Az Amazon Just Walk Out boltokban a kamerák által látottakat nem a mesterséges intelligencia dolgozza fel, hanem több száz indiai.
Nem egy óriási humanitárius segélyszállítmány, nem a Temu európai hadjárata, sem a párizsi olimpia: a világ legnagyobb logisztikai művelete az indiai parlamenti választás lebonyolítása. Az esemény április 19-től június 1-jéig tart. 960 millió szavazásra jogosult van a világ legnépesebb országában, ez is jelzi a szervezési feladat nagyságát.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi nagy dobásra készül: Napóleon útját követve a Code Civil, azaz az első francia polgári törvénykönyv mintájára a föderális Indiában egységes civil jogszabálygyűjteményt vezetne be. Ahogy a császár idején a Code Civil alapozta meg Franciaország modernkori jogrendszerét és nagyhatalommá válását, azt képzeli el Modi is Indiában.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
A kínaiak is árgus szemekkel vizsgálják a nagy szomszéd India lehetséges gazdasági felemelkedését. A lakosságszámban már megelőzték őket, a kínaiak viszont úgy vélik, hogy az indiaiaknak nehéz lesz érdemi áttörést elérniük a gyártásfejlesztésben, ha csak az iparvédelmi politikák támogatására hagyatkoznak.
India gazdasága jelentős növekedést tudhatott magáénak az elmúlt években, a népessége pedig tavaly meghaladta Kínáét. Azonban az indiai gazdaság további útja korántsem ígérkezik olyannak, mint amilyen a kínai volt, ugyanis sokkal több kihívás övezi.
Veszélybe kerülhet a 2023 óta porondon lévő, Indiát a görög pireuszi kikötővel összekötő IMEC (India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó) megvalósítása. Érzékenyen érinti Indiát a gázai konfliktus kiújulása, mert igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni az Öböl-menti országokkal, Iránnal, Izraellel és Palesztinával is. India egyensúlyozását mutatja, hogy támogatja a kétállami megoldást, humanitárius segélyt küld Gázába, de szolidaritását fejezi ki Izraellel.
Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.
2022 februárjában íródott cikkünk arról szól, hogy becslések szerint az évtized végére India hazai bruttó terméke eléri a 8 billió dollárt és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. C. Raja Mohan indiai közgazdász úgy gondolja: „Ahhoz viszont, hogy ez megtörténjen, az országnak alkalmazkodnia kellene a jelenlegi geopolitikai és gazdasági viszonyokhoz, egy okos és patrióta gazdaságpolitikát követve”
A világ legnépesebb országa nagy horderejű események megrendezésével, és a Nyugathoz, valamint a globális déli csoportosulásokhoz való közeledéssel igyekszik erősíteni pozícióját. India csillaga gazdasági, katonai és diplomáciai értelemben felfelé ível. Újdelhi külpolitikájában a függetlenséget, a multipolaritást hangsúlyozza, miközben globális helyzete kihasználja a szorosabb amerikai kapcsolatok előnyeit. 2023 valóban India éve volt? – interaktív ábrákon mutatjuk!
Az indiai külügyminiszter szerint a Nyugat hálás lehet Indiának, amiért energiapolitikájával hozzájárult ahhoz, hogy ne ugorjanak meg az olajárak. India az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokkal több olajat vásárol Oroszországtól, de Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy ezt gazdasági érdekek diktálják.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
Kína az elmúlt 40 évben megközelítette a nyugati vállalatok technológiai fejlettségét olyan világszínvonalú vállalatokat kifejlesztve, mint a Huawei vagy a CATL. Az USA egyértelműen komoly kihívóként számolhat az ázsiai nagyhatalommal, azonban akad-e vetélytárs a térségben? India, bár némi lemaradással, de lassan szintén meghatározó szereplővé válhat, főként Kína korábbi szerepét betöltve.
Az 1990-es évektől a neoliberális gazdaságpolitika sikere láttán a kisebb-nagyobb gazdaságok másolni akarták ezt a modellt. Mint hamar kiderült, a neoliberális gazdaságpolitika nem hozza el a kánaánt. Ennek az egyik legkézzelfoghatóbb példája India: elég csak a társadalmi egyenlőtlenségekre, a korrupcióra és a nepotizmusra utalni.
Az átalakuló világgazdasági és globális rendben nem csak a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont tolódik el. Az arany áramlásában is láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, igaz a régi mondás: „az arany oda megy, ahol a pénz van”.
Az unipoláris világrend felbomlásával úgy tűnik, a globális dél középhatalmai egyedülálló lehetőséget kapnak: befolyásuk és autonómiájuk akár még valós gazdasági-katonai erejüknél is jobban megnőhet. A Makronóm Intézet az érintett országokat a szakmai körökben elterjedt „hintaállam” kifejezés helyett ingaállamokként azonosította. Ugyanis amíg a hidegháború alatt a hintaállamok csupán az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyensúlyozhattak, a XXI. század ingaállamai egy multipoláris nemzetközi térben jóval nagyobb szabadsággal, pragmatikus érdekeik szerint mozoghatnak.
A mesterséges intelligencia új, nehezen észrevehető kémkedési módszert kínál, amellyel nem csupán a kibertérben, de a piacon és a közösségi médián keresztül is adatokhoz juthatnak, méghozzá egyszerű közemberektől. Az országok között új „fegyverkezési verseny” zajlik, ezúttal azonban tankok helyett észrevétlen programokkal vívják a háborút.
India nem tudja elvágni a kapcsolatait Kínától. A határaikon kialakult patthelyzet után engednie kellett, bizonyítva Kína előnyét. A két legnagyobb lélekszámú ország viszonyáról a minap egy érdekes véleménycikk jelent meg Sushant Singh tollából a Financial Times oldalain. Talán nem volt véletlen, hogy még a BRICS-csúcs előtt jelentették meg, és az sem, hogy a kínaiak a cikket csak a G20-csúcs után szemlézték.
India tárgyalásokat folytat Délkelet-Ázsiában az energia határokon átnyúló megosztásáról, ami része annak a törekvésnek, hogy jelentős villamosenergia-exportőrré váljon. Ez illeszkedik az ország Kínával való rivalizálásába, illetve alátámasztja azt, hogy India a jövőben mint kiegyensúlyozó állam kaphat szerepet a két szuperhatalom közti versengésben.
Riasztó hiány mutatkozik a rizs- és a búzakészletekben egyaránt. Az elmúlt három évben a világ élelmiszer-gazdaságát megterhelték a koronavírus-járvány okozta ellátási zavarok, a kedvezőtlen időjárás, az ukrán és orosz gabona körüli szállítási problémák, valamint az aszályt okozó El Nino gyors megjelenése.
Egyre nagyobb az eszkaláció veszélye az indiai–kínai határ mentén. Élesedő infrastruktúra-építési verseny bontakozik ki a vitatott határ menti területeken, ami növeli a két atomhatalom közötti eszkaláció veszélyét. Kína az indo-csendes-óceáni térségben már jól bevált „szalámitaktikájához” nyúl.
Narendra Modi, India miniszterelnöke látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, amellyel megerősítette az országaik közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat, egyúttal jelzést is küldött Kínának, hogy India beszáll a Közel-Keletért folyó versenybe. Indiát érdemes lesz komolyan venni, mert demográfiai jellemzőinél fogva jelentős növekedési potenciált hordoz magában. Lehetőségei kiaknázásához viszont elsősorban szolgáltatási szektorának, valamint infrastruktúrájának bővítésére lesz szükség.
Az elmúlt időszak hemzsegett a demográfiai mérföldkövektől. 2022 novemberében a világ népessége elérte a nyolcmilliárdot, idén áprilisban India megelőzte Kínát, amivel a világ legnépesebb országává vált. Mik a legfrissebb trendek és milyen irányba mutatnak?
Számos ország szeretne elszakadni a dollártól. Arról már hallottunk, hogy az orosz–indiai külkereskedelemben áttérnének egymás valutáiban való elszámoláshoz, de láthatóan ez egy nehéz folyamat, így most áttérnek a kínai jüanra, ezzel is növelve a kínai valuta súlyát a világkereskedelemben.
Indiában a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 23. csúcstalálkozóján hivatalosan is bejelentették Irán csatlakozását a szervezethez. Az iszlám köztársaság zászlaját felvonták az SCO pekingi titkárságán. A szervezetben való tagság nemcsak Teheránnak, hanem Oroszországnak és Kínának, illetve az SCO többi tagjának is előnyösnek tűnik.
A Hell Energy belföldi értékesítése még mindig számottevően növekszik, sőt az export területén is erőteljes előrehaladást ért el 2022-ben. Az energiaital-gyártó vállalat jelentős sikereket aratott a román, a bolgár és a görög piacon, sőt a cég az unión kívüli Indiában is komoly terjeszkedésbe kezdett az elmúlt időszakban.
Változatlanul akut probléma – főként a fejlett világ országaiban – a népesség elöregedése. Figyelemre méltó Kína esete, ahol hosszú idő után először csökkent érdemben a népesség, ami többnyire az évtizedes egygyermekes politika rovására írható. Ezzel Kína helyett India lett a világ legnépesebb országa. Van visszaút a fejlett világ számára?
Peking ellensúlyozására a két nagyhatalom – az USA és India – egy újabb lépést tesz a következő napokban.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
