A Kína irányából érkező fenyegetés nem csak az Egyesült Államokat, de értelemszerűen az ázsiai országokat is érinti. India és az USA között már több mint húsz éve folyamatosan mélyülő kooperáció figyelhető meg, a héten pedig nagy valószínűséggel újabb jelentős előremozdulásnak lehetünk a szemtanúi. Narenda Modi, India elnökének Washingtonba tett látogatása a hét második felében politikai és gazdasági téren egyaránt pozitív következményekkel járhat a két fél viszonyára.
Ezen a héten csütörtökön az indiai miniszterelnök, Narendra Modi meglátogatja a Fehér Házban az Amerikai Egyesült Államok elnökét, Joe Bident. A közös vacsorán felül – ugyanezen a napon – Modi elnök egy beszéddel is készül a Kongresszusi közös ülésen. A kulcsfontosságú szövetséges hatalom látogatása azonban nem csupán szimbolikus esemény.
Az egyre növekvő kínai befolyás az ázsiai régióban óvatosságra és ellensúlyozásra inti az Egyesült Államokat, a Kína elleni amerikai stratégia része az Indiával való együttműködés mélyítése.
Az Economic Times egyik rovatvezetője, Seema Sirohi Ayesha Rascoe sztárújságíróval és politikai szakértővel beszélgetett, aki korábban az NPR rádió és a Reuters fehér házi tudósítója volt. A két szakértő újfent kihangsúlyozta a találkozó fontosságát.
A beszélgetésből kiderült, hogy az Egyesült Államok már évek óta riválisként aposztrofálja Kínát. Indiának ezért kiemelt szerepe van Washington csendes-óceáni térséget érintő külpolitikájában, mely az USA vezető szerepének fenntartására irányul. Tekintettel arra, hogy India és Kína között már 60 éve érdekellentétek húzódnak az összesen 3488 kilométeres – a világ leghosszabb – határvonaluk miatt is, a két nagyhatalom számára nem nehéz megtalálni a Kínával kapcsolatos külpolitika közös hangját.
Ezen felül más területeken egyaránt nagyfokú együttműködés látható India és az Egyesült Államok között. India fejlődése számára kulcsfontosságú az Egyesült Államok, míg az USA számára az indiai humán tőke bír nagy jelentőséggel. Egyáltalán nem mellékes, – véli Sirohi – hogy az USA-ban több mint 200 ezer indiai diák tanul, akik különösen fontosak mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben. Modi elnök nagy valószínűséggel tovább szeretné mélyíteni a kapcsolatokat a technológia területén, amivel – Kínát részlegesen megkerülve – országát az amerikai ellátási láncok szorosabb részévé tenné.
Mikre számíthatunk?
Sirohi szerint két megállapodás megkötésére van lehetőség a héten. Az első az egyik legnagyobb amerikai vállalatot érinti, mely egy indiai félvezetői ökoszisztéma létrehozásába fektetne be. A másik nagy üzlet, melyet valószínűleg bejelentenek, hogy a U.S. General Electric Indiában közösen gyártaná az amerikai hadsereg katonai sugárhajtóműveit. Új-Delhi már évek óta elkötelezett ezen lépések mellett, de egyelőre amerikai oldalról nem volt rá egyértelmű hajlandóság. Az egyre növekvő ’Kína fenyegetés’ azonban katalizálja a két fél együttműködését.
Az Egyesült Államok és India pozitív viszonyának első lépcsőfokait még George W. Bush elnök tette meg 11 nappal a 9/11 terroresemény után, mikor eltörölte az 1998 óta még fennálló szankciókat. Ezeket 3 évvel korábban vetette ki elődje, Bill Clinton nukleáris fegyverek tesztelése miatt. Bush elnök álláspontja az volt, hogy a világ legrégebbi és legnépesebb demokráciájának együtt kell működnie. Annak ellenére, hogy Modi elnök lépéseket tett az indiai demokrácia leépítésének irányába, valószínűsíthetően a sikeres együttműködésre ez nem fog gátat jelenteni.
A legfőbb cél jelenleg, hogy minél több és minél mélyebb szövetségesi kapcsolatot tudjon magáénak az Egyesült Államok a Kínával való rivalizálás korában, és ebben kulcsfontosságú szereppel rendelkezik India.
Kapcsolódó:
