követően az idén az elsődleges cél a gazdasági növekedés újraindítása, majd a teljesítmény magasabb szintre emelése.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság a tavalyi kismértékű visszaesés után idén visszatérhet a növekedési pályájára. A gazdaság teljesítménye az idei évben közel 3 százalékkal emelkedhet, amelyet jövőre 4 százalékot meghaladó bővülés követhet.
Éves alapon februárban is csökkenés volt tapasztalható az ipari termelői árak tekintetében. Ehhez hozzájárult az energiaárak normalizálódása, valamint a kereslet külföldi és belföldi alakulása. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A fejlett országok válságkezelésében elkerülhetetlenek voltak a jegybanki pénznyomtatásból finanszírozott kiadások és az emelkedő adósságszintek, de ezek kockázatokat hordoznak magukban. Bár a támogató monetáris és fiskális politika szükségessége nem vitatható, tapasztalható, hogy az ily módon gazdaságba juttatott ingyenpénznek inflációs hatása van.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
A kormányzati beavatkozások akár 25 százalékkal is mérsékelhették azokat a jóléti veszteségeket, amelyeket a járvány és a háború kiváltotta inflációs és energiaársokk okozott Európa-szerte – állapítja meg az Európai Központi Bank.
Az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a kínai közösségi hálózatot az Egyesült Államokban, ha nem szakítja meg a kapcsolatot anyavállalatával, a ByteDance-szel. A közelgő szenátusi szavazás kimenetele egyelőre ugyancsak bizonytalan.
A magasabb hitelkamatok nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte rontották a fogyasztói bizalmat, mivel növelték az otthonszerzés költségét – világított rá az Economx gazdasági portálnak nyilatkozva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője. Hiába csökkentek a reál lakásárak, a változó kamatozású jelzáloghitelek megdrágulása ezt ellensúlyozta, így pedig romlott a háztartások helyzete – mutatott rá a szakértő.
Az energiaárak emelkedésének üteme szerte Európában lenyűgöző sebességgel nő. Egyetlen ország van ahol az inflációs ráta nem két számjegyű, Skandináviában, Belgiumban, Luxemburgban és a Balti államokban pedig az ötven százalékot meghaladó energiaár-növekedést tapasztalhatunk. Ráadásul, miközben az egész kontinensen megugrottak a tüzelőanyag-költségek, Magyarországon valós értéken mérve egyre kevesebbért is tankolhatunk a benzinkutaknál.
Sokan elsősorban csak a belföldi árak változásával szembesülnek. Magyarországon a pénzromlás mértéke valóban emelkedett, de ha a globális kontextusba helyezzük, sokkal magasabb inflációs adatokkal is találkozhatunk. Az utóbbi három hónap során a világ központi bankjai egymást túllicitálva hoztak szigorításokat monetáris politikájukban, hogy kezeljék az inflációs nyomást.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
A történelem mindig tanít. Cikkünk újabb részében arról írt a szerző, hogy mit tanulhatunk a világháborúk tapasztalataiból.
A világhálón keringő hírek között eszméletlen különbségeket tapasztalunk, ha összevetjük az amerikai és a nyugat-európai fizetéseket. Miért van az, hogy még a brithez viszonyítva is kétszer-háromszor annyi, de ha a legjobban kereső rétegeket vizsgáljuk, például az informatikusokat, akkor pedig hatszoros ez a különbség? Ennek van magyarázata, de azért ne dőljünk be a különböző mesés történeteknek.
Az Egyesült Államok gazdasága a világ többi részéhez képest kiemelkedően teljesít, ami részben segített elkerülni egy súlyosabb globális gazdasági lelassulást, de negatív hatást gyakorol a feltörekvő piacokra és a globális kereskedelemre. Az USA gazdasági ereje és növekedése egyensúlyozó szerepet játszik a világgazdaságban, de kockázatokat is jelent, ha a világ túlzottan függ az amerikai gazdaságtól, miközben a többi vezető gazdaság gyengélkedik.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A világ egyre inkább eladósodik, és ez alól az Egyesült Államok sem kivétel: a következő évtizedekben az amerikai tartozások példátlan növekedése várható. A válság kezelését jelentősen hátráltatja a politikai polarizáció, miközben a növekvő kamatterhek rontják az amerikai gazdasági kilátásokat. Nő a bizonytalanság az USA fizetőképességével kapcsolatban, és már látszanak a jelei egy szélesebb körű dedollarizációs folyamatnak is. Amennyiben Washington nem tudja megfelelően kezelni ezeket a válságokat, az eladósodás alááshatja az amerikai globális dominancia alapjait.
A vártnál lassúbb gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság 2024-ben a novemberi előrejelzéseihez képest. Az eurózóna gazdasága stagnált 2023 utolsó negyedévében, és az Európai Központi Bank gyors kamatemelései miatt az idén sem kap egyhamar új erőre. Viszont az energiaárak csökkenése következtében az infláció terén javultak a kilátások. Magyarország gazdasága a jelentés szerint pozitívabb jövő elé néz: a GDP-növekedést és az infláció mértékét tekintve hazánknak uniós szinten is az egyik legjobb mutatókat jósolják.
Idézzük fel 2022-ben írt cikkünket, ahol arról számoltunk be, hogy egy nemzet gazdasági sikeressége szorosan összefügg a tudás értékelésével. Az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értünk el e területen.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
2022-ben az infláció elszabadulása világjelenség volt. Csak kevés országnak sikerült megfékeznie az áremelkedések hirtelen növekedését. Magyarország is azon szerencsés államok közé tartozik, akinek viszonylag sikerült.
Havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak. Főként azért, mert az energiaárak mérséklődése fokozatosan begyűrűzik a több ágazatba, így a múlt év utolsó hónapjában már a feldolgozóipari termelői árak is érdemi, 3,2 százalékos csökkenést mutattak éves alapon.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Habár a tervezettnél mérsékeltebb kamatcsökkentést jelentett be a nemzeti bank, aggodalomra nincs ok, mert már a 75 bázispontos mérséklés is segíthet a jegybanki hitelezés beindításában. A vártnál kisebb mértékű beavatkozás oka az árfolyam gyengülése, ugyanakkor az infláció kedvezően alakult.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
