A Bloomberg szerint Kína világelső elektromosjármű-ipara, amely az Egyesült Államokkal és Európával szembeni növekvő kereskedelmi feszültségek középpontjában áll, nagy lendületet kaphat a kormány legújabb, a bővülés felgyorsítására irányuló erőfeszítései révén. 

Ez az egyik tanulsága a Peking által nyilvánosságra hozott, a helyi vállalkozásokat és háztartásokat a tisztább technológiák bevezetésére serkentő terveknek. Széles körben arra számítanak, hogy ez lesz az idei év egyik fő ösztönző programja, bár még mindig vannak kérdőjelek – többek között az, hogy a kormány mennyit és mire fog költeni. 

Négy hónappal az után, hogy Hszi Csin-ping elnök javaslatot tett a háztartások és a vállalkozások régi gépeinek korszerűsítési támogatására, a részletek még mindig nem derültek ki. Egy sajtótájékoztatón több minisztérium tisztviselői bejelentették az eddigi legteljesebb változatot, és továbbiakat ígértek. A kereskedelem felgyorsíthatja a GDP-bővülést, amely az előrejelzések szerint némileg elmarad az ország 5 százalék körüli céljától. A helyi önkormányzatok számos gyakorlati kérdésért felelősek. Kína gazdagnak számító, Csiangszu tartományában található Szucsou városa már el is kezdte a programot – április 20-tól 100 millió jüan értékű támogatást jelentett be autókra (vásárlónként legfeljebb 6000 jüan) és 20 milliót háztartási gépekre (gépenként legfeljebb 1500 jüan). 

Kína átfogó ösztönző programjának célja az ország ipari és háztartási eszközállományának korszerűsítése – a régebbi, több energiát fogyasztó vagy szennyezést kibocsátó gépek kivonása a forgalomból, ezzel együtt a fogyasztói kiadások és az üzleti beruházások fellendítése. 

Ez a nehézipari ágazatoktól kezdve a petrolkémiai és acéliparon át a lakóházak új felvonókkal való felszereléséig és a fogyasztóknak nyújtott ösztönzőkig terjed, vagyis hogy például a régi mosógépeiket selejtezzék le, és új, kevesebb vizet fogyasztó eszközöket vásároljanak helyettük. 

Kína legfőbb gazdasági tervezési hivatala szerint a kulcsfontosságú iparágakban a berendezések korszerűsítésére fordított beruházás tavaly 4,9 ezer milliárd jüan volt, a cél pedig, hogy ehhez az összeghez képest elérjék a 25 százalékos növekedést 2027-ig. 

Mennyibe kerül Kína legújabb gazdaságélénkítő terve? 

Peking nem pontosította, hogy mennyi pénzt hajlandó erre a programra biztosítani, bár egyes tisztviselők ismertettek néhány finanszírozási eszközt. A háztartási oldalon úgy tűnik, hogy a központi kormányzat fiskális támogatásának középpontjában az autókereskedelem áll majd. Támogatásokat kínálnak azoknak a fogyasztóknak, akik új elektromos vagy más energiatakarékos gépkocsit vásárolnak. Az önkormányzatok részt vesznek majd a költségek egy részében. 

A fentebb felsorolt készülékek fejlesztése esetében az önkormányzatok – legalábbis azok, amelyeknek nincsenek finanszírozási nehézségei – várhatóan az összes terhet magukra vállalják. Az ipar számára a támogatások, az új berendezésekbe történő kormányzati beruházások, az energiatakarékosabb termékeket gyártóknak nyújtott adókedvezmények és a cégek korszerűsítését segítő kedvezményes hitelek kombinációja jelent majd megoldást. 

A gépekre vonatkozó új környezetvédelmi előírások „arra fogják kényszeríteni a vállalatokat, hogy megszabaduljanak néhány régi berendezéstől” – mondja Ting Suang, a Standard Chartered Plc. kínai és észak-ázsiai vezető közgazdásza, aki ezt nevezi a terv „legkarakteresebb jellemzőjének”. 

Hogyan járul hozzá a program Kína növekedésének felgyorsításához? 

Ting szerint a kiadások nagy részét a meglévő költségvetési javaslatok tartalmazzák, és a hatásuk valószínűleg beépül a hivatalos növekedési célba. „Nem hiszem, hogy ez további költségvetési ösztönzéshez vezetne, bár több csatornát biztosít a kormány számára a már félretett pénzek teljes elköltéséhez.” 

Ami az általa kiváltott extra fogyasztói és üzleti kiadásokat illeti, ezt nehéz meghatározni a finanszírozási részletek nélkül – mondja Duncan Wrigley, a Pantheon Economics munkatársa, aki egyelőre a kínai GDP 0,7 százalékpontja körüli összeggel számol. 

A Citigroup Inc. közgazdászai azt írták, hogy a terv szerinti cserék idén mintegy 0,5 százalékkal növelhetik a kiskereskedelmi forgalmat, míg a berendezések korszerűsítése 2027-ig 0,4 százalékponttal emelheti Kína legszélesebb beruházási mutatóját. A múlt hónapban a Goldman Sachs közgazdászai a GDP 0,6 százalékpontos dinamizmusát becsülték 2024-re, amelynek több mint kétharmada a háztartások főként autókra költött többletkiadásaiból származik. Ez az adat még azelőtt született, hogy a kormány nyilvánosságra hozta volna a részleteket. 

Wrigley szerint nem az azonnali GDP-növelés az egyetlen cél, a jelenlegi programot pedig a globális pénzügyi válságot követően Kínában bevezetett vészhelyzeti ösztönző intézkedésekkel állítja szembe. „A program 2027-ig határoz meg célokat, ami a belföldi kereslet középtávú növekedési támogatását jelenti, hogy ellensúlyozza a lassan alkalmazkodó ingatlanpiac okozta húzóerőt”. 

A gazdaság egyensúlyának helyreállítása 

Hszi Csin-ping a fejlett iparágakra való összpontosítást szorgalmazta, és Kína EV-sikere ennek a kormány által irányított erőfeszítésnek a szimbóluma. Az USA és Európa azonban azzal vádolja Pekinget, hogy olcsó árukkal árasztja el a globális piacokat, és nem tesz eleget a helyi kereslet ösztönzése érdekében. A kínai vásárlóknak nyújtott segítség révén a csereszabatos terv némileg hozzájárulhat ennek a kritikának az elhallgattatásához. 

Az autógyártóknak, amelyeknek az idén valószínűleg ellenintézkedésekkel kell szembenézniük az Európai Unióban, védelmet nyújt az export esetleges lassulása ellen. Tágabb értelemben a támogatásnak a háztartások és az ipar közötti elosztási módja – amely még nem teljesen világos – fogja megmutatni, hogy a program segíthet-e ellensúlyozni a gazdasági növekedésnek a beruházásokra való túlzott támaszkodását a fogyasztással szemben. 

A másik vád Pekinggel szemben, amelyet legutóbbi látogatása során Olaf Scholz német kancellár is megemlített, hogy a nemzetközi cégeket hátrányos megkülönböztetés éri a kínai piacokon. Az április 11-i tájékoztatón azonban a kereskedelmi minisztérium egyik tisztviselője válaszul hangsúlyozta, hogy a külföldi és a hazai vállalatok egyenlő bánásmódban részesülnek a kereskedelmi terv keretében. 

Hova kerülnek az idejétmúlt eszközök? 

Azzal, hogy a terv szigorúbb szabványokat ír elő az olyan termékek újrahasznosíthatóságára vonatkozóan, mint a lítium energiatároló rendszerek, segíteni fogja a kínai vállalkozások terjeszkedését a tengerentúli piacokon, különösen „a magas környezetvédelmi normákkal rendelkező régiókban” – mondja Ting. 

A program magában foglalja az újrahasznosítási hálózatokba való beruházásokat, amelyek keretében idén 2000 állomást és logisztikai rendszereket hoznak létre Kína-szerte. 

Peking szerint tavaly az országban 336 millió autó és több mint 3 milliárd hűtőszekrény, mosógép és légkondicionáló volt forgalomban, még ezek kis részének az újrahasznosítása is kihívást jelentene. 

„Kína többször is elmaradt a saját autó- és készülék-újrahasznosítási céljaitól – mondja Wrigley. – Sok állítólagosan újrahasznosított kocsi visszakerül az utakra, annak ellenére, hogy biztonsági kockázatot jelentenek és erősen környezetszennyezőek.” 

Borítókép: shuttersrock