A munkaszervezés-automatizáció megkönnyíti a cégek működését, miközben a munkaerőpiaci igényeket is átalakítja 

Szerző: | 2023. szeptember. 6. | Hazai, Kitörési pontok, Munkaszervezés automatizáció, Technológia

A vállalatoknak hamarosan jóval kevesebb folyamatmenedzserre, rendszerüzemeltetőre és irodai adminisztrátorra lesz szükségük. A munkaszervezés-automatizáció, vagyis a szervezeti folyamatok, tevékenységek és eljárások egyszerűsítése az egyszerűbb feladatokat végző munkavállalók állására veszélyt jelenthetnek, amennyiben nem alkalmazkodnak – derül ki a Makronóm Intézet friss elemzéséből. Mérnökökre, programozókra és közgazdászokra viszont annál nagyobb szükség lesz.  

Bevezetés 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére.  

Az előző heti cikkben bemutattuk az említett kutatás hátterét és módszertanát, továbbá meghatároztuk az egyes kitörési pontokat priorizáló rangsorokat is. Ez utóbbiaknak megfelelően 14 olyan terület képezte a részletes elemzés tárgyát, amely a meglévő gazdaságszerkezeti adottságokon felül reális új kitörési pontként értelmezhetők Magyarország számára. Ezek közül elsőként a munkaszervezés-automatizációt kívánjuk bemutatni. 

A technológia rövid bemutatása 

A munkaszervezés-automatizáció egy önálló tevékenységi terület, amely nem összekeverendő az egyes ipari folyamatok automatizációjával. Valójában a szervezeti folyamatok, tevékenységek és eljárások egyszerűsítését vagy automatizálását jelenti.  Ez a terület az adatok elemzésével, az emberi kognitív képességek imitálásával vagy az önfejlesztésre, tanulásra való képességgel kivált egyes ismétlődő és időigényes munkafolyamatokat, támogatja az adatalapú problémamegoldást és döntéshozatalt. Az általános digitalizációs trendek a vállalatokat a nagyobb működési hatékonyság, a jobb munkaszervezés irányába terelik, és ez rugalmas, agilis, ügyfélközpontú működést tesz lehetővé. A munkaszervezés-automatizációs megoldások ebben segítik mind a kkv-, mind a nagyvállalati szektort. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a szoftverfejlesztés, a feladatmenedzsment, az IT-üzemeltetés és a folyamatautomatizáció tartozik. 

1. ábra – A munkaszervezés-automatizáció elsődleges felhasználási területei 

Forrás: globális mértékadó források elemzései, érintett interjúk 

Piaci potenciál 

A munkaszervezés-automatizációhoz kapcsolódó piac méretét, illetve a terület növekedési potenciálját elsősorban a nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján lehet meghatározni. Az említett források szerint a terület globális piaci mérete 2022-ben 59,9 ezer milliárd forint értékű volt, ám ez 2030-ra 102,5 ezer milliárdosra bővülhet, ami mintegy 7 százalékos évenkénti növekedést jelent. Az előzetes várakozások szerint Magyarországon a munkaszervezés-automatizációs piac mérete elérheti az 512 milliárd forintot is 2030-ra, ami a viszonylag alacsony hazai bázis miatt mintegy 31 százalékos éves bővülést jelenthet. 

Ahogyan ezt a fenti adatok is sugallják, a kitörési ponthoz tartozó piac jelenleg növekedési fázisban van, így a kapcsolódó prognózisok alapján a területre való befektetésekből már középtávon (2025–2030 között) jelentős előnyök realizálhatók. 

A globális piac – annak több mint 9600 szereplőjével – alapvetően versenyzőnek tekinthető, tehát nem beszélhetünk jelentős koncentrációról, ami biztató lehet az újonnan belépő cégek számára. A terület legjelentősebb vállalatai (pl. Microsoft, Cisco) elsősorban az Amerikai Egyesült Államokhoz köthetők, de az európai hátterű cégek (pl. Atos, Ubisense) is meghatározó piaci jelenlétet harcoltak ki maguknak. 

Az új szereplők belépését segítheti, hogy a terület kapcsán nem beszélhetünk sem jelentős energiaigényekről, sem komolyabb K+F+I beruházási igényről (pl. szuperszámítógépek, lézerek, laborok). A könnyű belépést segítheti az is, hogy a területhez köthető ellátási láncok kapcsán sem állapíthatunk meg számottevő importfüggőséget vagy kritikus nyersanyagszükségletet

Humánerőforrás-szükséglet 

Fontos azonban megemlíteni, hogy humánerőforrás tekintetében igenis jelentősnek mondható igényekkel rendelkezik a terület. Az érintett interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelynek a fejlesztése elengedhetetlennek tűnik. 

  • Fejlesztő, programozó: bármilyen programozási nyelvet ismerő munkaerő könnyen el tud helyezkedni a szektorban. A programozók között az egyéb területen is képzett munkavállalók (marketing, projektmenedzsment stb.) a legkeresettebbek.
  • Gazdaságinformatikus: nagy szükség van az informatikát és a digitális technológiákat magabiztosan alkalmazni képes közgazdász szakemberekre. 
  • Közgazdász (vállalkozásszervezés): közgazdász, aki jártas a vezetési, szervezési területen, képes az üzletmenetet, az értékesítést, a HR-t, a termékfejlesztést komplex módon támogatni és ismeri a technológiai hátteret. 
  • Mérnök: lényegében bármilyen mérnöki területről érkező, IT-affinitással felvértezett szakember, aki képes megérteni és lefordítani az ügyfelek irányából érkező igényeket. 
  • Nemzetközi értékesítő: képzett értékesítési szakértő, aki képes a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globálisan gondolkodni. 

Automatizációs kockázat

A Makronóm Intézet augusztusi munkaerőpiaci elemzése is foglalkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi foglalkoztatási helyzetet vizsgáló kiadványával (Employment Outlook 2023), amely szerint azokban az országokban, ahol az álláshelyek között magas arányt képviselnek a feldolgozóipari pozíciók, illetve ahol jellemzően egyszerűbb jellegű feladatokat kell elvégezni, az automatizáció nagyobb kihívást jelenthet a helyi munkaerőpiac számára.

Az OECD-államok közül a visegrádi négyek, azok között is Magyarország munkaerőpiaca a leginkább veszélyeztetett e tekintetben. Az adatok alapján az összes hazai foglalkoztatott 36,4 százaléka, tehát mintegy 1,7 millió fő dolgozik olyan feladatkörben, amely – többé vagy kevésbé – automatizált eljárások keretében is elvégezhető. Ez a jövőben komoly kihívást jelenthet  nem csupán a hazai munkaerőpiacon, hanem a szakképzési és felsőoktatási rendszer kapcsán. 

2. ábra – A magasabb automatizálási kockázattal járó szakmákban foglalkoztatottak 
(az összes foglalkoztatott arányában, 2019, %)



Forrás: OECD Employment Outlook 2023

A vizsgálat eredményei alapján kijelenthető, hogy a magyar munkaerőpiac számára elengedhetetlen az automatizáció minden formájához való magas fokú alkalmazkodás, így a munkaszervezés-automatizáció humánerőforrás-szükségleteit is a lehető leghamarabb és a lehető legteljesebb formában szükséges kielégíteni

A következő héten a digitális logisztikai technológiával mint lehetséges hazai technológiai kitörési ponttal foglalkozunk. 

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn