Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Az árstabilitás, a függetlenség és az átláthatóság lesz a prioritása az új jegybankelnöknek. Az MNB leendő vezetője a parlamenti meghallgatásán kifejtette gondolatait a nemzeti bank jövőbeli működéséről és szerepéről a nemzetgazdaságban.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, azonban a külső gazdasági környezet romlása, továbbá a forint gyengülése és a Fed-del kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások felfelé tolódása következtében a kamatcsökkentés október 22-én elmaradt. Legközelebb decemberben lehetséges 25 bázispontos vágás, míg jövő év végére az alapkamat 5 százalék körülire csökkenhet.
A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamaton keddi ülésén, amely így továbbra is 6,75 százalék. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem – írta meg az MTI. A Makronóm Intézet elemzője értékelt.
A nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek adott interjújában tisztázta, hogy a kormány nem küzd finanszírozási nehézségekkel. Elmondta, hogy természetes a lakossági óvatosság, hiszen a válságos nemzetközi környezetben mindenki spórol, aki teheti. A beszélgetésben szó esett arról is, felmerült-e a neve mint következő jegybankelnök, és hogy mennyiben hoz változást a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörének bővítése.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,75 százalékra mérsékelte mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa az irányadó rátáját. Ha a kedvező nemzetközi trendek folytatódnak, akkor az év végéig itthon további 2-3 kamatcsökkentés is lehet, így 6 százalékra is mérséklődhet az alapkamat.
Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A Magyar Nemzeti Bank rendezte meg a Budapest Eurázsia Fórumot a két, szorosan összekapcsolódó kontinens jövőjét illető legfrissebb aggályok megvitatására. Az esemény idei témája – az elmúlt évek történéseiből és válságaiból merítve – az adaptáció, az alkalmazkodás volt. A kétnapos konferencia célja a perspektíva keresése, majd annak integrálása a globális diskurzusokba a fenntartható jövő érdekében.
A jegybank Monetáris Tanácsa ma a várakozásoknak és a korábbi kommunikációjának megfelelő döntést hozott: 75 bázisponttal, 11,5 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette negyedéves hitelezési felmérésnek eredményeit. E szerint a lakáscélú és a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet mutatható ki, miközben a lakáscélú kölcsönök feltételei nem változtak. Mindeközben a vállalati kölcsönfeltételek jellemzően változatlanok maradtak 2023 harmadik negyedévében, ilyen téren a következő fél évben sem lehet változásra számítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó csökkenése volt jellemző.
Az MBH Bank elemzése szerint Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, az infláció meredek csökkenése és várható további érdemi enyhülése pedig lehetővé tette az alapkamat 75 bázispontos csökkentését.
A jegybank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén jelentős lazításról döntött, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ez a lépés meghaladja a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, azaz a jegybank a vártnál nagyobbat lazított.
Erősödik a hazai bankok digitális fejlettsége, és már több mint 170 fintechcég van Magyarországon – fintechjelentést adott ki a Magyar Nemzeti Bank. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Szombati Anikót, az MNB digitalizációs ügyvezető igazgatóját látta vendégül.
Pozitívan reagált a forint piaca arra, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa ma az egynapos betéti eszköz kamatának 100 bázispontos csökkentéséről döntött, összhangban a korábbi kommunikációval és az elemzői várakozásokkal. Ugyanakkor akadt egy váratlan elem is a friss döntésben.
Kétesélyes volt az Európai Központi Bank szeptemberi döntése: végül az újabb kamatemelés mellett döntött az intézet.
Tusványoson a BKIK, az MBH Bank és a Magyar Nemzeti Bank szakértői a friss pénzügyi trendekről beszélgettek. Szó esett digitalizációról, pénzügyi innovációkról és a kriptovilágról is.
A magyar infláció kiemelkedő mértékét főként külső tényezők, mint az élelmiszerárak, energia- és szállítási költségek emelkedése okozta, melyek a Magyar Nemzeti Bank döntéseitől függetlenek.
Az alapkamat szintje 9,75 százalékra emelkedett.
A privátbankáron is olvasható, hogy Matolcsy György írása szerint át kell lendíteni a fiskális és monetáris ösztönzőkkel a gazdaságot a krízishelyzeten.
