Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Mexikó nehéz döntés meghozatalára kényszerül. Hogyan tovább? Washingtonnal vagy Washington ellen? A latin-amerikai állam sokat profitálhat a hozzá érkező kínai beruházásokból, de északi szomszédja ezt nem nézi jó szemmel. Az Egyesült Államok ugyanis egyre jobban félti piacát a kínai áradattól, és Mexikóra nyomást helyezve is érvényesíti az akaratát.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A felhasználói adatok hatalmas értéket képviselnek, de kevés vállalat használja fel azokat megfelelően. A JPMorgan Chase, az USA egyik legnagyobb bankja most megoldást talált rá. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az amerikai hitelintézet legújabb stratégiáját járják körbe, amely személyre szabott ajánlatokat engedne be külső kereskedőktől.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
A holland félvezetőipari titán, az ASML jelentős bővülésre készül, megerősítve Európa technológiai pozícióit a globális versenyben.
Kína sajátos eszközökkel igyekszik javítani egyetemeinek népszerűségét. Nemrég az egyik tudományos rangsorban a kínai felsőoktatási intézmények az első 10 hely közül nyolcat szereztek meg – anélkül, hogy bármin változtattak volna. Az egyes adatbázisokban szereplő tudományos cikkek mennyisége jelentősen befolyásolja az egyetemek pozícióját, ezért az ázsiai ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a publikációk okos elhelyezésére.
Miközben a Közel-Kelet és Európa konfliktusoktól forrong, az indo-csendes-óceáni térségben is zajlanak az események. Az amerikai Typhon rakétaindító rendszer telepítése a Fülöp-szigetekre a Kínával szembeni feszültségek fokozódásához vezethet, valamint az ASEAN-on belüli széthúzás veszélyét is magában hordozza, mivel eltolódhatnak a térségbeli erőviszonyok.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Nem jöttek be a nyugati számítások. Fél éve a közel-keleti térség még nem szerepelt a nyugati prioritások között, viszont október óta felgyorsultak az események. A probléma az, hogy az USA-nak így már egyszerre kell fókuszálnia Ukrajnára, Izraelre, valamint Kínára.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Los Angelesben 2022 novemberében jóváhagyták az úgynevezett „kastélyadót”, amelynek a bevételét a megfizethető lakhatás támogatására szánták. A jó szándékot senki sem vonja kétségbe, azonban az új adónem inkább károkat okozott a lakáspiacon.
Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava.
Bobby Kennedy, a fivére, JFK kormányának igazságügyi minisztere a maffia megszállott ellenfele volt. Támadta a szakszervezetek és a szervezett bűnözés vezetőinek titkos ügyleteit és az FBI igazgatóját is, aki azt állította: Amerikában nincs szervezett bűnözés.
A világ legnagyobb chipgyártója több milliárdos támogatásért cserébe csúcstechnológiás létesítményeket épít Arizonában.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második vizsgálóbizottság is, amely arra jutott, hogy Kennedy összeesküvés áldozata lett. Azt, hogy ki akarta az elnök halálát, a bizottság nem tudta megállapítani. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben megrázó részletek olvashatók az elnök halálos sebesüléséről, illetve a merénylő meggyilkolásáról.
Az Egyesült Államok egyre agresszívabb kereskedelmi és külpolitikája Kínával szemben a legfeketébb hidegháborús hangulatot kezdi idézni. Mindent átszőnek a nemzetbiztonságra való hivatkozás kibogozhatatlan szálai, Kína hibáztatása pedig jótékonyan eltakarja a problémák fő forrását: az amerikai gazdaságpolitika elhibázott lépéseit. A következmények katasztrofálisak lesznek.
John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.
Sikertelen volt az amerikai küldöttség tárgyalási kísérlete a nigeri katonai juntával. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok egy újabb fontos szövetségesét veszítheti el a stratégiailag egyre jobban felértékelődő afrikai térségből. A Fehér Ház retorikája és tettei közötti különbség egyre inkább a keleti hatalmak felé fordítja a kontinens államait, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemben is fontos társak lennének.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
