A világhírű nyelvész, filozófus egy interjúban úgy fogalmazott: Európa hanyatlása borítékolható, ha az USA által irányított rendszer része marad.

Egy friss interjúban Noam Chomsky filozófus, világhírű nyelvész a jelenlegi világrend válságára és annak Európára gyakorolt veszélyes hatására hívta fel a figyelmet.

„Európának nagy döntést kell meghoznia: az USA által uralt rendszeren belül marad, és valószínűleg hanyatlással és dezindusztrializációval néz szembe, vagy elfogadja a keleti gazdasági partnerséget, amely garantálhatja a számára nélkülözhetetlen ásványkincseket, egyben kaput jelent a kínai piac felé” – fogalmazott.

Chomsky az USA által irányított EU-s törekvések kapcsán fogalmazta meg gondolatait. Az európai ipar- és külpolitika először a Kínától való teljes függetlenedést célozta meg, majd – miután Brüsszel realizálta, hogy a kínai kereskedelem nélkül Európa gazdasága villámgyorsan fog összeomlani – az óvatosabb „kockázatmentesítés” kifejezést kezdte használni, amely szerint lázasan kutatja az alternatív lehetőségeket, de közben folytatja a kereskedelmet Pekinggel, gyakorlatilag egy lassú és óvatos leválási tervet követve.

Arra a kérdésre, hogy valóban egy új világrend születésének vagyunk-e tanúi, amelyet az ukrajnai háború indított el, Chomsky úgy válaszolt: két lehetőség van. Vagy győzedelmeskedik egy többpólusú, ENSZ-alapokon álló rendszer, vagy az Egyesült Államok fog dominálni, amelynek egypólusú, saját szabályaira épülő rendszerének egyetlen törvényszerűsége van, az, hogy Washington egyedül magát érzi feljogosítva arra, hogy megszegje ezeket a szabályokat. „Az előbbit a világ döntő többsége üdvözölné, az utóbbit szinte kizárólag a globális nyugat, az angolszász-övezet, Japán és Európa tartaná megoldásnak” – fogalmazott a filozófus, rámutatva, hogy az ukrajnai háborúval Oroszország óriási lehetőséget adott az USA-nak arra, hogy saját világrendnézetét alátámasztva még inkább „zsebre rakja” az Európai Uniót.

Lisszabontól Vlagyivosztokig

Chomsky utalt arra, hogy a Gorbacsov által vizionált „Lisszabontól Vlagyivosztokig” terv, amelyet egyébként a 2010-es évekig az európai politikusok (különösen Merkel kancellár) is élénken helyeseltek, megmenthette volna az EU-t a jelenlegi katasztrofális helyzettől.

Az ötlet szerint Oroszország és Európa egyetlen hatalmas tömböt alkotott volna gazdaságilag, amelyben az európai technika és tőke ötvöződött volna a végtelen mennyiségű orosz nyersanyaggal,

erős katalizátorként szolgálva egy új, megerősödött, az USA egyenrangú partnereként és megkerülhetetlen gazdasági tényezőként funkcionáló Európai Unió kialakulásához.

A terv megbukott – mondta Chomsky –, az Egyesült Államok pedig, ragaszkodva a NATO-n alapuló erőpolitikához, a háború kitörése után új – egyelőre gazdasági természetű – frontot nyitott Kína ellen, a konfliktusba pedig mindenáron igyekszik belekényszeríteni az Európai Uniót is. A filozófus – túlzott optimizmussal – azt reméli, hogy a jövőben még mindig lesz esély az amerikai tervek helyett Gorbacsov álmát valamilyen formában megvalósítani.

Megszegett ígéretek

Chomsky szerint a mostani háború előzményei nem 2008-ra, a botrányos bukaresti NATO-csúcsra, hanem a két Németország egyesülése idejére vezethetők vissza, amikor Bush elnök világosan és dokumentálva tett ígéretet Moszkvának, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább keleti irányba. Az akkor tető alá hozott megállapodást azonban Washington pontosan addig tartotta tiszteletben, ameddig az azt ratifikáló elnök hivatalban volt. Bush utódja, Clinton elindította a NATO keleti irányú bővítését, figyelmen kívül hagyva minden olyan figyelmeztetést, amely a „meggondolatlan és provokatív” lépés lehető legsúlyosabb következményeire mutatott rá.

„Utódai még tovább mentek, fokozatosan erősítve a háború kirobbanásának esélyét. Ezeknek az eseményeknek soha nem lett volna szabad megtörténniük” – mondta végezetül Chomsky.

Fotó: MTI/EPA/Uli Deck