A gazdaságstratégia ötödik pillére szerint munka- és tudásalapú társadalom nélkül nincs fenntartható magyar jövő.

A 2010 előtti időszakban, főként a 2002 és 2010 közt tartó balliberális kormányzás nem a dolgozó magyar családok időszaka volt: 53 százalékos adóéket kaptak a balliberális kormányoktól a dolgozó magyarok.

Ebben állt be változás a 2010-es konzervatív váltással és azóta az Orbán-kormányok ötödével csökkentették a munkát terhelő adókat: jelenleg a legmagasabb ismert adóék 43,2 százalék, ami két gyermek esetén 35 százalékra, három gyermek vonatkozásában pedig mindössze 24 százalékra csökken, sőt azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek, teljes adómentességet élveznek a munkát terhelő adók alól.

A számok magukért beszélnek: 2010 előtt a régió legprogresszívebb adórendszerét tudhatta magáénak Magyarország, ami finoman szólva sem ösztönözte a munkavállalást. Ebben is változás történt 2010-ben, amikor a második Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyijövedelmadó rendszert, aminek bevezetése után sokkal inkább érezték magukat ösztönözve a munkavállalók. Ennek eredménye számokban is markánsan látszik: 2010-hez viszonyítva ma 870 ezer emberrel többen dolgoznak  ma is Magyarországon, amiben kulcsszerepet játszott a munkaerőpiaci szabályozás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást bővítő beruházási támogatások, valamint az elsődleges munkaerőpiacra átmenetet képező közfoglalkoztatás is. Ebben a tekintetben Magyarország ma megelőzi mind a V4-ek országait, mind az EU-átlagot.

Megtörtént  szak- és felnőttképzés átalakítása, a Szakképzés 4.0 stratégia bevezetése is, hogy a még munkanélküliek és a dolgozó magyar emberek is készen állhassanak a 21. század kihívásaira.

A szakképzés vonatkozásában pozitív fejlemény, hogy 30 százalékos béremelést hajtottak végre a szakközépiskolai tanárok, oktatók esetében, valamint a vállalati szakemberek, mint oktatók előtt kinyíltak az iskola kapui. A legmodernebb német tananyagot adják át a diákoknak, a legmodernebb e-oktatási forma keretei között, a gyakorlati részt pedig a szakképzési centrumok vállalati partnerei duálisan biztosítják.Ráadáádsul úgy alakíÍtották át a középiskolai rendszert, hogy onnan adott esetben egyenes út vezethessen az érettségiig vagy a felsőoktatásig, de ami a legfontosabb, hogy ma Magyarországon minden magyar állampolgárnak lehetősége van díjmentesen két szakmát elsajátítani az iskolarendszeren belül.

A Tanítsunk Magyarországért program keretében általános iskolásoknak egyetemista mentorok vannak segítségükre azzal a céllal, hogy megtalálják a számukra legideálisabb képzési formát. A program azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy a most általános iskolás korú gyerekek mindegyike legalább szakmát tudjon a birtokában 2030-ig. A szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben közös pont, hogy mérhetővé váltak: a képzési adatokat összekötötték a NAV adatbázisával, aminek segítségével anonim módon képesek megmondani, hogy a kiválasztott képzésben résztvevők bére mennyit nőtt, hamarosan pedig a pályakövetési rendszer az oktatás középfokú szintjén is segíti a magyar fiatalokat a döntéshozatalban.

Fontos változás még, hogy a felnőttképzést nyújtó társaságok adminisztrációs terhei 70 százalékkal csökkentek, ami lényegében azt jelenti, hogy egy adott cégnek jóval könnyebb felnőttképző hellyé válnia, mint korábban, valamint a teljesítményüket is egyszerűbb mérni.

Borítókép: MTI Fotó: Komka Péter

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.