Negyedik hónapja jól alakulnak az inflációs adatok

Szerző: Makronóm | 2024. május. 10. | Hazai, Infláció

Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Áprilisban az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, éves alapon az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül.

Havi alapon az árak ezúttal 0,7 százalékkal emelkedtek. Ebben legnagyobb szerepe az üzemanyagáraknak volt: itt 3,5 százalékos drágulás következett be egy hónap alatt, amelyben legnagyobb részben a világpiaci kőolajárak megugrása játszott szerepet a közel-keleti konfliktus nyomán, míg kisebb részben az elmúlt hetek árcsökkentései és a szomszédos országok árai alapján a kereskedők magasabb profitmarzsa.

Az élelmiszerárak már alig nőttek

Az élelmiszerek ára ezzel szemben csak kismértékben, 0,3 százalékkal emelkedett, itt az idényáras élelmiszereket kell kiemelni, illetve a csokoládét és a kakaót, amelyeknél a kedvezőtlen időjárás miatt a globális kakaóárak elszabadulása játszott szerepet, miközben más alapvető termékek, mint a cukor, a tojás vagy a tejtermékek olcsóbbak lettek egy hónap alatt.

Az élelmiszerárak éves is alapon is csupán 1 százalékkal nőttek, vagyis érdemben visszafogták az inflációt.

Magas szintű, de már lassul a szolgáltatások drágulása

A szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,3 százalékkal növekedett, ugyanakkor az éves áremelkedési ütemük ezzel együtt is tovább lassult, 9,5 százalékra. Vagyis az üzemanyagárak mellett még mindig a szolgáltatások húzzák felfelé az árakat. Itt ugyanakkor több esetben nem költségalapú árazást hajtanak végre a vállalatok, hanem a megelőző évi inflációt veszik alapul. Ez pedig így mérsékli az infláció lassulásának ütemét.

A belföldi üdülés csak 2,5 százalékkal drágult

Áprilisban elsősorban az üdülési szolgáltatások drágultak havi alapon, jellemzően a turisztikai szezon beindulásával ekkor áraznák át a szolgáltatók. Ugyanakkor ezzel együtt is a belföldi üdülés árai a KSH adatai alapján éves alapon csak 2,5 százalékkal nőttek. Ez kedvező előjel a belföldi turizmus várható alakulását illetően, ha figyelembe vesszük, hogy a külföldi üdülés ennél érdemben nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal drágult egy év alatt.

Jól mutatja továbbá az infláció visszaszorulását, hogy az alapvető árfolyamatokat leíró, a feldolgozatlan élelmiszeráraktól, az üzemanyagárak és a szeszes italok, dohánytermékek árváltozásától megtisztított

maginflációs mutató is tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra.

Kiemelendő emellett, hogy a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. A szolgáltatások drágulási üteme is ha lassan, de fokozatosan mérséklődik, és ez így egyre kevéssé húzza majd felfelé a teljes fogyasztói kosár árváltozását.

Milyen ártrendek várhatók a következő hónapokban?

Az elkövetkező hónapok inflációs folyamatai kapcsán kedvező, hogy a kormányzati kérésre válaszul az üzemanyag-kereskedők csökkentették az áraikat, aminek a hatása a májusi inflációs adatokban lesz látható, illetve hogy a kőolaj világpiaci ára az izraeli–iráni konfliktus enyhülése nyomán a 90 dollár feletti szintekről a legutóbb március közepén tapasztalt 85 dollár alá mérséklődött.

Ezzel együtt a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az áremelkedési ütem, ami mögött elsősorban a bázishatások játszanak szerepet. A tavaly több hónapban is tapasztalt havi alapú árcsökkenések kiesnek a bázisból, ami így az éves ráta emelkedését eredményezi, ahogy azt a nemzetközi trendek is mutatják. Ugyanakkor ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 5 százalék alatt alakulhat az infláció.