Az OECD módosította az idei és a jövő évre jósolt gazdasági kilátásokat. Szinte minden ország esetében csökkenhet a növekedés mértéke, mivel Trump vámháborúja túlzott bizonytalanságot eredményez a világgazdaságban. A szervezet jelezte, mielőbb enyhíteni kell a kereskedelmi akadályokat.
Amerika lenyűgöző ütemben pörgött vissza a járvány előtti növekedési pályára, miközben a világ más fejlett gazdaságai még mindig lefelé kullognak a lejtőn. De mi hajtotta ezt a kiugró teljesítményt? A kulisszák mögött az iparágakon belüli termelékenységi robbanás és a mesterséges intelligencia villámgyors térnyerése sejlik fel.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint tavaly Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-s átlag 77 százalékát tette ki, megelőzve Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát.
Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek.
A termékkülkereskedelmi mérleg 2024 novemberében érdemben romlott, azonban annak jelentős többlete így is fennmaradt, 742 millió eurót tett ki. A romlásban az játszott szerepet, hogy amíg az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, addig az import 2,3 százalékkal meghaladta azt.
Kína exportja 2024-ben látványos ütemben növekedett, miközben az import jelentősen lassult, tovább mélyítve a világgazdasági egyensúlytalanságokat. Az Európai Unió – különösen Németország – egyre nehezebben tudja tartani a lépést a kínai kivitel dübörgő növekedésével. Hogyan gyorsítja fel a kínai gazdasági modell az exportot, és milyen következményekkel számolhat Európa?
A feltörekvő gazdaságok 2035-re a globális növekedés kétharmadához fognak hozzájárulni, de előretörésüket technológiai és geopolitikai kihívások árnyékolják be. A demográfiai előnyök és a zöldátállás nyersanyagforrásai a növekedésük motorjai lehetnek, de az önállóságot a termelés automatizálása és a humán tőke fejlesztése alapozhatja meg.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A Fitch váratlan döntése pozitív üzenetet hordoz a piacok számára: nemcsak, hogy elmaradt a leminősítés, hanem a magyar kilátások is javultak. Az elemzésben kiemelt eredmények – az infláció lassulása, a költségvetési helyzet kiegyensúlyozottsága és a gazdasági növekedés javuló kilátásai – mind a hazai gazdaságpolitika sikerességét tükrözik. A döntés hatása azonnal érezhető volt a forint erősödésében, amelyre a turbulens nemzetközi pénzpiaci környezetben különösen nagy szükség volt.
A gazdag OECD-országokba irányuló legális migráció 2023-ban rekordot döntött: 6,5 millió ember érkezett, ami fellendítette a gazdaságokat, különösen a munkaerőpiacot és az inflációs válságból való kilábalást. A trend ugyanakkor politikai feszültségeket keltett, mivel sok választó az illegális migrációra és a menedékkérők számának növekedésére összpontosít. Ezért több ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a migrációs szabályokon.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A harmadik negyedévi GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben, míg a közgazdászok mindössze 0,2 százalékot vártak, a meglepő német növekedés pedig Franciaország gyorsabb lendületéhez is hozzájárul.
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A Nemzetközi Valutaalap frissen megjelent világgazdasági kitekintése szerint a globális infláció elleni csatát a gazdaságok megnyerték, de ha nem tartanak be három alapelvet, a visszacsúszás gyors és könyörtelen lehet.
A nemzetközi elemzők is egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság növekedése az idei 1,5 százalékos szintet követően jövőre 3,4 százalék körül lehet, amely az egyik legmagasabb az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály az EY Az Év Üzletembere díjátadóján, Budapesten. A pénzügyminiszter kiemelte: a gazdasági semlegesség a záloga annak, hogy a magyar gazdaság kilátásai ismét kedvezően alakulnak.
A kormány egy új gazdasági akciótervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés fenntartásával tovább folytathassuk felzárkózásunkat az Európai Unió élmezőnyéhez.
A gazdasági semlegesség lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el. Ahhoz, hogy ezt az esélyt hazánk ki tudja használni, a kormány három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatásra, a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására, valamint a kis- és közepes vállalkozások méretugrásának elősegítésére.
A német kormány az idén már egyáltalán nem számít gazdasági bővülésre. A helyzet annyira rossz, hogy már a stagnálásnak is örülne – de még az is kérdéses.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.
Kínában 2025. január elsejétől a férfiak esetében 60-ról 63-ra, a nőknél pedig 50-ről 55-re, illetve vezető beosztásban 55-ről 58 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Hasonló döntésre 1978 óta nem került sor. A lépés főként az egyre növekvő nyugdíjteher enyítésének érdekében született.
A családok és a kkv-k kerülnek a gazdaságpolitika fókuszába – megtartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik.
Egy bizonyos hatóanyagtípust tartalmazó, a vércukorszintet szabályozó gyógyszerek a közeljövőben nemcsak az alakunk, hanem teljes gazdaságok formálására lehetnek alkalmasak. Erre már élő példa is van: egy gyógyszergyártó cég a GLP-1 agonistáknak köszönhetően 2023-ban nagyobbra növekedett, mint a teljes dán gazdaság.
