Zsoldos Réka, a Makronóm Intézet junior elemzőjének írása a Makronómon

A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használata rengeteg pozitív aspektussal rendelkezik, ugyanakkor potenciális veszélyei is lehetnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több felmérés keretében is vizsgálta már a kérdéskört, melyek eredményeit a munkaerőpiaccal foglalkozó 2023-as kiadványában összegzi.

A mesterséges intelligencia előnyei a munkavégzésben

A mesterséges intelligencia adaptálása úgy munkáltatói, mint munkavállalói oldalról is előnyös beruházás lehet. Mivel lényegében az automatizáció egy formájaként funkcionálhat, képes meggyorsítani egyes folyamatokat, alkalmas eszköze lehet a hatékonyság és a termelékenyég növelésének vagy a költségcsökkentésnek, ezen keresztül pedig hozzájárul az azt alkalmazó vállalat versenyképességének megőrzéséhez.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI saját felmérésében arra a következtetésre jutott, hogy a program használata akár a felére is csökkentheti az egyes feladatok elvégzésre fordított időt, ami jelentősen növelheti a termelékenységet. Továbbá a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok nehézségeit is mérsékelheti, amennyiben néhány munkafolyamatot képesek kiváltani az AI segítségével.

A munkavállalók számára pozitív hozadék lehet, hogy a veszélyes és monoton feladatok mesterséges intelligenciával való kiváltásával komplexebb, magasabb hozzáadott értékű pozíciók jöhetnek létre. Az OECD felmérései szerint a munkavállalók mintegy kétharmada szívesebben, lelkesebben végezte munkáját az AI használatának köszönhetően. Ugyanakkor megfigyelték, hogy ez elsősorban azon munkavállalókra jellemző, ahol a mesterséges intelligenciát egyfajta kiegészítésként használják, de folyamatszervező, menedzsment funkciókba nem vonták be.

A mesterséges intelligencia potenciális hátrányai

Ugyanakkor a pozitív hatások mellett a foglalkoztatást érintő potenciális negatívumokról is beszélhetünk, amelyek közül a legáltalánosabb a munkalehetőségek megszűnése a mesterséges intelligenciával való kiváltás miatt. Míg a korábbi automatizációs technológiák elsősorban a rutinszerű munkafolyamatokat tudták helyettesíteni, addig az AI a komplexebb feladatok megoldására is képes, ezáltal a magasabb képzettséget igénylő munkaköröket is nagyobb mértékben érinti.

Az OECD tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia jelenléte a menedzseri, felsővezetői, mérnöki és adminisztratív munkakörökben a legjelentősebb. Az OECD egy 2 000 vállalatot és 5 300 munkavállalót érintő felmérése alapján a közvetlen, mesterséges intelligenciával való helyettesítés miatti elbocsátások napjainkban még nem jellemzőek, a munkáltatók a toborzás lassításával, a nyugdíjazás és az önkéntes felmondások segítségével igazítják munkaerő-állományukat.

Ennek ellenére a felmérés szerint már a munkavállalók mintegy 20 százaléka tart tőle, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése eredményeképp veszítheti el az állását vagy csökkenhet a bére a következő 10 évben.

A kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi

A tanulmány továbbá kiemeli, hogy az AI munkaerőpiaci hatásai kétirányúak: bár az automatizálás szüntethet meg munkahelyeket, a technológia elterjedésével ma még nem létező, a mesterséges intelligenciához szorosan kapcsolódó pozíciók nyílhatnak meg a jövőben, illetve nőhet a munkakereslet a nem automatizált feladatkörök esetén. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettségből még nem feltétlenül következik a teljes automatizálás. Akárcsak a negatívak, a kedvező hatások sem jelentkeznek biztosan, több tényezőtől is függenek. Ilyen szempont például, hogy az AI-nak köszönhető költségcsökkentés mennyire mutatkozik meg a fogyasztói árakban, de ide sorolható az adott termék vagy szolgáltatás iránti kereslet rugalmassága is.

Az AI elterjedtsége a munkahelyeken

Egy 2022-es, nyolc OECD-ország feldolgozóiparát és pénzügyi ágazatát érintő – mivel ezek az AI térnyerésének leginkább kitett iparágak – adatgyűjtés rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának egyelőre vannak még korlátai, amelyek miatt rutinszerű alkalmazása jelenleg nem jelentős, főként nagyvállalatok használják kísérleti jelleggel. Hátráltató tényezők többek között a magas költségek, valamint a hatékony használathoz szükséges kompetenciák hiánya munkavállalói oldalon.

Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az Európai Unió országaiban a 10 főnél magasabb létszámú vállalatoknak átlagosan a 7,9 százaléka használt legalább egy, mesterséges intelligencián alapuló technológiát, az euróövezetben ez az arány 8,7 százalék volt. Azonban úgy országonként, mint regionálisan jelentős különbségek tapasztalhatóak. Az AI alkalmazása Dániában (23,9 százalék), Portugáliában (17,3 százalék), valamint Finnországban (15,8 százalék) volt a legelterjedtebb, míg legkevésbé Görögországban és Cipruson (2,6–2,6 százalék), illetve Romániában (1,4 százalék). Magyarország 3,0 százalékkal a 22. helyen állt 2021-ben.

1. ábra

Mesterséges intelligenciára épülő technológiát alkalmazó 10 főnél magasabb létszámú vállalatok (összes vállalat százalékában)

Forrás: Eurostat

Nem akut, inkább jövőbeli problémáról van szó

Az OECD tanulmánya hangsúlyozza, hogy mivel egy nagyon újkeletű, egyelőre inkább jövőbeli problémáról van szó, így nehéz becslést adni az AI munkaerőpiaci hatásaira. Az eddigi kutatások a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedéséről számolnak be, kiváltképp azon vállalatok körében, amelyek már alkalmaznak mesterséges intelligenciát valamilyen formában.

Ennek oka lehet, hogy – főleg ebben a kezdeti szakaszban – az AI bevezetése új feladatokkal és munkalehetőségekkel tud szolgálni a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók számára, felértékeli a területhez kapcsolódó kompetenciákat. A megnövekedett kereslet pedig lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligenciához kötődő, versenyképes tudással magasabb béreket lehessen elérni.

Mivel az AI mindössze kis részét alkotja a létező, gyakran jelentősen elterjedtebb automatizálási technológiáknak, így a hatása egyelőre nem kiemelkedő. A mesterséges intelligencia által leginkább értintett munkakörök gyakran nincsenek átfedésben az automatizálás veszélyének kitett foglalkozásokkal. Ez utóbbiak közé tartoznak az építőipari, a mezőgazdasági, a feldolgozóipari, a szállítási, illetve a felújítási és karbantartási területek.

A szerzők számításai szerint az automatizálásnak kitett munkakörök átlagosan a teljes foglalkoztatásnak mintegy 27 százalékát teszik ki az OECD országaiban. Ez az arány Luxembourgban, az Egyesült Királyságban, illetve Svédországban a legalacsonyabb, míg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban a legmagasabb. A hagyományos technológiákkal legkevésbé automatizálható munkakörök közé tartoznak a különböző üzleti, pénzügyi, jogi, oktatási, szociális és menedzsment területhez tartozó foglalkozások.

Összegzés
Ugyan a mesterséges intelligencia alkalmazása még nem tekinthető bevett gyakorlatnak az üzleti életben, de rohamos fejlődése és széleskörű felhasználhatósága már előzetesen is számos kérdést vet fel, többek között a munkaerőpiaci hatásait tekintve. Az AI megannyi pozitív hozadékkal rendelkezik, például a munkafolyamatok gyorsítása és a hatékonyság növelése révén, viszont potenciális negatívumok is kapcsolódnak hozzá. Felmérések szerint a munkavállalók mintegy 20 százaléka tart attól, hogy a következő 10 évben csökkenni fog a bére vagy megszűnik a munkaköre a mesterséges intelligenciával való helyettesítés miatt. Ugyanakkor az OECD kiemeli, hogy egyelőre nem jellemzőek az emiatti elbocsátások, a legújabb technológiák adaptálásához szükséges készségekkel rendelkező munkaerő iránt folyamatosan nő is a kereslet. A kiadványban azonban azt is hangsúlyozzák, hogy mivel egyelőre kezdeti szakaszában van az AI integrálása a munkafolyamatokba, így nehéz átfogó becslést adni az esetleges hatásokról. Ehhez hozzájárul az is, hogy a mesterséges intelligencia elterjedtsége napjainkban még elmarad a hagyományos, rutinfeladatokat kiváltó automatizációtól, ráadásul a két technológia jellemzően eltérő ágazatokat érint.

Címlapfotó: shutterstock.com