Olaszország papíron a világ harmadik legnagyobb aranytartalékával büszkékedhet, a gyakorlatban azonban egyre kevésbé világos, hogy ki dönthet róla. A Meloni-kormány kezdeményezése, amely kimondaná az állami tulajdont, frontális kihívás az Európai Központi Bank hatalmával szemben.
Nem kicsi az olasz jegybank aranykészlete: több mint 2450 tonna, ami a világ harmadik legnagyobb állománya az USA és Németország után. Csakhogy ezt Meloni pártjának képviselői az olasz nép tulajdonának minősítenék, ami miatt igencsak prüszkölnek Frankfurtban.
Az Európai Központi Bank elutasította, hogy védőhálót biztosítson az EU Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kölcsönéhez, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával finanszíroznának. A döntés újabb csapás Ursula von der Leyen háborús terveire. Az Európai Bizottság Ukrajna-politikája egyre nagyobb belső ellenállásba ütközik, már ami az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket és hiteleket illeti. Az Európai […]
Több száz milliárd eurónyi banktőke és likviditás áll tétlenül az euróövezetben, ezért az EKB nem kevesebbet kér, mint hogy felülírhassa a nemzeti tőkekorlátokat, és közvetlenül beleszólhasson, mennyi pénz marad egy-egy eurót használó ország bankrendszerében.
Az euró négyéves csúcsra erősödött, ami látszólag a stabilitás jele. Valójában azonban ez egy veszélyes paradoxon: miközben az USA és Kína piaca egyre nehezebben elérhető, a drága valuta fojtogatja az európai exportot, és a megszokott jegybanki eszközök sem ígérnek könnyű megoldást.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
Az Európai Központi Banki fórumán a globális gazdasági bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás állt a középpontban. A jegybankok vezetői, köztük az EKB, a Fed és a Bank of England képviselői egyetértettek abban, hogy az óvatos kamatpolitika és az adatalapú döntéshozatal elengedhetetlen a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez, csakhogy ezen lépések idejét a vámháború határozza meg.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
Az euróövezet gazdasági helyzete egyre komorabb képet fest, ami az Európai Központi Bank (EKB) politikai lépéseire is jelentős nyomást gyakorol. A közelmúltban tartott kamatdöntések és az azt követő kommunikáció azonban nem nyújtott egyértelmű iránymutatást, így a piacok és a gazdasági elemzők egymással versengő értelmezéseket alkottak.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
Az októberi ülésen ismét 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre az Európai Központi Bank. Habár szeptemberben a jegybank még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos piaci várakozásokat, a gyengébb gazdasági teljesítmény lépéskényszerbe hozta az EKB-t. Ezzel pedig tovább nőtt a szakadék a Fed és az EKB között, tekintve, hogy az előbbi esetében most már a piac is úgy látja a gazdaságot, mint a jegybank egy hónappal ezelőtt.
A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén tovább folytatta kamatcsökkentési ciklusát, miután az infláció, az EKB és a Fed lépései is kedvezők voltak a monetáris politika szempontjából.
Mario Draghi megpróbálta a lehetetlent, és összeállított egy mentőcsomag-tervezetet, amely megállíthatja Európa gazdasági leszakadását a világ többi részétől. A neheze még csak ezután jön, a tagállamok garantáltan egymásnak fognak ugrani a tartalma miatt.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Sokak szerint itt az ideje, hogy az EKB megkezdje a kamatcsökkentést.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
A lengyel miniszterelnök még az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szembeszáll, hogy börtönbe juttathassa a jegybank elnökét. Még ha sikerrel is jár, tettének mélyreható következményei lehetnek.
2022-ben arról írtunk, hogy az euróövezet sebezhetőségei újabb euróválság kockázatát vetítik előre: A történelmi magasságokba emelkedő inflációs ráták világszerte arra ösztönzik a jegybankokat, hogy emeljék a kamatlábakat.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
Amennyiben a nyugati országok valóban kisajátítják Oroszország zárolt állami vagyonát, Moszkva 288 milliárd nála heverő dollárra teszi rá a kezét. Annyira, amennyit tőle akarnak elvenni.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
A legerősebb érv az orosz zárolt vagyonok elkobzása ellen: csak a háborúban álló nemzet nyúlhatna hozzá, harmadik ország soha. Pedig a Nyugat éppen erre készül.
Christine Lagarde többször figyelmeztette a gyerekét, de az nem hallgatott rá. Kellett volna.
Olaszország kicsit megkésve különadót vetne ki a bankokra. Meloni kormánya nincs könnyű helyzetben, hiszen az adónem parlamenti elfogadása előtt maga az Európai Központ Bank (EKB) figyelmeztette az olaszokat, hogy a rendkívüli adó az olasz intézményi- és magánhitelezők pozíciójának romlásával járna, ami kockázatot jelenthet az egész eurózóna pénzügyi stabilitására.
Kétesélyes volt az Európai Központi Bank szeptemberi döntése: végül az újabb kamatemelés mellett döntött az intézet.
