2025. június 23., hétfő
Argentína libertariánus kísérlete – 18 hónap utánLead: Az argentin gazdaság 18 hónap alatt történelmi fordulatot hajtott végre: a közel 300 százalékos infláció 43,5 százalékra csökkent, a peso stabilizálódott, a recesszió növekedésbe fordult. Milei sokkterápiája azonban csak az első menet: a társadalmi tűrőképesség, a tőkebeáramlás és a geopolitikai egyensúlyozás dönti el, hogy képes lesz-e véget vetni a permanens krízisek korának. |
|||
Lead: Az argentin gazdaság 18 hónap alatt történelmi fordulatot hajtott végre: a közel 300 százalékos infláció 43,5 százalékra csökkent, a peso stabilizálódott, a recesszió növekedésbe fordult. Milei sokkterápiája azonban csak az első menet: a társadalmi tűrőképesség, a tőkebeáramlás és a geopolitikai egyensúlyozás dönti el, hogy képes lesz-e véget vetni a permanens krízisek korának.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Kínában az elektromos autók ára már annyira lecsökkent, hogy a kormány is riadót fújt. A gyártók egymást alulmúlva versenyeznek a vevőkért, az árháborún azonban mind a gyártók, mind a gazdaság csak veszíteni fog.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a hitelintézet befektetési szolgáltatások vezetőjével folytatták a digitális befektetések témáját. A fókusz ezúttal a tudatos befektetési döntések meghozatalán, a személyes preferenciák szerepén és a változó gazdasági környezet kihívásain volt.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
Akár 5 milliárd eurós, EU által pörgetett zöldberuházással válhat Egyiptom a klímasemlegesség egyik mediterrán pillérévé.
Bár a technológia egyre önállóbb, az emberi pilóták szerepe még évtizedekig meghatározó marad.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a világ kőolajfogyasztása 2029-ben tetőzik. A világ legnagyobb kőolajimportőre, Kína esetében ez már 2027-ben bekövetkezik, köszönhetően az elektromos átállás ütemének és hatékonyságának. Úgy tűnik, a következő évtizedben a kőolaj szerepe fűtőanyagként csökken. Jó úton haladunk a zöldátállás felé?
Magyarország hat helyet előrelépve a 48. lett a svájci IMD intézet legfrissebb nemzetközi versenyképességi ranglistáján. A cél, hogy hazánk adócsökkentésre, beruházásösztönzésre és munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikája tovább erősödjön, többek közt a kis- és középvállalkozások támogatása révén.
A nyugati mainstream médiumok az iráni rezsimet gyakran hanyatlónak, korruptnak, csődbe jutottnak és a polgárai által megvetettnek írják le, amely az összeomlás szélén áll. De mi következhet, ha bukik a rendszer.
Madrid felrúgja Trump játékszabályait. Spanyolország nyíltan elutasítja az amerikai elnök követelését, hogy a NATO-tagok a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék – a szövetség vezetői máris attól rettegnek, hogy az elnök sértetten faképnél hagyja a közelgő hágai csúcstalálkozót, ahogy azt a G7-en is tette. A NATO most leginkább az amerikai elnök hangulatával hadakozik.
A Törökországban tartott orosz–ukrán tárgyalásnak és a Trump–Putyin-egyeztetésnek az egyetlen pozitívuma az volt, hogy megtörtént. A béke iránti elkötelezettség hangoztatásakor lassan mindenki blöfföl: élén Oroszországgal, Ukrajnával és a Macron elnök vezette „hajlandók koalíciójával”. Trump a háttérben keveri a lapokat, és már nem mosolyog.
Révész Béla Ákos
Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
A tehetős amerikaiak Európába menekülnek a politikai-gazdasági bizonytalanság elől. A legnépszerűbb célországok között Portugália, Svájc és Málta szerepel, ahol biztonságot és magas életminőséget kínálnak. Mindeközben az USA épp saját aranyvízumprogramot készít elő. Hogyan profitálhat ebből Magyarország?
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Donaldt Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Ketyeg az óra az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború 90 napos fegyverszünetében. A kérdés nemcsak az, hogy mi fog történni augusztus közepén, ha lejár az idő, hanem az is, hogy a vámháború mekkora kárt fog okozni a gazdaságnak és a kereskedelmi bizalomnak.
Trump elnök kereskedelempolitikai káoszában szinte lehetetlen eligazodni. Az Európai Unió egyre bizonytalanabb a transzatlanti szövetség jövőjében, aminek az eredménye várhatóan egy keleti nyitás lesz. Washington azonban bevallottan egy Kína-ellenes tömböt próbál összekovácsolni. Elfajulhatnak-e a dolgok odáig, hogy a geopolitikai viharban Európának választania kell Kína és az Egyesült Államok között?
A folyamatosan növekvő geopolitikai repedésvonalak mentén Európa egyre görcsösebben próbálja megtalálni azt a közös nyelvet az afrikai országokkal, amelyet a kínaiak üzleti alapon, az Egyesült Államok többnyire fegyverrel, a globális dél országai pedig közös érdekek mentén már évtizedek óta használnak. Mit tud nyújtani az EU az egykori gyarmatoknak, hogy azok stratégiai partnert lássanak benne? Nem sokat.
A fellángoló kereskedelmi háború egyre fontosabbá teszi a gazdasági diverzifikációt Kína számára. Ezt és a globális délen betöltött vezető szerepét erősíti a brazil elnök által kitűzött stratégia, amelynek köszönhetően Kína könnyebben fokozhatja jelenlétét Dél-Amerikában. Peking gazdasági hatalma ráadásul egyre inkább kiterjed a Karib-térségre is.
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
Egy friss tanulmány szerint szinte leállt az innováció a légi közlekedésben, ami alapjaiban veszélyezteti a szektor zöldátmenetét.
A görög kormányfő letette a garast az atomenergia mellett. Bár beruházási döntés még nincs, egyre reálisabb opció a kis moduláris reaktorok (SMR) helyi telepítése – bár már atommeghajtású hajókat is terveznek.
Akár 5 milliárd eurós, EU által pörgetett zöldberuházással válhat Egyiptom a klímasemlegesség egyik mediterrán pillérévé.
Egy friss tanulmány szerint szinte leállt az innováció a légi közlekedésben, ami alapjaiban veszélyezteti a szektor zöldátmenetét.
A görög kormányfő letette a garast az atomenergia mellett. Bár beruházási döntés még nincs, egyre reálisabb opció a kis moduláris reaktorok (SMR) helyi telepítése – bár már atommeghajtású hajókat is terveznek.
Akár 5 milliárd eurós, EU által pörgetett zöldberuházással válhat Egyiptom a klímasemlegesség egyik mediterrán pillérévé.
