Az MI exponenciális fejlődésének köszönhetően jelentős automatizáció várható számos munkaterületen: a következő 10 évben több mint 300 millió munkahely szűnhet meg, de az MI lehetőséget is teremt a folyamatok javítására és új munkakörök kialakítására, amelyek viszont átképzéseket igényelnek.
Szerző: Karl Mátyás, a Makronóm Intézet junior elemzője
Veszélyben vannak az állások?
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével több területen tapasztalható áttörés az automatizáció terén. A technológiára épülő eszközök, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, napról napra exponenciális mértékben fejlődnek, és mostanra már használják a lehető legkülönbözőbb munkakörökben: a grafikustól kezdve az orvosláson át az újságírásig, a német Bild bulvárlap már meg is kezdte a dolgozói elbocsátását, és a munkájukat a MI fogja átvenni. A mesterséges intelligenciát egyelőre csak segédeszközként használják, amely a különböző folyamatokat hívatott felgyorsítani, ám már most látható, hogy az MI számos munkakört vesz át a közeli jövőben.
A Goldman Sachs által elkészített felmérés több mint 900 munkakör mesterséges intelligenciának való kitettségét vizsgálja.
A kutatók szerint több mint 300 millió munkahelyet vehet el az MI a következő 10 évben.
A tanulmány eredményei alapján a közeljövőben az irodai/adminisztratív, a jogi, a mérnöki, illetve az életmód-tanácsadási területen várható automatizálás. Az előbbi két szektorban a kitettség a 46, illetve a 44 százalékot is eléri. Az olyan feladatok, mint a riportok készítése, az adatok betáplálása, valamint a megbeszélések megszervezése, teljes mértékben automatizált lehet a közeljövőben. A leginkább jövőtálló állások közé pedig azok a munkakörök tartoznak, amelyek főleg fizikai munkára épülnek. Ilyen szektor az építőipari munka, a karbantartás, valamint a kitermelő ipar, amelyeknek az MI felé becsült kitettsége nem éri el a 6 százalékot.
Egy másik kutatás, amelyet az MSCI készített, szintén azt vizsgálta, hogy a különböző mindennapi feladatokat, illetve az egyes munkaköröket hogyan automatizálják majd. A szakértők 17 hétköznapi feladatot vizsgáltak meg, amelyek idejének a 39 százalékát képes átvenni az MI a következő 10 évben. Ezek közül
a bevásárlás a leginkább automatizálható 59 százalékos aránnyal, míg a gyerekvigyázást a legnehezebb átvennie a robotoknak.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy mik azok a trendek, amelyek a leginkább serkentik a gépesítés folyamatát. Ezek közé tartozik a társadalom elöregedése, amelynek következtében munkaerőhiány lép fel a fejlett országokban, a technológiaexponenciális fejlődése, illetve az urbanizáció, amelynek következtében megnő a kereslet a háztartási és a humanoid robotok iránt. Emellett a pandémia utáni hirtelen fellépő munkaerőhiány is jelentően felgyorsította a robotosítás folyamatát főleg Kelet-Ázsiában, ahol rengeteg étteremben vezettek be robotfelszolgálókat.
Az MI-ben rejlő lehetőségek
Az automatizáció folyamata nem csak veszélyt jelent, lehetőségeket is hordoz magában. Az MI számos téren javít az egyes folyamatok precizitásán, valamint a biztonságán, ennek következtében életek menthetők meg. Erre példa az orvoslás terén használt MI, amely képes a leletek alapján sokkal nagyobb arányban felismerni a rákos daganatokat, mint a radiológusok. Egy másik példa a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS). A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásból keletkezik, egyes előrejelzések szerint az ilyen megoldások 15 százalékkal csökkenthetik a balesetek számát. Az MI másik fontos előnye üzleti szempontból pedig az a profit, amelyet generálhat. A PwC számításai szerint 2030-ra az MI 15,7 milliárd dollárral járulhat hozzá a globális gazdasági termeléshez, legfőképpen Kínában, illetve az USA-ban.
Amint láthatjuk, a robotok egyre gyorsabban változtatják meg a világunkat, és az élet egyre több terén jelennek meg, ennek következtében a termelékenység jelentős mértékben nő. A disztópikus gondolatok, miszerint a robotok elveszik a munkáinkat, valójában csak részben valósak. A történelem korábbi trendjeit figyelembe véve láthatjuk, hogy
az új innovációk nemcsak munkahelyvesztéssel, hanem munkakörök keletkezésével is járnak.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a jelenlegi munkakörök 60 százaléka nem is létezett 1940 előtt. Ez a folyamat pedig már most megfigyelhető, ugyanis a ChatGPT létrejötte óta beköszöntött az MI-korszak, és kezdenek kialakulni az olyan újszerű munkák, mint a parancsmérnök, az MI-tréner vagy az MI-auditor.
Az MI az egész világon, beleértve Magyarországot, számos jól fizető munkát teremt. Ehhez pedig a dolgozóknak átképzésre van szükségük, hogy elsajátítsák az analitikus gondolkodást, illetve a mesterségesintelligencia- és a big data megoldások használatát. Ez az átképzés nemcsak a szoftverfejlesztőkre vonatkozik, hanem jó néhány más területre is. Hogy Magyarország versenyképes maradjon, több digitális szakemberre lesz szükség. Az IVSZ főtitkára szerint ezen munkavállalók iránt 25–35 százalékkal is megnőhet a kereslet az IT-szektorban a következő öt évben. Az egyik legnagyobb hazai kezdeményezés, a több mint 380 tagot számláló Mesterséges Intelligencia Koalíció célja, hogy Magyarország az MI-fejlesztések terén Európa élvonalába kerüljön, a vállalatok átképzésével megőrizze versenyképességét, így növelve hazánkban az innováció mértékét.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia helyettesíteni fogja azokat a feladatokat, amelyek a rutinra épülnek, viszont szükségessé teszi azokat, amelyek a kreatív gondolkodást igénylik, ezzel megnövelve az innovációt és a hozzáadott értéket a munkavállalóknál.
Címlapfotó: 123rf.com
