A turizmus érintő kihívások közül kiemelendő, hogy 2023 tavaszának végén a kapacitás még mindig nem bővült olyan mértékben, ami jelentős munkaerőigény-növekedéssel járna, vagyis amit eddig vártak. A foglalkoztatottak száma az áprilisi Turizmus Konjunktúra Index szerint az előző év azonos időszakához képest mínusz 1 ponton áll, tehát szinte stagnált a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránti kereslet. 

Ugyanakkor már 3 ponttal nőtt az érték az előző hónaphoz képest, és a következő három hónapra vonatkozóan plusz 9 pontot mértek. Ez azt jelenti, hogy a szektorban dolgozó vállalatok elkezdték növelni a munkaerő-állományukat. Legalábbis ez derül ki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen végzett kutatásból.

Szerencsére a szállodákba is több külföldi vendég érkezett az elmúlt hónapokban, de még mindig ötödével kevesebb, mint a Covid előtt. Az első negyedévben így eltérően alakultak a mutatók: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belföldi vendégéjszakák száma 9,6 százalékkal csökkent, a külföldieké viszont 15 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. (A vendégéjszakák egyenlő arányban oszlottak meg a belföldi és külföldi szállásfoglalók között.)

1. ábra

A szálláshelyek teljes bruttó árbevétele a folyó árakon márciusban 26, az év első három hónapjában pedig összességében 41 százalékkal haladta meg az alapidőszakit. Ám ezt az eredményt lényegesen befolyásolta az infláció.

Rasztovics Dávid (Digitális Turizmus Zrt.) helyzetelemzése a Makronóm részére

A pandémiás időszak után 2023-ban reális esélyünk van arra, hogy a szektor gazdasági mutatói meghaladják a 2019-es rekordév teljesítményét. A turizmus mint kiemelt nemzetgazdasági iparág, igazi tükörszektorként működik – először érzi meg a geopolitikai es gazdasági változások hatásait, de az elsők között van a visszaépülésnél is.

A digitális átállás nagyban segítheti a vállalkozásokat, hogy fenntarthatóbb üzleti modellel és infrastruktúrával vágjanak neki a Covid utáni új turizmus korszakának. Természetesen az inflációs terhek, az energiaárak folyamatos változása és a szakképzett munkaerő hiánya nem segíti a fejlődést, de az utóbbi évek jól tervezett fejlesztési programjai és a vállalkozások kitartása biztos alapot teremtett a folytatáshoz.

A Kárpát-medencében rendkívüli turisztikai potenciál van, mind Magyarország határain belül, mind pedig a határon túli magyar lakta területeken. A nemzeti értékeink és tradícióink megőrzése, az innovációs termékek és folyamatok megfelelő implementációja, a helyi közösségek támogatása és az infrastruktúra fejlesztése már rövid távon a nemzetközi turisztikai elitbe repítheti régiónkat. A Covid alatti kényszerpihenőben felkészültünk, most termőre tudjuk váltani az elvégzett munka eredményeit.

Inflációs trendek a hazai turizmusban

Mindeközben a szállás- és az éttermi szolgáltatások áremelése forró téma, hiszen a költségnövekedés miatt folyamatosan napirenden van, azonban az ágazati cégek –  különösen a vendéglátók és a szálláshelyek – csak óvatosan növelik az áraikat. 

Az áprilisi Turizmus Konjunktúra Index adatai szerint a turisztikai vállalkozások 84 százaléka átlagosan 18 százalékkal emelte az árait az elmúlt három hónapban, miközben a működési költségeik növekedését 90 százalék jelentette, aminek a mértéke 44 százalékot tett ki. 

Mivel a vállalatok még mindig tudták teljes mértékben áthárítani a költségnövekedést a vevőikre, így továbbra is kritikus a turisztikai ágazat támogatása – húzták alá a szakértők.

Az év eleji jelentős, 18 százalékos emelkedéshez képest februárban 0,4 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, míg márciusban 9 százalékkal maradt el a tavalyi évhez viszonyítva.

Természetesen a most kezdődő nyár nagyobb lehetőséget teremt a nemzetközi utazásokra, többen terveznek külföldi nyaralást, de a hazai, nyár eleji idegenforgalmi adatok is emelkedő tendenciát mutatnak a szakemberek szerint.

Hogyan készül a Turisztikai Konjunktúra Index?

Ez a mutató az európai uniós irányelvek alapján, a GKI közreműködésével készül. A tágabb értelemben vett turisztikai ágazatot alkotó szálláshely-szolgáltatók (29 százalékos részesedéssel), vendéglátók (43 százalék), valamint egyéb turisztikai szolgáltatók (28 százalék – idetartoznak az utazásszervezők és -közvetítők, konferencia- és rendezvényszervezők, fürdők) várakozásait mérik az úgynevezett kompozit mutatóval, amelyet öt különböző alindex: foglalkoztatás – az elmúlt 3 és a következő 3 hónapban, teljesítmény – üzleti helyzet az elmúlt 3 hónapban és eredményesség a következő 3-ban, a működési költségek a következő 3 hónapban átlagából számítanak. Az alindexek 20-20 százalékos aránnyal szerepelnek, míg az egyes alágazatok adatait a foglalkoztatottak létszáma és a nemzetgazdasági súlyuk alapján veszi figyelembe.

Rövidesen folytatjuk a turizmus helyzetét, kilátásait, trendjeit bemutató cikksorozatunkat.

Trendek a szállodákban

Mindeközben a szállodákban is kétirányú volt a folyamat: a belföldi vendégéjszakák száma – nyilvánvalóan a magas infláció miatt – 12,9 százalékkal maradt el a 2022. márciusitól, illetve 16,6 százalékkal a 2019. márciusitól, míg a külföldi vendégéjszakák száma 2,3 százalékkal meghaladta a tavalyit, de 21,1 százalékkal alacsonyabb volt a 2019. márciusi számnál – ez derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportjából.

A budapesti hotelek képesek túlélni az év eleji hagyományos holtszezont is, különösen, ha folytatódik a külföldi turisták számának emelkedése a fővárosban, és – úgy tűnik – végre elérik vagy túlszárnyalják a 2019-es árakat euróban is. A vidéki szállodák nehezebb helyzetben vannak, de most már úgy tűnik, hogy elkerülhetők a korábban prognosztizált tömeges bezárások.

Márciusban, annak ellenére, hogy csökkent a vendégéjszakák száma, az országos hotelek bruttó bevétele elérte a 40,4 milliárd forintot, ami 33,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál és 26,1 százalékkal magasabb a Covid-válság előtti 2019-es évhez képest.

A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredeken emelkedtek a járványellenes korlátozások enyhítése után.

Idén márciusban a légiutas-forgalom 33,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, azonban még mindig mintegy 9,2 százalékkal elmarad a négy évvel ezelőtti, a járvány előtti 2019. márciusi szinttől.

A munkaerőt illetően a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, Gál Pál Zoltán úgy fogalmazott, hogy bár alapvetően hiány van, időben elkezdődött a nyári főszezonra való felkészülés, amit a Turisztikai Konjunktúra Index vonatkozó alindexe is mutat. Talán az egy hónappal korábban mért munkaerőigény iránti várakozás kicsit visszaesett, de a turizmus továbbra is munkaerő-teremtő ágazatként jelenik meg – fejtette ki a vg.hu portálnak nyilatkozva.

Gál Pál Zoltán szerint a turizmus a világon mindenütt rendkívül rugalmas, piaci alapon működő ágazat, ami gyorsan reagál az áremelkedésre, illetve -csökkenésre. A Turisztikai Konjunktúra Index előrejelzése alapján a hazai szereplőket érő árnyomás – a bér, az alapanyag és az energia drágulása – arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy árakat emeljenek, bár ennek mértéke visszafogottabb lehet, mint az elmúlt egy-két hónapban. A VIMOSZ vezetője azt sem tartja kizártnak, hogy végül kellemes meglepetésben lesz részük a vendégeknek. A mi ágazatunkban nem lehet raktárra termelni, illetve hatékonysági tartalékok sem állnak rendelkezésre gépesítéssel, automatizációval, ezért az áraink együtt mozognak az alapanyagaink drágulásával, de ezt nem tudjuk olyan mértékben áthárítani, ahogy elszenvedjük – hangsúlyozta a szakember.

Kellemes meglepetésnek értékelte, hogy a konjunktúraindex alapján az eredményességgel kapcsolatban optimistábbak a várakozások – legalábbis a nagyvállalatoknál –, mint a Covid vagy az energiaárrobbanás idején. Vagyis a vendégéjszakaszám-csökkenés, az alapvető árbevétel és az eredményesség nem volt annyira drasztikusan rossz áprilisban – mondta Gál Pál Zoltán, aki szerint az egyes turisztikai szolgáltatók megtanultak eredményesen gazdálkodni a változó környezetben.

A kormányzati segítséggel kapcsolatban jelezte: a kkv-knak biztosított rezsikedvezményt még számolják, hogy mit is jelent az érintettek számára. Szerinte a nagyobb vállalatok abban lennének érdekeltek, hogy fenntartott turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedését – „regenerálódási időszakként” – meghosszabbítanák június 30-ig, mert a főszezon mégiscsak ezt követően indul.

Címlapfotó:123rf.com