Mivel az iráni háború felhajtotta az olaj- és üzemanyagárakat, az amerikai olajóriások rekordközeli profitot könyvelhetnek el – Donald Trump azonban nem ünnepel velük, hiszen árdrágítással vádolja a cégeket, a dráguló benzin pedig súlyos terhet ró az amerikaiakra, ami politikai kockázattá válhat a választások előtt.
Európában fokozott figyelmet kap a biztonságpolitika, egy friss nemzetközi felmérés azonban meglepő eredményt hozott: Magyarországon a NATO támogatottsága történelmi csúcs közelében jár. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szövetség megítélése megosztottabb, sőt több kulcsországban jelentősen csökken a bizalom.
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
Japán az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, a jen mégis negyvenéves mélypontra gyengült. Tokió árfolyamvédelmi lépései ezért az amerikai állampapírpiacon is érezhetővé válhatnak, a hosszú távú megoldást jelentő kamatemelés pedig a japán költségvetést terhelné meg.
Sajtóhírek szerint Kína először hozott vissza épségben újrahasznosítható rakétát, ami mérföldkő az ország űrprogramjában. Ezt eddig egyedül a SpaceX rakétáinak sikerült elérniük, ami azt jelenti, hogy Kína e téren technológiailag megközelítette Amerikát.
A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
Az Egyesült Államok csökkenti az európai katonai szerepvállalását, Törökország ugyanakkor történelmi lehetőséget lát a befolyása növelésére. A csúcstalálkozón Ankara azt igyekszik bizonyítani, hogy Európa biztonsága ma már elképzelhetetlen a török haderő és a gyorsan fejlődő védelmi ipar nélkül – ezzel pedig a szövetség egyik meghatározó katonai hatalmává válhat.
Kuba olyan gazdasági nyitás előtt áll, ami néhány éve elképzelhetetlennek tűnt. A Kubai Kommunista Párt ugyanis egy 176 intézkedésből álló gazdasági csomagot hagyott jóvá, amely szélesebb teret ad a magánvállalkozásoknak, megkönnyíti a külföldi tőke bevonását, valamint részben piaci logikára állítaná át az állami vállalatok működését.
Soha nem látott bizalomvesztéssel néz szembe az Egyesült Államok: egy friss nemzetközi kutatás szerint Donald Trump külpolitikája világszerte súlyosan rontotta országa megítélését. A számok alapján az amerikai puha hatalom feltűnően gyengül, ami hosszú távon geopolitikai következményekkel járhat.
Az amerikai technológiai részvények árfolyama az MI sikere mellett azon is múlik, hogy a vezető cégek hosszú távon meg tudják-e őrizni az előnyüket. A kínai modellek gyors felzárkózása mindezt megakadályozhatja, mivel ha az MI olcsóbbá válik, akkor véget érthet a drága amerikai sztori.
Donald Trump június végén rendeletet írt alá a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatásáról. Az amerikai modellben a talajkímélő termelés hatással lesz az élelmiszer-biztonságra, a gazdák jövedelmére és a bioüzemanyag-piacra.
Az Egyesült Államokban fordulat készül a hadiiparban: a drága és lassan pótolható csúcstechnológia mellé olcsóbb, gyorsabban gyártható fegyvereket állítanának rendszerbe, ami azt jelzi, hogy a modern háborúkban immár a készletmélység és a gyártási sebesség is stratégiai fegyver lett.
Lengyelország hatalmas tempóban vásárol fegyvereket, de Varsóban már arról vitáznak, hogy a pénz mekkora része építi valójában a lengyel hadiipari kapacitást. Az F–35-ösök körüli vita azt mutatja, hogy a biztonság ára költségvetési mellett iparpolitikai kérdés is.
Közép-Ázsia sokáig Oroszország természetes geopolitikai hátországának számított. Az ukrajnai konfliktus azonban felgyorsította a már korábban is észlelt folyamatot, miszerint Kína gazdasági súlya gyorsuló ütemben nő a régióban, ugyanakkor Oroszország figyelmét és pénzügyi mozgásterét a háború köti le.
Korunk egyik legjelentősebb és legvitatottabb folyamata a negyedik energiaátmenet. Az iparosodott emberiség korszakváltásai mindig együtt jártak az energiahordozók cseréjével, a szén helyét a kőolaj, majd a földgáz vette át, most pedig újabb fordulóponthoz érkeztünk: a villamosítás és a megújuló energiák korába lépünk.
Az amerikaiak többsége nem állt Donald Trump iráni katonai fellépése mögé: egy friss felmérés szerint a konfliktus támogatottsága még a korábbi közel-keleti háborúkétól is elmaradt. A generációs és pártpolitikai törésvonalak különösen élesen rajzolódtak ki, ami arra utal, hogy az Egyesült Államokban csökken a társadalmi támogatottsága az újabb külföldi katonai beavatkozásoknak.
Washington számos eszközzel próbálja korlátozni a kínai technológiai felemelkedést, ugyanakkor az amerikai és európai gyógyszercégek jelentős része köt licencmegállapodást kínai biotechvállalatokkal.
Az amerikai termékenységi ráta csökkenését hagyományosan gazdasági és társadalmi okokkal magyarázzák. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy az iPhone megjelenése is kedvezőtlen irányba befolyásolhatta a társas és a párkapcsolatokat, azok kialakulását, illetve a gyermekvállalást.
Az iráni háború körül felvetődött az a kérdés, hogy mi történik, ha Washingtonban vagy Jeruzsálemben a nukleáris fegyverek bevetése is szóba kerül. A tét az, hogy egy elhúzódó háború mikor válik politikailag kezelhetetlenné.
Az amerikai zöldenergia-szektor rekordtempóban bővül, épp ellentétesen a központi döntéshozók szándékával. Miután Washington feladta a szélenergia elleni jogi küzdelmet, a tőke oda megy, ahol a legjobban hasznosul, amiből érdemes tanulnia Európának, ha nem akar lemaradni.
Közép-Ázsia a világpolitika peremvidékének számít, ám földrajzi fekvése, nyersanyagai és tranzitfolyosói miatt mégis a nagyhatalmi versengés fókusztere. Egyszerre fontos Oroszország, Kína és az Egyesült Államok számára. A régió szuverenitását és mozgásterét egyre inkább próbára teszi a fokozódó geopolitikai rivalizálás.
Irán burkolt fenyegetése szerint a jemeni húszik segítségével akár a Vörös-tenger kulcsfontosságú átjáróját is lezárhatják, ami egyszerre béníthatná meg a világ energiaellátását és az Európa–Ázsia közötti kereskedelem egyik legfontosabb útvonalát. A válság ráadásul Kelet-Afrika stratégiai jelentőségét is új szintre emeli, ahol a világ vezető hatalmai versengenek a befolyásért.
Amíg a világ figyelme Tajvanra szegeződik, Kína egy alternatív kereskedelmi útvonalat épít ki. Az új, Szingapúrig húzódó szárazföldi–tengeri folyosó gyorsabb és olcsóbb útvonalat kínál, de egy tajvani konfliktus esetén is biztosíthatja a kínai gazdaság túlélését. Peking már egy nagyhatalmi összecsapás logisztikai forgatókönyveire készül.
A Hormuzi-szoros blokádja, a Malaka-szorosnál kibontakozó amerikai–kínai erőpróba és a Balti-tenger alatti hibrid hadviselés a világgazdaság idegszálai – egyben az új világrend első számú törésvonalai. A Pax Americana lassan kifullad, a világ így belépett a fojtópontok korszakába, ahol a biztonságos szállítás került előtérbe.
Bár a piacok eufóriában úsznak az amerikai–iráni alku bejelentésére, a G7-csúcs rámutatott, hogy a nyugati világrend korábbi egysége már a múlté. Izrael kapcsán pedig több probléma is felvetődik, amely zátonyra futtathatja a békét.
A tengerentúli infláció megugrása és az elhúzódó energiaköltségek nyomás alá helyezik a piacokat. Az amerikai gazdaság feszültségei és a jegybanki mozgástér beszűkülése közvetlen kockázatot jelent az európai, ezen belül a magyar növekedési kilátásokra.
Repedezik az amerikai hegemónia egyik legfontosabb pillére. A Hormuzi-szoros körüli válság és az iráni jüan- valamint stablecoin-alapú olajelszámolások olyan folyamatokat indíthatnak fel, amelyek felgyorsítják a dollár globális dominanciájának gyengülését.
Az amerikai–orosz szembenállásnak mélyebb történelmi gyökerei vannak. A brit birodalom annak idején Indiát védte az orosz előrenyomulással szemben, az USA pedig 1945 után Eurázsia szárazföldi összekapcsolódásától. Ukrajna ennek a logikának az egyik kulcspontja.
Az örmény választás tétje jóval nagyobb volt, mint a parlamenti helyek száma. Nikol Pasinján Nyugat-barát miniszterelnök a jelentős orosz nyomás ellenére megőrizte a hatalmát, ezzel Örményország folytathatja a közeledését az EU és az Egyesült Államok felé. Bár a kormány stabil többséget szerzett, a kétharmados felhatalmazás elmaradt, ami lassíthatja az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodást.
A hét ábrája
