A kormányzati szektor hiánya a második negyedévben a GDP 3,1 százalékát tette ki, ami jelentős javulást mutat az előző negyedévi 9,7 százalékhoz képest. Az energiakiadások csökkenése és a takarékos költségvetési politika is hozzájárult ehhez az örvendetes trendhez, ám az államháztartásban további kihívásokkal kell szembenézni, különösen a kamatkiadások és az áfabevételek terén. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának elemzése   

A második negyedévben a kormányzati szektor hiánya a GDP 3,1 százalékát tette ki. Ez a várakozásoknál jóval kedvezőbb adat, hiszen az előző negyedévben a deficit 9,7 százalékos extrém magas szintet ért el. A javulásban a takarékosabb költségvetési politika mellett az egyik, a kiadási oldalt érdemben megterhelő tényező javulása játszhatott szerepet. Ez pedig az energiakiadások, amelyek az előző negyedévhez képest kevésbé jelentenek problémát, egyrészt az energiaárak alacsonyabb szintje miatt, másrészt pedig mivel a második negyedévben nincs fűtési időszak, így alacsonyabb a fogyasztás és a költségvetési teher is. A másik fontos problémás tényezőt kiadási oldalon a kamatkiadások jelentik: a magas infláció, és ennélfogva a monetáris kondíciók szigorítása érezteti a hatását az állampapírpiacon is, amely szintén növeli a költségvetés kiadásait. Ezt mutatja a kamatkiadások 105 százalékos éves alapú növekedése is. Az állam által kifizetett munkáltatói jövedelmek a második negyedévben 12,3 százalékkal nőttek. A beruházások elhalasztásának és az uniós források visszatartásának eredményeként 17,9 százalékkal csökkentek a beruházásokhoz kapcsolódó kiadások. 

Nőttek az import- és a jövedelemadókból származó bevételek 

Bevételi oldalon különösen nagy gondot okozott az áfabevételek alacsony alakulása. Itt éves alapon mindössze 2,8 százalékos növekedés történt, amely 21,9 százalékos infláció mellett mindenképpen kedvezőtlen. Ezzel szemben a termelési és importadókból származó bevételek 13,7, a jövedelemadókból érkezők 16,1 százalékkal nőttek – összhangban a bérek emelkedésének szintjével. 

Az eredetileg tervezett 3,9 százalékos hiánycél várhatóan nem teljesül, így azt a kormányzat 5,2 százalékra módosította. Ez meghaladja a maastrichti kritériumot, ennek ellenőrzését azonban jelenleg felfüggesztették, így az nem eredményez túlzottdeficit-eljárást. A módosított hiánycél ugyanakkor alacsonyabb a tavalyi 6,2 százalékos szintnél. A harmadik negyedéves előrejelzésünk 4,9 százalékos deficitet tartalmazott, ez sem elérhetetlen, például a honvédelmi kiadások átütemezésével.  

A hiány alakulása szempontjából kérdés, hogy a második fél évben mennyire indul be a gazdasági növekedés és így a fogyasztás, hiszen ez nagyban befolyásolja a bevételi oldalt. Szintén meghatározó a kamat- és rezsikiadások alakulása. 

Összességében fontos feladat a költségvetési hiány fokozatos lefaragása, ehhez pedig a kedvezőtlen körülmények mellett különösen elengedhetetlen a fegyelmezett és takarékos költségvetési politika.