Irán a nukleáris technológia elsajátítását tekintve kitartásról és elszántságról tett tanúbizonyságot. Egy atomfegyverrel rendelkező Teherán tovább ronthatja a Közel-Kelet stabilitását, nem beszélve a biztonságpolitikai következményekről. Éppen ezért Irán még mindig óvatos. Hogyan jutott el ide Irán, amely egykor az USA stratégiai partnere volt?
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója osztja meg Érczfalvi András műsorvezetővel az amerikai útja során szerzett tapasztalatokat.
Miközben Kína energetikai lábnyoma növekszik, az ázsiai nagyhatalom a diverzifikált ellátás fenntartására törekszik. Kína óriási befolyást gyakorol mind energiaszállítóként, mind fogyasztóként a globális energiapiacra. Az orosz–ukrán háború miatt egyre nagyobb az orosz energiaáramlás Kínába, mindeközben Peking okosan, a kereslet kielégítése érdekében igyekszik több országra támaszkodni.
Bevallom töredelmesen, imádom az összeesküvés-elméleteket, főleg azokat, amelyekben van némi racionalitás. Elraktározom, aztán kíváncsian számlálom az éveket, mikor is válnak gyakorlattá. Az igazság az, hogy napjainkban az ilyen-olyan érdekes elméletek beteljesülésére nem kell várni éveket, pár hónapon belül átveszi a mainstream sajtó. Andrej Martyanovnak alábbi elmélete rávilágít az ukrán konfliktus gyökereire.
Kína új fényalapú chipje az amerikai szankciók ellenére is megdönti az eddigi sebességi és energiahatékonysági rekordokat. A Nature folyóiratban szereplő tanulmány szerint ez a chip új dimenziókat nyithat meg a mesterséges intelligencia világában.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
Ma került sor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója apropóján Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójára is a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon. Maga az, hogy a világ két vezető hatalmának elnöke hajlandó személyes találkozón megvitatni a legfontosabb kérdéseket, bizalomra adhat okot, de reálisan nézve komoly eredményekre nem lehet számítani.
Megakadt az Idahóba tervezett hat kis nukleáris reaktor projektje. Az első kis méretű amerikai atomreaktor tervét még 2015-ben jelentette be a Mountain West régióban városi és megyei közszolgáltatók egy csoportja.
Az EU-s és amerikai mesterségesintelligencia-szabályokhoz képest a kínai sokkal kevésbé terheli a techcégeket, ezáltal könnyebb megfelelni a kormány követelményeinek. Kína mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatai emiatt akár versenyelőnybe is kerülhetnek. Bár rövid távon ez kedvező a kelet-ázsiai ország számára, hosszú távon súlyos következményekkel járhat a túlzott engedékenység.
Amíg az USA az elmúlt évtizedben önellátóvá vált energia tekintetében, addig Európának tagadhatatlan a függősége Oroszországtól. Elemzésünkben rávilágítunk még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy mit is jelent Európa számára egy esetleges leválás az orosz energiacsapokról.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmélkedett a minap a Foreign Affairsben az Egyesült Államok stratégiai dilemmáiról egy megváltozott nemzetközi rendben. Következtetéseinek kicsengése és felvetései meglepően jól rezonálnak arra a pragmatikus és patrióta hozzáállásra, amit a Makronóm Intézet is képvisel.
Valóban többpólusúvá válik a világ, vagy ez csupán ködös kifejezése annak a világrend-átalakulásnak, amelynek több szegmensét a nagyhatalmak nem a megfelelő módon és nem a megfelelő eszközökkel értelmezik? Miként viszonyulhat pozitívan az USA egy olyan folyamathoz, amelyet érezhetően nem tud irányítani?
Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút.
Ha most tartanák, öt erős, klasszikus vokscsatatatér államban nyerné meg az exelnök a választást. Három évvel ezelőtt még mindegyikben Biden győzött: a fordulat egyértelműen a Fehér Ház külpolitikájának és a gazdasági félelmeknek köszönhető.
Az eddig virágzó izraeli védelmi ágazatnak geopolitikai viszályokkal, ellátási nehézségekkel és változó belső demográfiai mutatókkal kell most szembenéznie.
Amerikai tisztviselők szerint titkos tárgyalásokra került sor – az európaiakkal együtt – még októberben az ukrán kormánnyal. A megbeszéléseken nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal.
Jobb lenne a világ, ha nem legyőzni, inkább meggyőzni akarnák a legnagyobb riválist, Kínát. Az amerikaiak háromnegyede is békéért kiált.
A transzatlanti szövetségi rendszer 14 országában végzett átfogó kutatásból kiderült, hogy bár a nyugati országokban jellemzően kedvező az USA és a NATO megítélése, már közel ugyanannyian vannak, akik úgy vélik, hogy öt éven beül Kína lesz az első számú globális hatalom, mint akik szerint az USA megőrzi vezető pozícióját. A nyugati fiatalok a leginkább kiábrándultak az amerikai külpolitikából, és a fiatalabb generáció egyre inkább arra számít, hogy a világrend a multipolaritás felé tolódik, ami fontos jelzőként szolgálhat a jövőbeni politikai döntések meghozatalakor.
Vietnam újabban tárgyalásokat folytat különböző chipgyártó vállalatokkal, mivel stratégiai célkitűzései között szerepel, hogy minél több félvezetőipari beruházást vonzzon az országba. Vietnam már eddig is erős volt a chipgyártás, összeszerelés, csomagolás, tesztelés ágazatában. Amerikai tisztviselők mindeközben a magas költségekre figyelmeztetnek.
Európa lemaradása az Egyesült Államokhoz viszonyítva egyre tetemesebb, miközben Kína is jócskán lehagyta az öreg kontinenst. Az egyetlen megoldás, ha az unió visszatér a növekedés útjára, hogy elkezdhesse ledolgozni a hátrányát. A következő bizottságnak és parlamentnek a legnagyobb kihívás a növekedés biztosítása lesz, miközben biztosítani kell azt is, hogy az EU27 az éghajlatvédelmi, digitális és energetikai céljai eléréséhez vezető úton maradjon.
Az átalakuló világgazdasági és globális rendben nem csak a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont tolódik el. Az arany áramlásában is láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, igaz a régi mondás: „az arany oda megy, ahol a pénz van”.
Az amerikai gazdasági aktivitás gyorsuló ütemben nőtt októberben, miután gyakorlatilag stagnált szeptemberben.
Egyik legszebb megfogalmazást Charles Schwab elemzője, Jeffrey Kleintop tette, aki szerint az Egyesült Államok a „kartondobozos” recesszióba süllyed.
A G7 kereskedelmi miniszterei október 28–29-én Oszakában találkoznak, ahol a kínai „gazdasági kényszerítés” a kiemelt témák közt szerepel. Az ázsiai ország piactorzító iparpolitikájának az ellenzése azonban akaratlanul is arra ösztönözhet más államokat, hogy saját kereskedelmi korlátokat állítsanak fel, ami fokozná a bizonytalanságot és akadályozná a globális kereskedelmet.
Joe Biden szerint az Egyesült Államok eddig keményen dolgozott az izraeli–szaúdi kapcsolatok normalizálásán, amit tönkretett a Hamász támadása. Az október 7-i akcióban több mint 1400 ember halt meg, 200-at túszul ejtettek.
Érdemes figyelni a C5+1 kezdeményezésre, ami Közép-Ázsia 5 országát (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán) és az USA-t takarja. A 6 ország képviselői 2015 óta minden évben találkoztak. Az idén az ENSZ Közgyűlésének helyszínén tartották a tárgyalást, és ezúttal minden fél a legmagasabb szinten képviseltette magát.
Az emberiség tanult-e a történelemben elkövetett hibákból, háborús pusztításokból? Az orosz–ukrán háború, Szerbia és Koszovó, Azerbajdzsán és Örményország, Kína és Tajvan, valamint újabban Izrael példája nem ebbe az irányba mutat. A megszaporodott geopolitikai konfliktusok, a hidegháború 2.0 és az egyre felerősödő blokkosodás időszakában érdemes felcsapni, leporolni a történelemkönyveket.
Mint az várható volt, az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelemről szóló csúcstalálkozón az izraeli–gázai konfliktus és az Ukrajna folyamatos támogatására tett erőfeszítések domináltak, a fennálló kereskedelmi kérdések háttérbe szorultak.
Összesen 100 milliárd dolláros csomagba, az Izraelnek és Tajvannak utalandó segélyek közé szuszakolná Biden az Ukrajnának beígért éves összeget.
Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint 2020-ban 39, 2021-ben 80, 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. A kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik, miközben az EU és az USA esetében ez a 2010-es évek közepe óta mérséklődik. Elemzésünkből az is kiderül, hogyan alakultak az egyes országok FDI-befektetései az afrikai országokban.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
