Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása.

A piaci várakozásokkal szemben tovább folytatta kamatemelését az Európai Központi Bank, az alapkamat így 25 bázisponttal 4,5 százalékra emelkedett az eurózónában.  

Év eleje óta ezzel összesen 200 bázisponttal nőtt az EKB irányadó rátája. A jegybank a közleményben az infláció 2 százalékos célhoz való visszatérése melletti elköteleződését hangsúlyozta.  

Ezzel együtt is az EKB lezártnak tekinti a kamatemelési ciklust, meglátásuk szerint a kamatok jelenlegi szintje elégséges ahhoz, hogy az infláció fokozatosan visszatérjen a jegybanki célhoz.  

Az EKB ezzel együtt is adatvezérelt módban marad, hogy meghatározza, milyen időtávon és milyen szinten szükséges fenntartania a monetáris szigort az inflációs cél biztosításához. 

Mit jelent ez Magyarországnak?  

Augusztusban az infláció az eurózónában, júliushoz hasonlóan, 5,3 százalékon állt az előzetes adatok szerint, vagyis messze a jegybanki cél fölött. Az EKB előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index csak lassan mérséklődhet az euróövezetben, az idei év átlagában 5,6 százalékot tehet ki, amely jövőre 3,2, majd 2025-ben 2,1 százalékig lassulhat.  

Az eszközvásárlási programok (APP és PEPP) kapcsán nem módosult a monetáris politika, a pénzügyi válság után indított APP keretében megvásárolt kötvényállomány havi szinten továbbra is a lejáró kötvények értékének megfelelően csökken, míg a koronavírus-járvány időszakában indított PEPP állományát szinten tartja a jegybank legalább 2024 végéig.  

Az EKB kamatemelési ciklusának lezárása kedvező a magyar gazdaság szempontjából, az MNB kamatcsökkentései nyomán mérséklődő kamatkülönbözet az utóbbi időszakban leértékelődési nyomást helyezett a forint árfolyamára, amely mostantól enyhülni fog.  

Így pedig az MNB fokozatosan tovább folytathatja a kamatkörnyezet normalizációját szeptember után is. 

Fotó: MTI/AP/Michael Probst