A chiphiány globális probléma, amelyről néhány elemző a hiány kezdeti napjaiban azt jósolta, hogy hamarosan véget ér. Most több szakértő szerint a probléma még jövőre, sőt azon túl is fennállhat, mások szerint a világgazdaság visszaesése miatt már most enyhülni kezdett a félvezetőhiány. 

Chipek mindenhol

Chipekkel szinte mindenhol találkozhatunk: a telefonunkban vagy speciális hardverekben, a fitneszkövetőktől kezdve az intelligens hűtőszekrényeken át az intelligens hangszórókig.

Itt jegyeznénk meg, hogy nemcsak a csúcskészülékekhez kellenek chipek, hanem már egy hajszárítóban, vasalóban, kenyérpirítóban vagy villanykapcsolóban is sűrűn előfordul, nem is beszélve az autókról, ahol már az ajtók nyitását és az egyszerű világítást is chipek vezérlik, közel sem csak a hajtást vagy a vészfékezést és más „okos” funkciókat – egyáltalán nem véletlen, hogy a járműiparban okozza a legégetőbb problémát a chiphiány.

Az út következő szakasza az elektronikai gyártókhoz való szállítás, gyakran a tengerentúlra. 

Mi okozta a chiphiányt?

A jelenlegi chiphiány fő kiváltója, hogy az iparági kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ugyan a chiphiány 2021 januárja óta került be a köztudatba, valójában már 2018-ban kezdett körvonalazódni. A globális chiphiány feltárásához 2018-ig kell visszamennünk, amikor a kereskedelmi háborúk bizonytalanságot ébresztettek az ellátási láncokban, ami 2019-ben és 2020-ban tovább fokozódott.

Rövid kitekintő: kereskedelmi háborúk és a Covid-járvány

A Trump-kormányzat 2018-as intézkedései miatt kereskedelmi háború alakult ki az USA és Kína között. „A kereskedelmi háború közvetlenül célba vette Peking azon törekvéseit, hogy vezető szerepet töltsön be a fejlett gyártási technológiák, például a félvezetők és az elektromos járművek területén” – írta Josh Zumbrun a Wall Street Journalben, 2021 májusában.

Az amerikai kereskedelmi vámok első köre 2018-ban sújtotta a kínai importot, és olyan nyersanyagokra összpontosított, mint például a szilícium (a mikrochipek első számú alapanyaga). Aztán jött a pandémia. Ez a problémák teljesen új dimenzióját jelentette a chippiac számára.

A világjárvány hatalmas szerepet játszott a globális félvezetőhiányban. Több elemző, köztük Glenn O’Donnell, a Forrester kutatási igazgatóhelyettese szerint ez nagyrészt az olyan számítástechnikai szolgáltatók, mint a Microsoft Azure és az Amazon Web Services miatt alakult ki. Ezen cégek felhőalapú szolgáltatásai iránt ugyanis igencsak megugrott a kereslet, a szolgáltatók pedig bevásároltak a chipekből, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni.

A keresletnövekedés miatt a félvezetőkre épülő iparágaknak egy rendkívül bizonytalan és változékony gazdasági környezetben kellett küzdeniük a kereslet kielégítéséért. Ezt nehezítette, hogy a chipgyártás a 2020-as év felében szünetelt a Covid–19-korlátozások miatt. Ez akkora hiányt okozott, hogy mire a termelés újraindult, a félvezetőgyártó vállalatok jócskán lemaradtak, miközben próbáltak alkalmazkodni a különböző ágazatokból érkező súlyos keresleti nyomáshoz. 

2021-ben még nagyobb chiphiány alakult ki

A chiphiány 2021 folyamán tovább súlyosbodott, amelyben a koronavírus, valamint a Kína és az USA közötti folyamatos kereskedelmi háború mellett más tényezők is szerepet játszottak. A káoszt tetézte a tajvani aszály, az ország fél évszázad óta legsúlyosabb szárazsága, ami még inkább zavart okozott a chipgyártásban – ugyanis a szilíciumszelet (amire a tranzisztorok kerülnek, és amiből így chip lesz) gyártása nagy mennyiségű vizet igényel.

Emellett a pandémia kezdetén az autóipari vállalatok világszerte a kereslet visszaesésére számítottak, ezért úgy döntöttek, hogy kevesebb félvezetőt rendelnek, hogy csökkentsék a leállási időszakokban a készletköltségeket. Eközben a fogyasztók a leállások közepette a használt elektronikai eszközeiket újra cserélték, például a számítógépeiket, a telefonjaikat, a tévéjüket. A Sony is kiadta vadonatúj konzolját, a PlayStation 5-öst, amit milliók vásároltak meg. Tehát miközben az autóiparban csökkent a kereslet, minden más ágazatban nőtt.

Krízishelyzethez vezetett, amikor az autógyártók azzal szembesültek, hogy a chiphiány és a fogyasztói kereslet megváltozása miatt nem tudják folytatni a normál gyártást. Ennek következtében rengeteg megrendelést törölniük kellett, miközben a chipgyártók a fogyasztói termékekre összpontosítottak, mivel erre volt nagyobb a kereslet. Miután a chipgyártók átállították a működésüket, hogy az autók helyett inkább fogyasztási cikkekhez gyártsanak chipeket, még nagyobb hiány alakult ki az autóipari chipekből, és az év folyamán rengeteg autógyártó kénytelen volt szüneteltetni egyes gyártási folyamatait.

A jéghegy csúcsa a Renesas Naka üzemében márciusban kitört tűz volt. Ez egy olyan épületet érintett, ahol a vállalat autóipari szilíciumszeleteinek kétharmadát gyártották, ami így újabb problémákat okozott az autó-előállítóknak. Ekkoriban történtek itthon is a nagy autóipari gyárleállások.

A globális félvezető-értékesítés várhatóan emelkedni fog. 2021-ben 20 százalékkal nőtt az értékesítés, és a Semiconductor Industry Association szerint 2022-ben további 9 százalékkal, 574 milliárd dollárra emelkedik. A 300 mm-es szilíciumszeletek piaca 2027 végére várhatóan eléri a 10,570 milliárd dollárt, és a következő öt évben 5,1 százalékos összetett éves növekedési rátával bővül. Egyelőre azonban egy helyben toporog a piac.

A számítógépes chipek hiánya a kereslet növekedésével újabb befektetéseket ösztönöz az iparágba. Több chipgyártó, például az Intel vagy a TSMC, már bejelentette, hogy több milliárd dolláros chipgyárak építését tervezi, a Deloitte pedig arra számít, hogy a kockázatitőke-befektetők világszerte 6 milliárd dollárt fektetnek a félvezetőkbe 2022-ben.

Ugyanakkor már nyáron megjelentek azok a hangok, miszerint a komoly problémák jelentősen enyhülnek azáltal, hogy a világgazdaság közel sem teljesít úgy a következő hónapokban, mint azt 2022 tavaszán előre jelezték. Ennek megfelelően enyhülhet a chiphiány.

Egyes vállalatoknál már idén is tapasztalhatjuk a chiphiány enyhülését, míg egyes ágazatoknak 2024-ig várniuk kell ahhoz, hogy érezzék az enyhülést.

Az USA fontos szerepet játszik a globális chiphiány súlyosbításában

Az iparág nagymértékben függ az Egyesült Államoktól, mivel meghatározó a részesedése a piacon. Az ország vezetésében bekövetkezett változásokkal az USA 2018-tól kereskedelmi korlátozásokat kezdett bevezetni Kínával szemben, és ha a korlátozások folytatódnak, az ország várhatóan 16 százalékos visszaesést szenved el a piaci részesedésében. Ezért a Kínával szembeni növekvő feszültség várhatóan csökkenteni fogja az amerikai félvezetőpiac dominanciáját, és a hangsúly várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térségre helyeződik át az elkövetkező években. 

Továbbá gyakorlatilag minden ipari termékre és anyagra vámokat alkalmaznak. Ezek hatással vannak az alkatrészek importjára és exportjára, ami közvetlenül befolyásolja a chipek gyártási költségeit.

A Chipek és a tudomány nevű törvénnyel száll szembe az USA a kínai ipar térnyerésével

A jogszabály mintegy 52 milliárd dollár kormányzati támogatást nyújt az amerikai félvezetőgyártás számára, valamint 24 milliárd dollár értékűre becsült beruházási adókedvezményt biztosít a chipgyártó üzemek számára – írta korábban a Makronóm.

Emellett öt év alatt több mint 170 milliárd dollárt engedélyezne az amerikai tudományos kutatás fellendítésére, hogy jobban tudjanak versenyezni Kínával.

Kína felemelkedése

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok megpróbálja irányítása alá venni a világ chipellátását, a Global Times szerint a kínai chipipar stabilan fejlődik, legyen szó akár a technológiákról, akár a piacokról. Szerintük Kína körülbelül három-öt éven belül áttörést fog elérni a kulcsfontosságú technológiákban.

Technológiai oldalon a kínai vállalatok is gyorsan haladnak előre. Az ország chip-óriása, a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC) bejelentette, hogy áttörést ért el az első generációs FinFET-technológiában, és 2019 negyedik negyedévében tömeggyártásba kezdett.

Kína sürgető igénye a chipipari függetlenség iránt sokat erősödött az elmúlt években. Ez az ipari, a kutatási és az egyetemi oldal megerősödését eredményezte az iparban. A technológiák terén Kína is ugrásszerűen halad előre, bár még számos technológiai akadályt kell áttörnie, viszont 3-5 év stabil fejlődés után képes lehet arra, hogy ezeket a szűk keresztmetszeteket feloldja.

Az ázsiai országok már egymással versenyeznek a legjobb chipgyártási mérnökökért. Tajvan agyelszívással gyanúsítja Kínát, a kínai kereskedelmi minisztérium pedig felfüggesztette a Tajvanba irányuló homokexportot.

Évtizedes növekedés köszönthet be a chipek piacán

A globális félvezetőipar az előrejelzések szerint 2030-ra trillió dolláros iparággá válik.

Az olyan megatrendek közepette, mint a távmunka, a mesterséges intelligencia növekedése és az elektromos járművek iránti ugrásszerű kereslet, a gyártóknak és tervezőknek a kanyarban kell előzniük a kínálkozó lehetőségek learatásához. A McKinsey előrejelzései szerint a növekedés mintegy 70 százalékát mindössze három iparág fogja generálni: az autóipar, a számítástechnika és adattárolás, valamint a vezeték nélküli hálózatok.

A legerősebben növekvő szegmens valószínűleg az autóipar lesz, ahol a kereslet megháromszorozódhat olyan innovációknak köszönhetően, mint az autonóm vezetés és az e-mobilitás. A félvezetők iránti keresletnek 2021-ben mindössze 8 százalékát tette ki az autóipar, az évtized végére azonban a 13-15 százalékát képviselheti. Ez alapján a szegmens az elkövetkező években az iparági bővülés akár 20 százalékáért is felelős lehet.

A számítási és adattárolási piac 4-6 százalékos növekedését a szerverek iránti kereslet táplálhatja az AI és a felhőalapú technológiák terjedésével – derül ki az elemzésből. A vezeték nélküli szegmensben eközben az okostelefonok adhatják a bővülés nagy részét.

A félvezetőipar kilátásai a sok, rövid távú bizonytalanság ellenére mindenképpen fényesnek tűnnek, a kereslet-kínálat eltérései miatti esetleges rövid távú ingadozások, valamint a változó globális gazdasági és geopolitikai kilátások ellenére. Mivel a növekedés hosszabb távon folytatódik, az iparág vezetőinek a feladata az lesz, hogy stratégiai szemlélettel a K+F-re, a gyártásra és a beszerzésre összpontosítsanak, illetve feltárják a lehetőségeket rejtő területeket. 

Ez a cikk eredetileg a makronom.mandiner oldalán jelent meg.